2009-évi tervezett adótörvény-változások: középpontban a feketegazdaság visszaszorítása

Pénzcentrum
2008. október 9. 09:41

A Pénzügyminisztérium által benyújtott 2009-es adótörvény-változásokról szóló jogszabálytervezet módosításainak egyik fő célja a feketegazdaság visszaszorítása, és ezáltal a központi költségvetés bevételeinek növelése. A javaslat értelmében ezzel párhuzamosan jelentősen módosul a társasági adóra, a személyi jövedelemadóra és a járulékokra vonatkozó szabályozás, illetve az uniós kötelezettségnek megfelelően a szénre is kiterjesztik az energiaadót.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Társasági adó

Veszprémi István, a Deloitte Adótanácsadási üzletágának partnere elmondta: A társasági adó 2009-re tervezett változásait azzal összhangban lehet értelmezni, hogy a tervek szerint megszűnik a társasági adóalanyokat terhelő szolidaritási adó, vagyis különadó. A társasági adó kulcsa ugyanakkor 16 százalékról 18 százalékra nő, és az adó alapjának meghatározása erősen közelít a szolidaritási adó eddigi alapjához. A törvénytervezet lényegesen megváltoztatja a társasági adóalap számításának módját azáltal, hogy számos módosító tétel megszűnik. Mindamellett változnak a veszteség-elhatárolásra vonatkozó szabályok, valamint a transzferár-előírások alkalmazásának köre is módosul a tervek szerint.

A tervezet alapján több adóalap-módosító tétel is megszűnne a jövőben. Ilyenek például a számviteli elszámolások miatti korrekciók, vagy a céltartalékhoz, követelések értékvesztéséhez, hitelezési veszteséghez, nem realizált árfolyam-különbözethez kapcsolódó korrekciók is. De megszüntetné a tervezet a speciális adóalap-módosításokat is, így például a kapcsolt vállalkozások közötti kamathoz, tőzsdei ügylet nyereségéhez, vagy éppen az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméhez kapcsolódó korrekciókat.

A Deloitte szakértője elmondta: A módosító tételek tervezett változásai között fontos megemlíteni, hogy az ingyenesen adott vagy kapott eszközök, és az ingyenesen nyújtott szolgáltatások esetén a tervezet megszüntetné az ezekhez kapcsolódó adóalap-módosítást - vagyis az elszámolt ráfordítást és bevételt a társasági adóban elismerné. A képző- és iparművészeti alkotások beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény megmaradna ugyan, de a jövőben csak kortárs mű esetén lenne igénybe vehető.

Az adózás rendjéről szóló törvény változása

Veszprémi István elmondta: Az adózás rendjét érintő változásokkal a törvényalkotó egyik fő célja a feketegazdaság visszaszorítása, méghozzá az ellenőrzés és bírságolás szabályainak szigorításával. Fontos elemként jelennek meg ezen kívül az adózók adminisztratív terheinek csökkentését célzó módosítási javaslatok is. A tervezet szerint a magánszemély a munkáltatói adó-megállapítást ezentúl az adóévet követő év január 31. napjáig kérheti - ez a dátum korábban minden év február 15-e volt. A tervezet értelmében a munkáltató ezentúl kérésre köteles lenne elkészíteni a munkavállaló bevallását.

Fontos változás az is, hogy a tervezet az adóhatósági adómegállapítás helyett "egyszerűsített bevallás" néven új jogintézményt vezetne be azon adózók részére, akiknek kizárólag a munkáltatójuktól származó jövedelmük van. Az ő bevallásukat ennek megfelelően az adóhatóság állítaná össze, a rendelkezésére álló adatok alapján.

Az adózónak arról az időszakról, amelyben elszámolási kötelezettsége nem keletkezik, a korábbi "nullás igazolás" helyett ezentúl elég lenne majd egy elektronikus űrlapon nyilatkoznia. Ez kétségtelenül egyszerűsítené a folyamatot, hiszen az űrlap szabályos bevallásnak minősül, de nem árt odafigyelni, mert valótlan tartalmú nyilatkozat esetén az adózó természetesen ez esetben is mulasztási bírságra számíthatna - mondta Veszprémi.

A szakértő hozzátette: A tervezet módosítja a közbeszerzéshez kapcsolódó felelősségi szabályokat. Ezzel párhuzamosan létrejönne egy "pozitív adóslista", vagyis a köztartozás nélküli adózók adatbázisa, amelybe az adózó, bizonyos feltételek teljesítése mellett, kérheti a felvételét az adóhatóságtól. A tervezet értelmében közbeszerzéseknél ezentúl a 200 000 forintos összeg lenne az a határ, amely feletti kifizetés esetén nemleges ("nullás") együttes adóigazolást kellene bemutatnia az adózónak, és erre csak azoknál nem lenne szükség a jövőben, akik szerepelnek a már említett "pozitív adóslistán".

