2009-évi tervezett adótörvény-változások: középpontban a feketegazdaság visszaszorítása

Pénzcentrum
2008. október 9. 09:41

A Pénzügyminisztérium által benyújtott 2009-es adótörvény-változásokról szóló jogszabálytervezet módosításainak egyik fő célja a feketegazdaság visszaszorítása, és ezáltal a központi költségvetés bevételeinek növelése. A javaslat értelmében ezzel párhuzamosan jelentősen módosul a társasági adóra, a személyi jövedelemadóra és a járulékokra vonatkozó szabályozás, illetve az uniós kötelezettségnek megfelelően a szénre is kiterjesztik az energiaadót.

Társasági adó

Veszprémi István, a Deloitte Adótanácsadási üzletágának partnere elmondta: A társasági adó 2009-re tervezett változásait azzal összhangban lehet értelmezni, hogy a tervek szerint megszűnik a társasági adóalanyokat terhelő szolidaritási adó, vagyis különadó. A társasági adó kulcsa ugyanakkor 16 százalékról 18 százalékra nő, és az adó alapjának meghatározása erősen közelít a szolidaritási adó eddigi alapjához. A törvénytervezet lényegesen megváltoztatja a társasági adóalap számításának módját azáltal, hogy számos módosító tétel megszűnik. Mindamellett változnak a veszteség-elhatárolásra vonatkozó szabályok, valamint a transzferár-előírások alkalmazásának köre is módosul a tervek szerint.

A tervezet alapján több adóalap-módosító tétel is megszűnne a jövőben. Ilyenek például a számviteli elszámolások miatti korrekciók, vagy a céltartalékhoz, követelések értékvesztéséhez, hitelezési veszteséghez, nem realizált árfolyam-különbözethez kapcsolódó korrekciók is. De megszüntetné a tervezet a speciális adóalap-módosításokat is, így például a kapcsolt vállalkozások közötti kamathoz, tőzsdei ügylet nyereségéhez, vagy éppen az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméhez kapcsolódó korrekciókat.

A Deloitte szakértője elmondta: A módosító tételek tervezett változásai között fontos megemlíteni, hogy az ingyenesen adott vagy kapott eszközök, és az ingyenesen nyújtott szolgáltatások esetén a tervezet megszüntetné az ezekhez kapcsolódó adóalap-módosítást - vagyis az elszámolt ráfordítást és bevételt a társasági adóban elismerné. A képző- és iparművészeti alkotások beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény megmaradna ugyan, de a jövőben csak kortárs mű esetén lenne igénybe vehető.

Az adózás rendjéről szóló törvény változása

Veszprémi István elmondta: Az adózás rendjét érintő változásokkal a törvényalkotó egyik fő célja a feketegazdaság visszaszorítása, méghozzá az ellenőrzés és bírságolás szabályainak szigorításával. Fontos elemként jelennek meg ezen kívül az adózók adminisztratív terheinek csökkentését célzó módosítási javaslatok is. A tervezet szerint a magánszemély a munkáltatói adó-megállapítást ezentúl az adóévet követő év január 31. napjáig kérheti - ez a dátum korábban minden év február 15-e volt. A tervezet értelmében a munkáltató ezentúl kérésre köteles lenne elkészíteni a munkavállaló bevallását.

Fontos változás az is, hogy a tervezet az adóhatósági adómegállapítás helyett "egyszerűsített bevallás" néven új jogintézményt vezetne be azon adózók részére, akiknek kizárólag a munkáltatójuktól származó jövedelmük van. Az ő bevallásukat ennek megfelelően az adóhatóság állítaná össze, a rendelkezésére álló adatok alapján.

Az adózónak arról az időszakról, amelyben elszámolási kötelezettsége nem keletkezik, a korábbi "nullás igazolás" helyett ezentúl elég lenne majd egy elektronikus űrlapon nyilatkoznia. Ez kétségtelenül egyszerűsítené a folyamatot, hiszen az űrlap szabályos bevallásnak minősül, de nem árt odafigyelni, mert valótlan tartalmú nyilatkozat esetén az adózó természetesen ez esetben is mulasztási bírságra számíthatna - mondta Veszprémi.

A szakértő hozzátette: A tervezet módosítja a közbeszerzéshez kapcsolódó felelősségi szabályokat. Ezzel párhuzamosan létrejönne egy "pozitív adóslista", vagyis a köztartozás nélküli adózók adatbázisa, amelybe az adózó, bizonyos feltételek teljesítése mellett, kérheti a felvételét az adóhatóságtól. A tervezet értelmében közbeszerzéseknél ezentúl a 200 000 forintos összeg lenne az a határ, amely feletti kifizetés esetén nemleges ("nullás") együttes adóigazolást kellene bemutatnia az adózónak, és erre csak azoknál nem lenne szükség a jövőben, akik szerepelnek a már említett "pozitív adóslistán".

Luxusadó

A tervezet pontosítja a luxusadóval kapcsolatos jelenlegi szabályokat azáltal, hogy jogerős használatba vételi, illetve jogerős fennmaradási engedélyhez kötné az adókötelezettség keletkezését.

