A munkavállalók több mint fele feketén dolgozik!

A válság számtalan embert fosztott meg a munkájától, a munkanélküliek száma egyre nő szinte mindenütt a világon. A szegény országokban azonban - ott ahol még munkanélküli segély sincs, nem hogy állásra vonatkozó biztosítás - egyre többen kénytelenek feketén munkát vállalni.

Főleg a fejlődő országok azok, ahol a dolgozók nem hogy bejelentett állást nem kapnak, de alig kapnak fizetést, óriási veszélyeknek teszik ki magukat, munkahelyi védelemrúől pedig talán még sosem hallottak. Az OECD által készített felmérés szerint a világon 1,8 milliárd ember, a munkavállalók több mint fele feketén dolgozik, és az arány egyre csak romlik. A szervezet várakozásai szerint 2020-ra az arány kétharmadra csúszik fel, ami igazán ijesztő.

Hiába nőtt ugyanis a világ GDP-je szép ütemben a mostani válságot megelőző néhány évben, a feketemunka akkor is jó néhány ország keretein belül nőtt. Indiában például az utóbbi évtized folyamán évi 5 százalékkal tudta növelni a GDP-jét, a helyiek mégsem érzik úgy, hogy javultak volna a munkakörülmények. Az országban a munkavállalók kilenctizede(!), 370 millió ember dolgozik formális munkaszerződés nélkül.

Hiába a világ vezetőinek nagy elhatározása, miszerint 2015-ig felére csökkentenék a szegénységet a világon, a valóság egyáltalán nem efelé halad. Az alulfizetett és veszélyes munkakörökben egyre több nő, fiatal és túlkoros tűnik fel. Bár az OECD igyekszik elérni, hogy nem csak a szerződött, de a szerződés nélküli munkakörökben is javuljon a munkavégzés körülményeinek minősége, az erőfeszítések nem sokat értek eddig. A stratégia alapkövei a javuló infrastruktúra, a készségek fejlesztése, az intézményi rendszer megreformálása elengedhetetlen lenne ehhez, csakúgy, mint a közmunkák bővítése és a mikrohitel-program kibővítése. Ez azonban csak a fejlett országok aktív támogatásával működhet, márpedig a válság épp elég problémát okoz mindenkinek a saját háza táján is.