Luxusadó

A tervezet pontosítja a luxusadóval kapcsolatos jelenlegi szabályokat azáltal, hogy jogerős használatba vételi, illetve jogerős fennmaradási engedélyhez kötné az adókötelezettség keletkezését.

Személyi jövedelemadó, különadó

A Deloitte adópartnere kiemelte: A tervezet szerint a 18%-os adókulcs sávhatára 1,7 millió forintról 2 millió forintra nőne. Az adójóváírásra irányadó rendelkezések nem módosulnak, az összevont adóalapot terhelő adókötelezettséget csökkentő adókedvezmények fennmaradnak, megszűnnének viszont az összegszerű egyedi korlátozások. Új elem, hogy a jövőben a háztartással kapcsolatos szolgáltatásokkal, így például a lakásfelújítással vagy a háztartási nagygépek karbantartásával, javításával összefüggésben is érvényesíthető adókedvezmény.

A különadózó jövedelmek esetében lényegi változás, hogy a 35 százalékos osztalékadó megszűnik, hiszen a tervezet 10 százalékos vagy 25 százalékos adómértéket ír elő.

Megszűnik továbbá a cégautóadó és az adómentes béren kívüli juttatásokra vonatkozó 400 ezer forintos korlátozás is. A cégautó-adót a tervezet alapján ezentúl a gépjárműadóról szóló törvény szabályozza majd. A tervezet tehát a magáncélú használat miatt korábban személyi jövedelemadóként fizetett cégautó-adó helyett egy vagyoni típusú adót vezetne be. További változás, hogy a reprezentáció adómentes értékhatára az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százaléka és legfeljebb 10 millió forint lenne a jövőben - tette hozzá Veszprémi.

Járulék, Eho

Veszprémi István elmondta: A minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után jövő év április 1-jétől 26,5 százalékra csökken a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke. A minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után változatlanul 29 százalékot kell majd fizetni. A munkaadói járulék mértéke a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 1,5 százalék, a minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után pedig változatlanul 3 százalék lenne a tervezet értelmében.

Jövő év január 1-jétől a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a jelenlegi háromszorosára, vagyis évi 532 800 forint/fő összegre emelkedik a Pénzügyminisztérium tervei szerint.

A tervezet alapján a jelenlegi közteher-alapok is változnak. Ez azt jelenti, hogy a munkaadói járulék, és a szakképzési hozzájárulás alapja a munkaadói tb-járulék alapja, a munkavállalói járulék alapja pedig az egyéni egészségbiztosítási járulék alapja lesz - közölte Veszprémi István.

Külföldi magánszemélyek

A Deloitte szakértője elmondta: A tervezet a jelenlegi szabályokat pontosító, kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz a Magyarországon munkát végző külföldi magánszemélyek foglalkoztatásával, biztosításával kapcsolatban. Ilyen például, hogy megváltozhat az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt "állandó lakóhely" fogalma, a társadalombiztosítási járulékhoz kapcsolódó törvény értelmező rendelkezései közé pedig bekerülne, hogy a törvényben meghatározott "munkaviszony" a magyar és külföldi jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt egyaránt magában foglalja.

Általános forgalmi adó

Veszprémi István elmondta: A javaslat az áfa-szabályokra vonatkozóan csupán néhány technikai jellegű változást tartalmaz, ezek célja főként a hatályos áfa-törvény szövegének pontosítása. Szigorítaná viszont a tervezet a bizonylatolást. A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében adófizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben is, ha a teljesítés hiánya ellenére történik számlakibocsátás.

A hatályos szabályozás szerint az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés feltétele, hogy a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként feltüntetett személy, vagy szervezet kétséget kizáróan bizonyítsa, hogy a számlakibocsátás ellenére nem történt teljesítés - vagy történt ugyan, de azt más teljesítette.

A javaslat a mentesülés további feltételeként írná elő, hogy a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként feltüntetett személy gondoskodjon a kibocsátott számla érvénytelenítéséről, valamint erről értesítse a számlán "termék beszerzőjeként", a "szolgáltatás igénybevevőjeként" szereplő személyt, szervezetet.
A javaslat módosítja a számla kiállításának határidejére vonatkozó szabályozást. A tervezett módosítás a számlakiállításra nyitva álló határidőt továbbra is a teljesítéshez, illetve az előleg kézhezvételének napjához köti, a számlakiállításhoz rendelkezésre álló 15 napos határidő helyett azonban a módosítás szerint az adóalany a teljesítés, illetve az előleg kézhezvételétől számított "ésszerű időn belül" köteles gondoskodni a számla kiállításáról.

Az "ésszerű időt" a javaslat az ügylet típusától függően definiálja. Az ellenérték készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetén a tervezet szerint a számlát a fizetés időpontjában haladéktalanul ki kell bocsátani. Azokban az esetekben, amikor a fizetés átutalással történik, és a számla áthárított adót tartalmaz - vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia - továbbra is megmarad a 15 napon belüli számla-kibocsátási kötelezettség.