Személyi jövedelemadó, különadó

A Deloitte adópartnere kiemelte: A tervezet szerint a 18%-os adókulcs sávhatára 1,7 millió forintról 2 millió forintra nőne. Az adójóváírásra irányadó rendelkezések nem módosulnak, az összevont adóalapot terhelő adókötelezettséget csökkentő adókedvezmények fennmaradnak, megszűnnének viszont az összegszerű egyedi korlátozások. Új elem, hogy a jövőben a háztartással kapcsolatos szolgáltatásokkal, így például a lakásfelújítással vagy a háztartási nagygépek karbantartásával, javításával összefüggésben is érvényesíthető adókedvezmény.

A különadózó jövedelmek esetében lényegi változás, hogy a 35 százalékos osztalékadó megszűnik, hiszen a tervezet 10 százalékos vagy 25 százalékos adómértéket ír elő.

Megszűnik továbbá a cégautóadó és az adómentes béren kívüli juttatásokra vonatkozó 400 ezer forintos korlátozás is. A cégautó-adót a tervezet alapján ezentúl a gépjárműadóról szóló törvény szabályozza majd. A tervezet tehát a magáncélú használat miatt korábban személyi jövedelemadóként fizetett cégautó-adó helyett egy vagyoni típusú adót vezetne be. További változás, hogy a reprezentáció adómentes értékhatára az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százaléka és legfeljebb 10 millió forint lenne a jövőben - tette hozzá Veszprémi.

Járulék, Eho

Veszprémi István elmondta: A minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után jövő év április 1-jétől 26,5 százalékra csökken a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke. A minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után változatlanul 29 százalékot kell majd fizetni. A munkaadói járulék mértéke a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 1,5 százalék, a minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után pedig változatlanul 3 százalék lenne a tervezet értelmében.

Jövő év január 1-jétől a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a jelenlegi háromszorosára, vagyis évi 532 800 forint/fő összegre emelkedik a Pénzügyminisztérium tervei szerint.

A tervezet alapján a jelenlegi közteher-alapok is változnak. Ez azt jelenti, hogy a munkaadói járulék, és a szakképzési hozzájárulás alapja a munkaadói tb-járulék alapja, a munkavállalói járulék alapja pedig az egyéni egészségbiztosítási járulék alapja lesz - közölte Veszprémi István.

Külföldi magánszemélyek

A Deloitte szakértője elmondta: A tervezet a jelenlegi szabályokat pontosító, kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz a Magyarországon munkát végző külföldi magánszemélyek foglalkoztatásával, biztosításával kapcsolatban. Ilyen például, hogy megváltozhat az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt "állandó lakóhely" fogalma, a társadalombiztosítási járulékhoz kapcsolódó törvény értelmező rendelkezései közé pedig bekerülne, hogy a törvényben meghatározott "munkaviszony" a magyar és külföldi jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt egyaránt magában foglalja.

Általános forgalmi adó

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 54 087 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank 54 721 forintos törlesztőt (THM 14,57%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Veszprémi István elmondta: A javaslat az áfa-szabályokra vonatkozóan csupán néhány technikai jellegű változást tartalmaz, ezek célja főként a hatályos áfa-törvény szövegének pontosítása. Szigorítaná viszont a tervezet a bizonylatolást. A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében adófizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben is, ha a teljesítés hiánya ellenére történik számlakibocsátás.

A hatályos szabályozás szerint az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés feltétele, hogy a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként feltüntetett személy, vagy szervezet kétséget kizáróan bizonyítsa, hogy a számlakibocsátás ellenére nem történt teljesítés - vagy történt ugyan, de azt más teljesítette.

A javaslat a mentesülés további feltételeként írná elő, hogy a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként feltüntetett személy gondoskodjon a kibocsátott számla érvénytelenítéséről, valamint erről értesítse a számlán "termék beszerzőjeként", a "szolgáltatás igénybevevőjeként" szereplő személyt, szervezetet.
A javaslat módosítja a számla kiállításának határidejére vonatkozó szabályozást. A tervezett módosítás a számlakiállításra nyitva álló határidőt továbbra is a teljesítéshez, illetve az előleg kézhezvételének napjához köti, a számlakiállításhoz rendelkezésre álló 15 napos határidő helyett azonban a módosítás szerint az adóalany a teljesítés, illetve az előleg kézhezvételétől számított "ésszerű időn belül" köteles gondoskodni a számla kiállításáról.

Az "ésszerű időt" a javaslat az ügylet típusától függően definiálja. Az ellenérték készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetén a tervezet szerint a számlát a fizetés időpontjában haladéktalanul ki kell bocsátani. Azokban az esetekben, amikor a fizetés átutalással történik, és a számla áthárított adót tartalmaz - vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia - továbbra is megmarad a 15 napon belüli számla-kibocsátási kötelezettség.

A hatályos áfa-törvény rendelkezéseihez képest enyhítést jelent, hogy a tervezett módosítás az adó áthárításával nem járó ügyletek tekintetében nem határozza meg az "ésszerű idő" tartalmát, így ezen ügyletek tekintetében várhatóan lehetővé válik a 15 napon túli számlakibocsátás.

