Százszoros bérek a menedzsereknek! - az igazság odaát van...

2000 óta több mint kétszeresére nőtt a felső vezetés és az átlagos dolgozó közötti jövedelmi rés az e héten napvilágot látott londoni felmérés szerint, amely a szokásosnál is nagyobb visszhangot váltott ki. Eszerint a brit menedzserek fizetése az elmúlt évben átlagban nem kevesebb mint 43 százalékkal, 2,9 millió fontra (1,1 milliárd forintra) nőtt, miközben a dolgozók fizetése alig követi az infláció mértékét.

Hasonló a helyzet Németországban is, ahol az óriási jövedelemrés miatt a topmenedzserek szinte közutálat tárgyává váltak. A németek 82 százaléka csak a politikusokban bízik kevésbé, míg 88 százalékuk egyáltalán nem tartja indokoltnak a kiugróan magas fizetésüket. A vállalat vezetők egyébként az összes vizsgált európai országban a bizalmi lista legalján állnak, bár ez a trend Nyugat-Európában erősebb.

A németországi mélyponttal szemben szinte felüdülésként hat a magyar bizalmi index, amely szerint hazánk lakosságának 48 százaléka bízik a menedzserekben, persze ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy hazánkban, mint általában a piacgazdaságilag kevésbé fejlett országokban, a felső vezetői béreket homály fedi. Míg Nyugat- Európában természetes jelenség, hogy a kisrészvényeseknek vagy az alkalmazottnak joga van tudni, hogy az általa megtermelt pénzből milyen mértékben részesedik a vállalat vezetősége.

Magyarországon a cégvezetők személyes adataik védelmére hivatkozva titkolják el a fizetésüket, amelyet a cégek éves jelentéseiben is csak, mint a bérek tömegébe belemosódó értéket tűntetnek fel. Pedig hazánkban a fejvadászcégekhez közel álló csoportok információi szerint a jövedelemarányok még eltorzultabbak, mint nyugaton. Kishazánkban az aránytalanságot a kis- és közép, illetve a nagyvállalatok közötti különbségek is fokozzák.

A hazai top százba sorolható nagyvállalatok között a felső vezetők fix összegű alapfizetései a sokszor szétaprózódott vállalati struktúra miatt változatos képet mutatnak. Átlagban 5 és 50 millió forintos havi bérekkel számolhatunk, amit ha kiegészítünk a különféle közép- és hosszú távú ösztönzőkkel: részvényekkel, juttatásokkal, opciós céges részvényvásárlási lehetőségekkel, a végösszeg valóban több száz millió forintra rúg. Ekkora fizetést hazánkban azonban csupán 15-20 gazdasági vezető élvez.

Ha összehasonlítási alapul az Állami Foglalkoztatási Hivatal 2006-os éves jelentését vesszük, amely szerint egy átlag ügyviteli munkatárs fizetése havi bruttó 115 ezer forint, vagyis évente 1,3 millió forint, a különbség akár több száz szoros is lehet. A Hewitt Human Tanácsadó által évente elkészített jelentés azonban az előbbinél egy szélesebb merítést vizsgál. A felmérés szerint a 25 és 50 milliárd forint közötti árbevételű cégeknél a vezérigazgatói székben ülők átlagosan 32,4 millió forintot keresnek évente, amely csupán tízszerese a beosztottak bruttó 2,9-3,4 millió forintos fizetésének.

A Hay Group nagyvállalati ügyfelei számára évente felméri a vezetői fizetéseket, az adatok természetesen ebben az esetben is titkosak. A felmért csoporthoz tartozó vállalatok többségének vezetői átlagban 2-5 millió forint között vihetnek haza havonta. Ágazati lebontásban továbbra is a bankok és legújabban a vagyonkezelő cégek vezetői keresnek a legjobban, őket a gáz- és olajvállalat menedzsmentjében dolgozók követik. Az élelmiszer-ipari láncok vezetői fizetéseinek növekedése az elmúlt időszakban jelentősen visszaesett, ami egyrészt annak köszönhető, hogy ezeket a posztokat már nem külföldi menedzserek töltik be, másrészt pedig a piacépítés stációján már túljutott cégeknek nem érdeke a továbbiakban, hogy új vezetőket csalogassanak be.