A hatályos áfa-törvény rendelkezéseihez képest enyhítést jelent, hogy a tervezett módosítás az adó áthárításával nem járó ügyletek tekintetében nem határozza meg az "ésszerű idő" tartalmát, így ezen ügyletek tekintetében várhatóan lehetővé válik a 15 napon túli számlakibocsátás.

A javaslat szigorúbb értékhatárokat határoz meg az import áfa önadózással történő rendezésére vonatkozó engedély megszerzésére. Az eddigi 10, illetve 20 milliárd forintos minimumértékeket a tervezet 12,5, illetve 25 milliárd forintra emelné.- tette hozzá.

Energiaadó

A Deloitte szakértője hangsúlyozta: Január 1-től hazánk az uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében a szénre is kiterjeszti az energia-adóztatást, 2008. december 31-én ugyanis lejár az Unió által erre meghatározott derogációs időszak. A javaslat az energiaadó alapját a szén esetében nem gigajoule-ban kifejezett fűtőérték, hanem 1000 kg-ban kifejezett tömeg alapján határozza meg, amelyre 2040 Ft adómértéket határoz meg. Fontos ugyanakkor, hogy az energiaadó a szén esetében sem terhelné a közvetlen lakossági energiafelhasználást.

A javaslat alapján január 1-jétől a villamos-energiára és a földgázra nem alkalmaznának differenciált adóztatást az üzleti és nem üzleti felhasználás szerint, hanem továbbra is fennmaradnának a nem üzleti felhasználásra előírt, uniós minimumszinten kialakított egységes adómértékek.

Helyi iparűzési adó

Veszprémi István elmondta: A helyi iparűzési adó alapját a törvényjavaslat két ponton tervezi módosítani. Jövő évtől megjelenne az úgynevezett K+F-kedvezmény, vagyis a helyi iparűzési adó alapjából le lehetne vonni az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költéségét. Ezzel párhuzamosan viszont az iparűzési adó alapja csak a jogdíjból származó árbevétel 50 százalékával lenne csökkenthető a jövőben, a jelenlegi 100 százalék helyett. A tervezet fontosabb elemei közé tartozik továbbá, hogy mentesítené az adózás alól a külföldi telephely bevételét, ha a vállalkozó külföldön fizet valamilyen vállalkozási tevékenységet terhelő önkormányzati adót.

Illetéktörvény

A Deloitte szakértője közölte: A Pénzügyminisztérium egyik fő célja a tervezett változtatásokkal az, hogy az adózók minden esetben szabályosan bejelentsék az esetleges vagyonszerzésüket, függetlenül attól, hogy a vagyonszerzés mentesül-e az illetékfizetés alól. A felek ezt a bejelentést gyakran elmulasztják, a mostani változás viszont lehetővé tenné az adóhatóság számára, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bírságot vessen ki. Másfelől viszont a várhatóan növekvő számú bejelentett adatok újabb vagyongyarapodási vizsgálatok megindításához is vezethetnek.

Veszprémi István figyelmeztetett: A tervezet szabályozná a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött szerződésekre vonatkozó illetékfizetést is. A forgalmi érték 50 százaléka alatti áron történő -"visszterhes" vagyonátruházáskor a jövőben az ajándékozási illeték-mértékkel megállapított illetéket kell majd fizetni, a forgalmi értékének 50 százaléka és a vételár közötti különbözet után.

A tervezet értelmében egyszerűsödnének az ingatlan- és gépjárműforgalmazók, illetve lízingcégek kedvezményeire, mentességére vonatkozó eljárások. Pontosítanák továbbá a továbbforgalmazással kapcsolatos előírásokat az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény esetén, de a tervezet korrigálná a kedvezményezett eszköz-átruházáshoz kapcsolódó illetékkedvezmény feltételrendszerét is - emelte ki a Deloitte szakértője.

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
coachco  |  2022.01.18 16:34
Hetvenhét éve annak, hogy felszabadult a budapesti gettó. Ezt a hírt hallva eszembe jutott az a pár...
perfekt  |  2022.01.17 12:31
  Az Országgyűlés a 2021. június 8-i ülésnapján elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló...
hrdoktor  |  2022.01.17 06:30
Bár a home office-ban az otthon kényelmében vagyunk, sokan tapasztalhatják, hogy a virtuális megbesz...
vezetoi-coaching  |  2022.01.16 20:11
“Hogy sikered legyen az üzletben, tegyél róla, hogy a többiek úgy lássák a dolgokat, ahogy Te látod....
laskainelli  |  2022.01.15 18:39
A párban érkező klienseim egy része azzal a “panasszal” érkezik, hogy a kapcsolatukban hónapok óta n...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 18. kedd
Piroska
3. hét
Január 18.
Micimackó napja
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?