Egyéni vállalkozók: ez a minimum, amit fizetni kell...

Ötből három egyéni vállalkozó papíron veszteséges vagy minden bevételét elviszik a költségei. Egy 2006-os statisztika szerint 156 ezer egyéni vállalkozó veszteségesnek vagy nullásnak mutatta magát és mindössze 120 ezren voltak, akik bizonyos összegű jövedelemhez jutottak. Emiatt is vezették be ezt az adónemet, aminek lényege, hogy ha az egyéni vállalkozó bevételeinek és költségeinek különbsége nem éri el az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások összegével együttesen csökkentett vállalkozói bevétel 2 százalékát, akkor az illető választhat, hogy eszerint az alsó korlát szerint befizeti az adót, vagy egy kiegészítő nyomtatványon részletezi a veszteséges működés okát.

Amit tudni kell...

A minimumadót így a bevétel 2 százaléka után kellene befizetnie az egyéni vállalkozóknak. Ha viszont az illető külföldön is rendelkezik telephellyel, akkor az adóalapját még csökkentenie kell úgy, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalapot, de nemzetközi szerződés így rendelkezik. Ez szolgálja a kettős adóztatás elkerülését.

Nem kell viszont alkalmazni a jövedelemminimumra vonatkozó szabályokat akkor, ha az egyéni vállalkozó az adóévben vagy az azt megelőző évben kezdte meg a tevékenységét, abban az esetben, ha a kezdés előtti 36 hónapban nem folytatott egyéni vállalkozói tevékenységet. Illetve akkor sem, ha a tevékenység körét illetően az adóévben elemi kár következett be, például jégeső, árvíz, aszály vagy éppen földrengés. Kitétel viszont, hogy az elemi kárnak az adóévi bevétel legalább 15 százalékát kell érintenie.

Ha a kárról nincs független szerv által kiadott papír, akkor az egyéni vállalkozó által kiállított jegyzőkönyvet a keletkezéstől számított 15 napon belül meg kell küldeni az illetékes állami adóhatóság részére. Ilyenkor az esemény időpontját az adózó jogosult megállapítani, amit az adóhatóság kifogásolhat és az eljáráshoz bekérheti különböző szervek és hatóságok álláspontját is. Azt viszont szem előtt kell tartani, hogyha nem készül jegyzőkönyv egy káreseményről, akkor azt nem is lehet figyelembe venni.

A jövedelemminimum megállapításának szabályai azokra az egyéni vállalkozókra is érvényesek, akik év közben vagy az év végén megszüntették tevékenységüket, de vonatkoznak azokra az egyéni vállalkozókra is, akik csak a kiegészítő tevékenységet folytatnak.

Nyilatkozat az adóbevalláshoz fűzve

Ha az adózó az adóbevallásban nyilatkozik arról, hogy nem akar a jövedelemminimum után fizetni, akkor köteles mellékelni a standard kiegészítő nyomtatványt, ami szintén bevallásnak minősül a jogkövetkezmények szempontjából.

Ha az adóhatóság szerint a bevallott jövedelem nem nyújt fedezetet a magánszemély életvitelére, akkor felhívhatja az illető figyelmét a bevallás kiegészítésére. Az ellenőrzésre történő kiválasztást az APEH a bevallás benyújtását követő 30 napon belül végrehatja és erről az adózót is értesíti.

Abban az esetben, ha az adózó a nyilatkozatát hibásan vagy hiányosan töltötte ki, és erről annak nyilvántartásba vételétől számított 8 napon belül az adóhatóságot értesíti, akkor javítható a hiba.

Az APEH a beérkezett adatokat a feldolgozás után egy kockázatelemző programmal is megvizsgálja, majd számítógéppel választják ki azokat, akiket ellenőrizni is fognak. A választás azokra esik, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy a kimutatott eredménye nem a valóságot tükrözi, hanem bevétel eltitkolásról vagy szabálytalan költségelszámolásról van szó. Ilyenkor a kétségbe vont eseményeket az adózónak kell bizonyítania, hogy valódiak.

A 2008-as szabályok szerint 50 millió forint alatti vállalkozói adóalap után 10 százalékos adófizetési kötelezettség keletkezik, de csak abban az esetben, ha az adóalap elérte azt a bizonyos jövedelemminimum szerinti 2 százalékot. Ez kiváltható azzal is, ha az egyéni vállalkozó ezt tekinti adóalapnak.

Bár már lezajlottak a 2007-es évre vonatkozó bevallások, azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy aki 2008-ban 10 százalékkal szeretné leadózni az 50 millió forint alatti adóalapját, annak el kell érnie a szóban forgó 2 százalékot. Így az ez alatti összeget gyakorlatilag nincs értelme nem bevallani, és veszteségesnek feltüntetni a céget, mert a 10 százalékos kulcsért cserébe a határig terjedő összeget így is, úgy is leadózza az egyéni vállalkozó.