A javaslat szigorúbb értékhatárokat határoz meg az import áfa önadózással történő rendezésére vonatkozó engedély megszerzésére. Az eddigi 10, illetve 20 milliárd forintos minimumértékeket a tervezet 12,5, illetve 25 milliárd forintra emelné.- tette hozzá.

Energiaadó

A Deloitte szakértője hangsúlyozta: Január 1-től hazánk az uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében a szénre is kiterjeszti az energia-adóztatást, 2008. december 31-én ugyanis lejár az Unió által erre meghatározott derogációs időszak. A javaslat az energiaadó alapját a szén esetében nem gigajoule-ban kifejezett fűtőérték, hanem 1000 kg-ban kifejezett tömeg alapján határozza meg, amelyre 2040 Ft adómértéket határoz meg. Fontos ugyanakkor, hogy az energiaadó a szén esetében sem terhelné a közvetlen lakossági energiafelhasználást.

A javaslat alapján január 1-jétől a villamos-energiára és a földgázra nem alkalmaznának differenciált adóztatást az üzleti és nem üzleti felhasználás szerint, hanem továbbra is fennmaradnának a nem üzleti felhasználásra előírt, uniós minimumszinten kialakított egységes adómértékek.

Helyi iparűzési adó

Veszprémi István elmondta: A helyi iparűzési adó alapját a törvényjavaslat két ponton tervezi módosítani. Jövő évtől megjelenne az úgynevezett K+F-kedvezmény, vagyis a helyi iparűzési adó alapjából le lehetne vonni az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költéségét. Ezzel párhuzamosan viszont az iparűzési adó alapja csak a jogdíjból származó árbevétel 50 százalékával lenne csökkenthető a jövőben, a jelenlegi 100 százalék helyett. A tervezet fontosabb elemei közé tartozik továbbá, hogy mentesítené az adózás alól a külföldi telephely bevételét, ha a vállalkozó külföldön fizet valamilyen vállalkozási tevékenységet terhelő önkormányzati adót.

Illetéktörvény

A Deloitte szakértője közölte: A Pénzügyminisztérium egyik fő célja a tervezett változtatásokkal az, hogy az adózók minden esetben szabályosan bejelentsék az esetleges vagyonszerzésüket, függetlenül attól, hogy a vagyonszerzés mentesül-e az illetékfizetés alól. A felek ezt a bejelentést gyakran elmulasztják, a mostani változás viszont lehetővé tenné az adóhatóság számára, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bírságot vessen ki. Másfelől viszont a várhatóan növekvő számú bejelentett adatok újabb vagyongyarapodási vizsgálatok megindításához is vezethetnek.

Veszprémi István figyelmeztetett: A tervezet szabályozná a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött szerződésekre vonatkozó illetékfizetést is. A forgalmi érték 50 százaléka alatti áron történő -"visszterhes" vagyonátruházáskor a jövőben az ajándékozási illeték-mértékkel megállapított illetéket kell majd fizetni, a forgalmi értékének 50 százaléka és a vételár közötti különbözet után.

A tervezet értelmében egyszerűsödnének az ingatlan- és gépjárműforgalmazók, illetve lízingcégek kedvezményeire, mentességére vonatkozó eljárások. Pontosítanák továbbá a továbbforgalmazással kapcsolatos előírásokat az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény esetén, de a tervezet korrigálná a kedvezményezett eszköz-átruházáshoz kapcsolódó illetékkedvezmény feltételrendszerét is - emelte ki a Deloitte szakértője.

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
legacykft  |  2023.02.03 17:49
A cégalapítók egyik legnagyobb kihívása, mikor a vállalat életében elérkezik az ügyvezetői szék átad...
perfekt  |  2023.02.03 09:59
A cikksorozat első részében áttekintettük a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállí...
laskainelli  |  2023.02.01 11:21
A rohanó világunkban könnyű szétcsúszni és túlvállalni magunkat, noha ennek az lesz az ára, hogy az...
hrdoktor  |  2023.01.30 04:30
Megfelelő kommunikációval nemcsak magunkon, hanem a vállalaton is segíthetünk. [...] Bővebben!
coachco  |  2023.01.23 17:52
Most, hogy így közeledek a hatvanhoz, határozottan állítom, minden kornak megvan a maga öröme, érdek...
Óriási dobásra készül 2023-ban a magyar Kickstarter: ez lehet a válság ellenszere?

Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.

Újabb két közösségi kampány lett sikeres: mutatjuk, hogy melyik (x)

Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.

Jövőre ezeket az ötleteket lesz érdemes figyelni!

Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!

Zubreczki Dávid: teljesen abszurd, hogy erről végleg lemondtak a budapestiek

A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2023. február 4. szombat
Ráhel, Csenge
5. hét
Február 4.
Rákellenes világnap
KONFERENCIA
Tovább
Digital Transformation 2023
Innovatív technologiák a hatékonyságnövelésért!
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap!
Biztosítás 2023
A tavasz meghatározó pénzügyi konferenciája március 8-án!
EZT OLVASTAD MÁR?