Egész Európában rekordütemben nő a jövedelmi szakadék a felsővezetők és alkalmazottak között, a hazai bérkülönbség akár több száz százalékos is lehet, amely a nyugat-európai átlagot is meghaladja - írja a Népszabadság.
2000 óta több mint kétszeresére nőtt a felső vezetés és az átlagos dolgozó közötti jövedelmi rés az e héten napvilágot látott londoni felmérés szerint, amely a szokásosnál is nagyobb visszhangot váltott ki. Eszerint a brit menedzserek fizetése az elmúlt évben átlagban nem kevesebb mint 43 százalékkal, 2,9 millió fontra (1,1 milliárd forintra) nőtt, miközben a dolgozók fizetése alig követi az infláció mértékét.
Hasonló a helyzet Németországban is, ahol az óriási jövedelemrés miatt a topmenedzserek szinte közutálat tárgyává váltak. A németek 82 százaléka csak a politikusokban bízik kevésbé, míg 88 százalékuk egyáltalán nem tartja indokoltnak a kiugróan magas fizetésüket. A vállalat vezetők egyébként az összes vizsgált európai országban a bizalmi lista legalján állnak, bár ez a trend Nyugat-Európában erősebb.
A németországi mélyponttal szemben szinte felüdülésként hat a magyar bizalmi index, amely szerint hazánk lakosságának 48 százaléka bízik a menedzserekben, persze ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy hazánkban, mint általában a piacgazdaságilag kevésbé fejlett országokban, a felső vezetői béreket homály fedi. Míg Nyugat- Európában természetes jelenség, hogy a kisrészvényeseknek vagy az alkalmazottnak joga van tudni, hogy az általa megtermelt pénzből milyen mértékben részesedik a vállalat vezetősége.
Magyarországon a cégvezetők személyes adataik védelmére hivatkozva titkolják el a fizetésüket, amelyet a cégek éves jelentéseiben is csak, mint a bérek tömegébe belemosódó értéket tűntetnek fel. Pedig hazánkban a fejvadászcégekhez közel álló csoportok információi szerint a jövedelemarányok még eltorzultabbak, mint nyugaton. Kishazánkban az aránytalanságot a kis- és közép, illetve a nagyvállalatok közötti különbségek is fokozzák.
A hazai top százba sorolható nagyvállalatok között a felső vezetők fix összegű alapfizetései a sokszor szétaprózódott vállalati struktúra miatt változatos képet mutatnak. Átlagban 5 és 50 millió forintos havi bérekkel számolhatunk, amit ha kiegészítünk a különféle közép- és hosszú távú ösztönzőkkel: részvényekkel, juttatásokkal, opciós céges részvényvásárlási lehetőségekkel, a végösszeg valóban több száz millió forintra rúg. Ekkora fizetést hazánkban azonban csupán 15-20 gazdasági vezető élvez.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 63 632 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,39%), de nem sokkal marad el ettől a K&H Bank (THM 10,82%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ha összehasonlítási alapul az Állami Foglalkoztatási Hivatal 2006-os éves jelentését vesszük, amely szerint egy átlag ügyviteli munkatárs fizetése havi bruttó 115 ezer forint, vagyis évente 1,3 millió forint, a különbség akár több száz szoros is lehet. A Hewitt Human Tanácsadó által évente elkészített jelentés azonban az előbbinél egy szélesebb merítést vizsgál. A felmérés szerint a 25 és 50 milliárd forint közötti árbevételű cégeknél a vezérigazgatói székben ülők átlagosan 32,4 millió forintot keresnek évente, amely csupán tízszerese a beosztottak bruttó 2,9-3,4 millió forintos fizetésének.
A Hay Group nagyvállalati ügyfelei számára évente felméri a vezetői fizetéseket, az adatok természetesen ebben az esetben is titkosak. A felmért csoporthoz tartozó vállalatok többségének vezetői átlagban 2-5 millió forint között vihetnek haza havonta. Ágazati lebontásban továbbra is a bankok és legújabban a vagyonkezelő cégek vezetői keresnek a legjobban, őket a gáz- és olajvállalat menedzsmentjében dolgozók követik. Az élelmiszer-ipari láncok vezetői fizetéseinek növekedése az elmúlt időszakban jelentősen visszaesett, ami egyrészt annak köszönhető, hogy ezeket a posztokat már nem külföldi menedzserek töltik be, másrészt pedig a piacépítés stációján már túljutott cégeknek nem érdeke a továbbiakban, hogy új vezetőket csalogassanak be.
A kormány három hétre növeli az apaszabadság időtartamát, amelyet egyúttal összehangol a csecsemőgondozási díjjal (CSED) és a szülői szabadsággal is.
Több mint 4,6 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben nagyjából 220 ezren keresnek aktívan munkát. De miért érkezett fordulóponthoz a magyar munkaerőpiac? Mutatjuk!
Beszámoló a a Prohuman Csoport és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében megvalósuló Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferenciáról.
A Gazdagréti Uszoda nyugdíjas takarítót keres bruttó 2 200 forintos órabérrel, ami nyugdíj melletti adózás mellett akár havi 330 ezer forintos nettó keresetet is jelenthet.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a pedagógusok 2026-os, visszamenőleges hatályú kiegészítő béremeléséről szóló tervezetet.
A 2026. márciusi béradatok alapján kiderült, hogy az illetmények jelenleg elmaradnak a korábbi célértéktől.
Rövid távon az egyik legjelentősebb változás az utazási szokásokban figyelhető meg.
Három év alatt 1 százalékról 48 százalékra emelkedett azoknak a diákmunkásoknak az aránya, akik 2500 feletti órabért várnak el munkáltatójuktól
A hazai piac elérte azt a kritikus bérplafont, amelyen túl a nemzetközi anyacégek egyszerűen nem hajlandók többet költeni Magyarországon.
Egyre több dolgozó „jelen van, de nincs ott” – a háttérben nem lustaság, hanem rejtett kiégés állhat.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a Hanon Systems Hungary Kft. székesfehérvári üzemének dolgozói
Magyarország gazdasága kinőtte az összeszerelő üzemekre épülő modellt, amelynek fejlődését leginkább a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az elmúlt tizenhat évben elhanyagolt oktatási rendszer hátráltatja.
200 fejlesztési pozíció megszüntetését tervezi magyarországi működésében a thyssenkrupp Automotive Technology
Szerda reggel országszerte négy városban tartanak demonstrációt a Deutsche Telekom ITTC Hungary Kft. dolgozói.
Több tízezer fiatal számára indul el a következő hetekben a nyári diákmunkaszezon.
Óvatos optimizmus jellemzi a magyar munkaerőpiacot a következő hónapokban, legalábbis erre utalnak a cégek toborzási tervei.
Ennyit lehet keresni az Audinál: friss adatok a létszámról, a bérekről és a juttatásokról.
Az elmúlt évtizedekben jelentős vezetői tapasztalatot halmozott fel, hiszen irányította az edelényi és a kazincbarcikai kapitányságot is.
Miközben sok kiskereskedelmi vállalat a fogyasztás lassulásával küzd, a szépségipar továbbra is szárnyal Magyarországon.
Egyetlen applikációban kezelhetők a különböző bankszámlák.
