Mi lesz a szabadságokkal? - még nem dőlt el

Legkésőbb április elsején akarja hatályba léptetni az új szabályozást a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM), mint azt Horváth István, a tárca jogi főosztályvezetője elmondta. Erre az Alkotmánybíróság tavaly decemberi döntése kötelezi a tárcát. Ezen döntés szerint alkotmányellenes az a passzus, amely lehetővé teszi, hogy az alkalmazottak szabadságának kiadását akár a következő év június 30-ig elhúzzák. Kollektív szerződés esetén ezt akár június 31-ig is eltolhatják.

A taláros testület szerint a szóban forgó szabályozás aránytalanul nagy mértékben korlátozza a pihenéshez való jogot, ezért alkotmányellenes. Akár olyan szélsőséges esetek is előfordulhatnak, hogy a munkavállalók éves szabadságuk nagy részét csak a következő év novemberében, decemberében vehetik ki.

Az Alkotmánybíróság kifogásolták azt is, hogy a törvény nem definiálja a "kivételesen fontos gazdasági érdek fogalmát", és azt sem határozza meg, hogy a szabadság mekkora hányadát lehet átvinni. Az SZMM honlapján lévő előterjesztés szerint az alapszabadság legalább felét az esedékesség évében kell kiadni. Ettől eltérni csak kiemelt esetekben (baleset, elemi csapás, súlyos kár, életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása) lehetne.

A kivételesen fontos gazdasági érdek a tervezet szerint a "cég működési körét közvetlenül és súlyosan érintő, illetve gazdálkodását meghatározó módon befolyásoló, a munkaszervezéstől független körülmény".