Kevesen tartanak el sokakat, avagy miért olyan magasak az adók?

Az OECD-hez tartozó országokban az átlagos munkanélküliségi ráta decemberben 0,2 százalék volt, ami 0,2 százalékponttal magasabb, mint a novemberi adat és 1,1 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az OECD európai tagországaiban a munkaképes 15-64 év közötti lakosok 8,0 százaléka keres munkát, de nem talál.

A frissen közzétett adatokból kiderül, hogy Magyarországon a 15-64 éves korúak 8,5 százaléka munkanélküli hivatalosan, így az OECD-toplistán a harmadikok vagyunk. (Ez a szám egyébként a statisztika sajátosságai miatt nem egyezik meg tökéletesen a hazai hivatalos munkanélkülsiégi rátával.) Csak Spanyolország és Szlovákia előz meg minket 14,4, illetve 9,4 százalékkal. Sikerült beérnünk és leelőznünk az európai OECD-tagországok átlagát is, a G7-ek munkanélküliségi adatait pedig már most magunk mögött hagytuk.

Mindezt úgy értük el, hogy a Danske Bank felmérése szerint 2008-ban csak viszonylag mérsékelten emelkedett a régiós munkanélküliség, a tavalyi év során felszínre bukkanó piaci feszültségek nem éreztették hatásukat a munkaerőpiacon. Az idei recessziós környezet viszont annál inkább érinti a foglalkoztatottságot a térségben. Vagyis még több elbocsátás várható.

Ugyanakkor az Eurostat adataiból még döbbenetesebb kép tárul a szemünk elé. A 2007-ig tartó statisztikák szerint Magyarországon a munkaképes korúak mindössze 60,5-62,0 százaléka jelenik meg a munkaerőpiacon, mint aktív álláskereső, szemben az EU-27 68,9-70,5 százalékos adataival. A KSH legutolsó negyedéves adatai is alátámasztják az EU számait: 15 és 64 év között 3,8 millió munkavállalóra 336 ezer munkanélküli és 2,6 millió inaktív jut. És ehhez jönnek még az idősebbek és a fiatalabbak, akiknél természetesen igen magas az inaktivitási arány.

A 15-64 évesek körében az inaktívak nagy részét természetesen a felsőoktatásban tanulók, illetve a nyugdíjasok adják. Sok inaktív háztartásbeli, illetve rokkantnyugdíjas. Felmérések kimutatták azonban, hogy a jóléti segélyben részesülők legnagyobb aránya nem kíván visszatérni a dolgozók körébe, vagyis a segélyek csak csökkentik a munkavállalási hajlandóságot. Valószínűleg utóbbi csoport egy jó része azért idényjellegű munkákkal, illetve a szürke- és feketegazdaságban keres némi pénzt.

Ugyanakkor az is megfigyelhető volt az elmúlt években, hogy azon térségekben, ahol épp prosperált a gazdaság, nem csupán a munkanélküliek, hanem az inaktívak száma is csökkent. Ez arra is utal, hogy Magyarországon a már így is elborzasztó statisztikai adatoknál jóval magasabb lehet a valós munkanélküliségi ráta, mivel a munkanélküliek egy része a szociális ellátó rendszerbe menekül inaktívként. Azok, akik - papíron - nem termelnek, csak fogyasztanak a 15-64 éves korosztály 44 százalékát teszik ki, amelyet a fennmaradó 56 százalék juttatásaiból kellene eltartani. Mindennek messzemenő következményei vannak, például főként itt keresendő annak az oka is, hogy miért olyan magas az egy adóalanyra jutó adóterhelés, ha eközben a teljes adóbevételünk nem lóg ki az uniós átlagból.