153 mrd vagy kevesebb?

A tárca májusra ÁFA bevételekből 130 mrd Ft-ra számított, jövedéki adóból 51 mrd Ft-ra, társasági adóból 35.6 mrd Ft-ra, SZJA-ból közel 68 mrd Ft-ra.

A kiadási oldalon a kamatfizetések az áprilisi 123.5 mrd-ról 46.6 mrd Ft-ra mérséklődhettek, a központi költségvetési szervek kiadása 153.5 mrd Ft-ot tehetett ki. Az utóbbi az idei év eddigi hónapjainak legalacsonyabb értéke lenne. A számítások szerint a lakásépítési támogatások valamivel meghaladhatták a 10 mrd Ft-ot.

Ha egy kicsit távolabb tekintünk, a tárca illetékesei továbbra is tarthatónak vélik az egész évre tervezett költségvetési hiányt, ugyanakkor egyre direktebbek a minisztérium részéről is azok a kijelentések, melyek további intézkedéseket helyeznek kilátásba a túllövés megakadályozása érdekében. A nemzetközi szervezetek, az MNB és a piaci elemzők is úgy vélik, hogy az idei évre kitűzött hiánycélok nem tarthatóak.

A korábbi pénzforgalmi adatok mellett érdemes kicsit áttekinteni az eredményszemléletű számokat, prognózisokat. A nyugdíjpénztári kifizetésekkel korrigált hiány a Pénzügyminisztérium szerint az első félévben eléri a GDP 3.1%-át. A pénzforgalmi hiány ezzel szemben 4.4% lehet az eredményszemlélet 0.8%pontos illetve a nyugdíjpénztári korrekció 0.5%pontos módosító hatása miatt. Az év végére a PM egy 3.6%-os értéket lát (nyugdíjkorrekció nélkül kb. 1%ponttal magasabbat) GDP arányosan. Ennél az említett intézmények, piaci szereplők kb. 1%ponttal mondanak most magasabb értéket. Érdemes utalni rá, hogy az MNB a kvázi fiskális kiadásokat és egyéb korrekciókat is figyelembe véve (pl. autópálya építések, egyéb PPP-k) 8.5%-os deficitet lát az idénre.