A rendes szabadság rendeltetése elsősorban az évenkénti hosszabb pihenés biztosítása. Ennek mértékéről és kiadási feltételeiről a munka törvénykönyve rendelkezik. De hiába a törvényi szabályozás, a munkavállaló gyakran csak papíron üdül - írja a Napi Gazdaság.
A munkatörvény 1999-es módosítása óta a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, és tilos azt pénzre váltani. Tavaly óta ez annyiban változott, hogy különösen fontos gazdasági érdek, vagy közvetlenül érintő ok miatt a következő év március 31-éig, vagy kollektív szerződésben történő megállapodás esetén június 30-áig át lehet csúsztatni a szabadság egynegyedét.
A törvényi szabályban kimondottak ellenére gyakran csak papíron írják ki szabadságra a munkavállalókat, a gyakorlatban ezalatt is dolgoznak. Ez természetesen magában hordozza a lebukás veszélyét, hiszen munkaügyi felügyelők a részletes nyilvántartásokból ki tudják szűrni az ilyen visszaéléseket.
Amennyiben a munkavállaló oldalán fennálló okok miatt nem sikerül szabadságot kivennie, például hosszabb betegség miatt, úgy a munkáltató 30 napon belül ki kell hogy adja számára a szabadságot.
Az alapszabadság egynegyedét a munkavállaló által igényelt időpontban kell kiadni, ezt azonban 15 nappal korábban be kell jelenteni. Amennyiben a munkáltató megváltoztatja a szabadság kiadásának időpontját, és ebből a munkavállalónak kára származik, például a befizetett nyaralás miatt, úgy köteles ezeket a költségeket a munkáltató megtéríteni.
Azonnal felmondás esetén, ha a munkavállalónak még maradt szabadsága, az arra az időre járó arányos munkabért köteles a munkáltató megfizetni. Természetesen ez fordítva is igaz, vagyis ha több szabit vett ki, úgy az időarányos átlagkeresetét vissza kell fizetnie a munkáltatónak.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








