36 °C Budapest

Ukrajna piaci szemmel: mit is tudunk róla nagy vonalakban? Nem csak belpolitikai ügyek

Pénzcentrum
2004. november 26. 13:56

Tovább fokozódó belpolitikai feszültségek, a választások óta szünetelő tőzsde, pénzügyminiszter-helyettesi lemondás, jelentős lakossági betétkivételek, megingó bankszektor, általános sztrájkkal való fenyegetőzések, az ország kettészakadásának veszélye, végsőkig folytatott küzdelem az igazság kiderítéséért. Ezek a múlt hét végén lezajlott ukrán elnökválasztás "utózöngéi", melyeknek komolyabb kihatásai is lehetnek a bankrendszerre, az ország gazdasági teljesítményére, és közvetetten a külső gazdasági kapcsolatokra is. Ebben a helyzetben érdemesnek tartottuk kissé áttekinteni, hogy mit is fontos tudnunk keleti szomszédunk gazdaságáról, és a leglényegesebb vonatkozásokat tekintve a friss politikai fejleményekről.




A helyzet komolyságát jól jelzi, hogy Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai vezetője ma Ukrajnába repült, és hasonlóan cselekedett Aleksander Kwasniewski, lengyel államfő is azért, hogy diplomatikus úton, tárgyalásokkal segítsék elő a kritikus helyzet rendezését.

2004.11.26 13:53
Ukrajna: 17:00-tól tisztábban látunk?

Min ismeretes, a hétvégi választásokon a Moszkva által is támogatott Viktor Janukovics, és az ellenzék által támogatott Viktor Juscsenko szállt ringbe az elnöki tisztségért Leonyid Kucsma elnök után. Az exit-pollok az ellenzéki jelölt győzelméről szóltak, illetve a szavazatok viszonylag magas feldolgozottsági fokán is érdemi vezetést tudhatott magának Juscsenko, a végén azonban Janukovics hirtelen "behozta" riválisát, és mintegy 99%-os részvételi arány mellett megnyerte a választást. Az erősen megkérdőjelezhető végeredményt a nyugati demokráciák egyelőre nem fogadják el, és az ügy haladéktalan kivizsgálást sürgetik.

A hatalmas tiltakozásokat látva az ukrajnai legfelsőbb bíróság tegnap felfüggesztette a hivatalos végeredmény kihirdetését mindaddig, amíg az ellenzék által beadott - törvénytelenségek megállapítását kérő indítványokat - ki nem vizsgálják a hatóságok.

Tiltakozásul a választási eredményre tegnap lemondott az ukrán pénzügyminiszter helyettese. A legfrissebb hírek szerint az ukrán parlamenti pártok megállapodása alapján holnap rendkívüli ülést tart az ukrán parlament, melyen a választásokkal kapcsolatos fejlemények szerepelnek napirenden. A választásokon győztes Janukovics és pártja nem érti, miért van szükség erre az ülésre, így nem is támogatja az ötletet.

Az EU és az USA illetékesei kijelentették, hogy az ukrán választások a csalások miatt nem feleltek meg a nemzetközi kritériumoknak, így az eredményt nem ismerik el, és felszólították az ukrán hatóságokat, hogy vizsgálják felül az eredményeket. Az elmúlt napokban folyamatos nyilatkozatháború bontakozott ki: Oroszország nem érti a nyugat tiltakozását a régi elnök hatalmon maradása miatt, véleményük szerint a választások törvényesen zajlottak le.

A tiltakozások nyomán a rendőrség, illetve a katonaság bevetésére egyelőre még nem került sor. Kisebb megnyugvásra adhat okot az, hogy tegnap az orosz védelmi miniszter, Szergej Ivanov tagadta, hogy Moszkva kommandósokat küldött volna Kijevbe. Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, hogy a választások Ukrajna belügyét képezik, így abba nekik nincs joguk beleszólni. Emellett annak a véleményének adott hangot, hogy az esetleges választási visszaéléseknek hangot nem az utcákon, hanem a bíróságon kell adni.

A választásokon látványosan kettészakadt az ország: a nyugati tartományok határozottan az ellenzéki jelölt Juscsenkora, míg a keleti országrészek a leköszönő Kucsma elnök és Oroszorzság által támogatott Janukovicsra szavaztak. Egyes megfigyelők szerint reális az esélye annak is, hogy az ország valóban kettészakadjon.



A választási bizonytalanság óta eltelt néhány nap alatt az ukrán állampolgárok jelentős része megrohamozta a bankokat, hogy kivegye a betéteit, és jóformán akármilyen áron dollárra válthassa (feketekereskedelem), majd a legtöbben otthonukban őrizhessék a "keményvalutát".

Több bank komoly likviditási problémákkal küzd a betétesek tömeges pénzkivétele miatt, az ukrán központi bank illetékese tegnap kijelentette, hogy a bank azonnali segítséget nyújtana a kereskedelmi bankoknak, ha arra szükségük lenne.

