2005-ben összesen 15 ezren tanulhattak szakmát a vállalatok által biztosított iskolarendszerű képzéseken, az utánpótlásképzés azonban még így sem fedi le egészen minden területen a súlyos munkaerőhiányt - írja a Magyar Hírlap.
Átlagosan a hazai gazdasági szervezetek 18,2 százalékában folyik gyakorlati képzés, ez egyenes arányban van a vállalatok méretével. A nagyvállalatok egyharmada őrzi azt a hagyományt, hogy a gyakorlati képzőhelyet nyújt az iskolarendszerű képzésnek.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legutóbbi jelentése szerint az élelmiszeriparban főként hús- és egyéb nyersanyag-feldolgozó szakmunkásokra, a textiliparban varrónőkre, az építőiparban kőművesekre és állványozókra, az egészségügyben pedig orvosokon kívül pedig leginkább ápolókra lenne szükség.
A Szolgálat szerint azonban nem feltétlenül csak a képzéssel van probléma. Sok esetben a kereslet és a kínálat sehogysem találkozik egymással: a húsz hiányszalma több mint a felében az állásokat a statisztikák szerint többszörösen betölthették volna szakképzett munkanélküliekkel.








