Elefántcsonttoronyból dönt adóügyekben az Alkotmánybíróság

Már csupán alig egy hónapja van az Alkotmánybíróságnak, hogy még a saját maga által meghatározott határidő (február 25.) előtt meghozza az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvénnyel - közismert nevén: vagyonadótörvény - kapcsolatos döntését. Mivel a jogszabály egy új eszközt ad a mindenkori kormány kezébe az adórendszer kialakításához, és az ügyet a pártok a politika színterére is beemelték, ezért a döntéssel kapcsolatban minden oldalról fokozottak a várakozások.

Ahogy mindenki más a testület tagjain kívül, úgy a magyarországi adószakértők és adótanácsadók sem tehetnek mást, várnak a bíróság döntésére. Még a szakemberek sem mernének nagy összegű fogadásokat kötni az Alkotmánybíróság döntésére. Ez azért is van így, mert a szakértők többsége szerint az elmúlt években az Ab. csak összezavarta a szakmát azzal, hogy nem ítélkezett következetesen.

Ezzel a nézettel annak ellenére nem ért egyet Zara László a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke, hogy szerinte sem ítélkezett minden esetben helyesen a testület. A szuperbruttósítást például ilyen formában nem engedte volna át. Az adókamara elnökének kifogása a szuperbruttóval kapcsolatban, hogy az szja törvény 2010-es változása összekapcsolja a személyi jövedelemadót a társadalombiztosítási járulékokkal.

Egyes nyilatkozó adószakértők úgy látják, hogy a Pénzügyminisztériumnak és a kormányzatnak túl sok energiáját emészti fel, hogy korábbi bírósági ítéletekből megpróbálják kibogozni, mi az, ami megfelelne a testület elvárásainak, és mi az, ami nem. Az Ab. döntéseivel jelentősen korlátozza a kormányzat mozgásterét az adórendszer kialakításában - véli a szakértők többsége.

Vámosi-Nagy Szabolcs az Ernst & Young adópartnere azt is hozzáteszi, hogy nem szerencsés, ha az Alkotmánybíróság aktívan avatkozik be az adóztatásba, az elmúlt évekhez képest sokkal visszafogottabban kellene működnie a testületnek. Többen a korábbi, törvényeket megsemmisítő - egyes esetekben érthetetlennek nevezett - ítéletek miatt egy öngerjesztő folyamat beindulását látják a beadványok számának emelkedésében. Az állampolgárok az elmúlt évek "sikereit" látva felbátorodtak, és az egyre gyakoribban citálják az érdeküket sértő adótörvényeket az Ab. elé, a bíróság pedig nem tudja kellő gyorsasággal megválaszolni a beadványokat. A folyamat veszélyeire is felhívják a figyelmet a szakértők. Hangsúlyozzák, jogbizonytalansághoz vezet, ha egy hatályos törvény alkotmányossági kérdése lóg a levegőben.

Erdős Gabriella a PricewaterhouseCoopers adózási területen dolgozó cégtársa szerint a kialakult helyzet megoldásának a kulcsa, hogy a testület ne értelmezze olyan közvetlenül az alkotmányt, mint ahogy azt egyes esetekben a közelmúltban tetette. Szerinte az elfogadott adótörvényeknél inkább a jogalkotói szándék alkotmányosságát kellene nézni a testületnek.

Egy dologban az Index által megkérdezett összes adószakértő egyetért. Az Ab. tagjainak a döntések előtt - legalább informálisan - gyakrabban kellene megkérdezniük adózási szakemberek véleményét az adott témáról. A felkeresett nyolc szakértő ugyanis egybehangzóan állítja, az elmúlt években egyetlen ügyben sem keresték meg őket a testülettől. Ez alól csak Vámosi-Nagy Szabolcs a kivétel, akinek a véleményét még évekkel ezelőtt APEH-elnökhelyettesként kérte ki az Alkotmánybíróság.