Pár éven belül elkerülhetetlenné válik néhány felsőoktatási intézmény bezárása, mivel folyamatosan fogy a potenciális magyar hallgatók száma. A vesztesek jó eséllyel a kisebb, vidéki főiskolák lesznek - írta a Népszabadság.
Bár ma még a tömegképzés tüneteit mutatják a hazai egyetemek - túlzsúfolt előadótermek, túlterhelt oktatók, az első pillanattól betelt kurzusok és vizsgaidőpontok -, egyes felsőoktatási szakértők már kongatják a vészharangot: egyre fogy a magyar hallgató. A jelenlegi demográfiai adatok 2020-ra már csupán 65-70 ezer érettségiző diákot vetítenek előre (most még úgy százezren vannak). Márpedig belőlük lesznek a potenciális továbbtanulók. Már ha egyáltalán: az érettségizők közül évről évre néhány százalékkal kevesebben szeretnének továbbtanulni: 2004-ben még 75, 2008-ban már csupán 64 százalékuk felvételizett. A jelentkezői létszámcsökkenés az ezredforduló környéki nagy fölfutás óta egyre érezhetőbb: 2002- ben még csaknem 165 ezren jelentkeztek, legutóbb már csak 130 ezren (köztük még ott vannak a korábban sikertelenül próbálkozók).
Mivel a csökkenés nyilvánvalóan folytatódik, kevesebb karra és oktatóra lesz szükség, pár év múlva elkerülhetetlenné válik egyes felsőoktatási intézmények bezárása. Az utóbbi évek felvételi eljárásaiból rendre a nagy tudományegyetemek kerültek ki győztesként - az idén is ők tudták fölvenni a legtöbb támogatott hallgatót. A kisebb, vidéki főiskolák viszont, néhány kivétellel, egyre inkább vesztesei az új elosztásnak. A kisebb felsőoktatási intézmények bezárása azonban a vidéki városok számára gazdasági katasztrófát jelentene, hiszen az intézmények ma munkahelyek ezreit biztosítják.
Az AAM Tanácsadó Zrt. nemrégiben megjelent, Gyorsítósáv című tanulmánya szerint ebben a helyzetben a külföldi hallgatók jelenthetik a kitörési pontot. Úgy számolnak: minden 10 külföldi hallgatóval két közvetlen munkahely jön létre - 20 ezer külföldi diák esetén ez már 4000 oktatói munkakört jelent. A külföldi hallgatók ráadásul nem csak a felsőoktatási intézmények számára jelentenének bevételt. (Az EU-csatlakozás óta a magyar diákokkal azonos feltételekkel jöhetnek hozzánk tanulni az uniós állampolgárok, tehát akár ingyen is, ám az azonos feltétel magyar nyelvtudást is jelent egyben. Ennek megfelelően a külföldi hallgatók fele határon túli magyar, másik felük azonban angol nyelvű, fizetős képzést választ.)
Polónyi István oktatáskutató, a Debreceni Egyetem Közgazdaság-tudományi Karának egyetemi tanára szerint azonban veszélyes játék ide hívni a sok külföldi hallgatót, mert az könnyen a minőség rovására mehet. Szerinte azokat a felsőoktatási intézményeket, ahová nem mennek a magyar hallgatók, be kell zárni, nem pedig állami pénzből megpróbálni arra ösztönözni a külföldieket, hogy ezeket válasszák. A fizetős külföldi hallgatók hazánkba csábításával ugyanakkor régóta próbálkozik a magyar felsőoktatás, létszámuk azonban alig-alig emelkedett az utóbbi években. Az oktatási tárca még Magyar Bálint minisztersége alatt indította el 2004-ben - negyven felsőoktatási intézménnyel karöltve - a magyar képzéseket külföldön népszerűsítő Campus Hungary programot. A cél az volt, hogy az akkor Magyarországon tanuló mintegy 13 ezer fős külföldi hallgatói létszám a többszörösére növekedjen. De most is csak 15 ezren tanulnak nálunk, és a külföldről jöttek fele határon túli magyar, tehát nem fizetős hallgató.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Hatályon kívül helyezték Harvey Weinstein nemi erőszakos ítéletét
- A világ élvonalában a Richter – döntöttek az osztalékról
- Nagy Márton személyesen is tolmácsolta a kormány ultimátumát
- Női holttestet találtak az egyik szentesi utcán – leszúrhatták
- Három kínai űrhajós vette célba a Mennyei Palotát
- Megújul Horvátország légiereje