Veszélyben a kisebb egyetemek léte

Bár ma még a tömegképzés tüneteit mutatják a hazai egyetemek - túlzsúfolt előadótermek, túlterhelt oktatók, az első pillanattól betelt kurzusok és vizsgaidőpontok -, egyes felsőoktatási szakértők már kongatják a vészharangot: egyre fogy a magyar hallgató. A jelenlegi demográfiai adatok 2020-ra már csupán 65-70 ezer érettségiző diákot vetítenek előre (most még úgy százezren vannak). Márpedig belőlük lesznek a potenciális továbbtanulók. Már ha egyáltalán: az érettségizők közül évről évre néhány százalékkal kevesebben szeretnének továbbtanulni: 2004-ben még 75, 2008-ban már csupán 64 százalékuk felvételizett. A jelentkezői létszámcsökkenés az ezredforduló környéki nagy fölfutás óta egyre érezhetőbb: 2002- ben még csaknem 165 ezren jelentkeztek, legutóbb már csak 130 ezren (köztük még ott vannak a korábban sikertelenül próbálkozók).

Mivel a csökkenés nyilvánvalóan folytatódik, kevesebb karra és oktatóra lesz szükség, pár év múlva elkerülhetetlenné válik egyes felsőoktatási intézmények bezárása. Az utóbbi évek felvételi eljárásaiból rendre a nagy tudományegyetemek kerültek ki győztesként - az idén is ők tudták fölvenni a legtöbb támogatott hallgatót. A kisebb, vidéki főiskolák viszont, néhány kivétellel, egyre inkább vesztesei az új elosztásnak. A kisebb felsőoktatási intézmények bezárása azonban a vidéki városok számára gazdasági katasztrófát jelentene, hiszen az intézmények ma munkahelyek ezreit biztosítják.

Az AAM Tanácsadó Zrt. nemrégiben megjelent, Gyorsítósáv című tanulmánya szerint ebben a helyzetben a külföldi hallgatók jelenthetik a kitörési pontot. Úgy számolnak: minden 10 külföldi hallgatóval két közvetlen munkahely jön létre - 20 ezer külföldi diák esetén ez már 4000 oktatói munkakört jelent. A külföldi hallgatók ráadásul nem csak a felsőoktatási intézmények számára jelentenének bevételt. (Az EU-csatlakozás óta a magyar diákokkal azonos feltételekkel jöhetnek hozzánk tanulni az uniós állampolgárok, tehát akár ingyen is, ám az azonos feltétel magyar nyelvtudást is jelent egyben. Ennek megfelelően a külföldi hallgatók fele határon túli magyar, másik felük azonban angol nyelvű, fizetős képzést választ.)

Polónyi István oktatáskutató, a Debreceni Egyetem Közgazdaság-tudományi Karának egyetemi tanára szerint azonban veszélyes játék ide hívni a sok külföldi hallgatót, mert az könnyen a minőség rovására mehet. Szerinte azokat a felsőoktatási intézményeket, ahová nem mennek a magyar hallgatók, be kell zárni, nem pedig állami pénzből megpróbálni arra ösztönözni a külföldieket, hogy ezeket válasszák. A fizetős külföldi hallgatók hazánkba csábításával ugyanakkor régóta próbálkozik a magyar felsőoktatás, létszámuk azonban alig-alig emelkedett az utóbbi években. Az oktatási tárca még Magyar Bálint minisztersége alatt indította el 2004-ben - negyven felsőoktatási intézménnyel karöltve - a magyar képzéseket külföldön népszerűsítő Campus Hungary programot. A cél az volt, hogy az akkor Magyarországon tanuló mintegy 13 ezer fős külföldi hallgatói létszám a többszörösére növekedjen. De most is csak 15 ezren tanulnak nálunk, és a külföldről jöttek fele határon túli magyar, tehát nem fizetős hallgató.