Fontos kiemelni, hogy a betétesek forráskivonása nem a választások után kezdődött, hanem már néhány héttel azt megelőzően egyre többet vették magukhoz banki megtakarításaikat. Azaz már korábban felkészültek az esetleges választási bizonytalanságokra, emellett az inflációtól való félelmek is a betétkivételekre sarkalltak sokakat (a kormány a választásokat megelőzően nagymértékű osztogatásokba kezdett, melyek a pénzromlási ütem felpörgetésével járhatnak).

A betétesek reakciója nem alaptalan, múltbeli emlékeken alapuló pszichológiai oka is vannak, hiszen nem telt még el hosszú idő azóta, hogy a rossz monetáris reformok keretében sok ukrán elvesztette a megtakarításainak jelentős részét. Emellett az emberek nem bíznak az alultőkésített, ugyanakkor túlszabályozott ukrán bankrendszerben sem.

Az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya árfolyama egyelőre nem "szállt el", ebben jelentős szerepe lehet a központi bank intervencióinak. A jegybank az elmúlt két hónap során mintegy 2 milliárd dollárnyi értékben interveniált (azért, hogy a hrivnya/dollár relációt stabilan tartsa), jellemzően az 5.3 hrivnya/dollár árfolyamszint közelében. Az ukrán fizetőeszköz azonban az euróval szemben jól láthatóan gyengült.



Érdemes egy pillantást vetni arra, hogy hogyan is állt a tegnapi állapot szerint az ukrán bankközi kamatszint (Kieibor) az egyes lejáratokra. A jelentős bizonytalanság jól látható: számottevő volt a különbség a vételi és az eladási oldali jegyzések között.




Ukrajna hosszúlejáratú devizaadósságának minősítése alapján egyelőre még nem tartozik a befektetésre ajánlott kategóriába a három nagy nemzetközi hitelminősítő intézet értékelései alapján.


A befektetésre ajánlott kategória a fekete vonal feletti besorolásokat jelenti az alábbi ábrán.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 6 százalékos THM-el, és havi 106 085 forintos törlesztővel fel lehet venni a Raiffeisen Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,42% a THM; a K&H Banknál 6,43%; az Erste  Banknál 6,67%,  a MagNet Banknál pedig 6,8%; míg az UniCredit Banknál 6,9%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)


Az S&P illetékese tegnap kifejtette, hogy egyelőre nincs még napirenden az ország hitelbesorolásának esetleges kedvezőtlen megváltoztatása. Meg kívánják várni ugyanis a politikai fejlemények további alakulását, ugyanakkor a szóvivő emlékeztetett, hogy az ország B+ besorolása egyelőre kellő mértékben tükrözi a befektetési kockázatokat.

A helyzet komolyságát azonban jól jelzi, hogy a kijevi tőzsde hétfő óta nem nyitott ki, megakadályozandó a feltehetően jelentős mértékű árfolyameséseket.

Mivel a legutolsó kötvényaukció augusztus 31-én volt Ukrajnában, így a piaci kockázati prémiumok alakulását a másodpiaci hozamok alakulása mutatja. A másodpiaci kötvényhozamok - főként a hosszabb lejáratok tekintetében - számottevő mértékben emelkedtek az elmúlt napokban. Tegnap a Reuters beszámolója szerint a krízis kiterjedésétől való félelmek miatt újabb jelentős kötvényeladásokat hajtotta végre a befektetők, amely nyomán az árfolyamok hatalmas mértékben csökkentek.



Az ukrán kormány augusztusban még azzal számolt, hogy az idei évben rekordgyorsaságban, legalább 10.5%-kal nőhet a GDP a korábban tervezett 9.5%-kal szemben. A pénzügyminisztérium a gyors exportbővülésre, és a választások közeledtével lazábbá váló fiskális politika belső keresletet megugrasztó hatására alapozta ezt a várakozását. Mykola Azarov augusztusban még úgy nyilatkozott, hogy egyre inkább nyilvánvaló az, hogy a 2004-es költségvetés tervezésekor a kormány túlzottan pesszimista volt.


2004. első félévében 12.7%-os volt a GDP növekedési üteme, háromszor gyorsabb, mint az eredetileg tervezett mérték. Számos elemző azonban pesszimistán ítéli meg a folyamatokat, véleményük szerint a kormány a rekordnövekedés hangsúlyozásával próbált meg a múlt hét végi elnökválasztások előtt rózsaszín képet festeni az ország valós gazdasági helyzetéről. Sokan megkérdőjelezik a statisztikai adatok hitelességét is a választások miatt.

Érdekes színfoltja az idei évnek az is, hogy a kormány az eredetileg tervezettnél már mintegy 8 milliárd hrivnyával - 1.5 milliárd dollárral - többet költött, nyilvánvalóan a választások kedvező irányú befolyásolásának szándékával.

Az ukrán export a GDP mintegy 60%-át teszi ki, a legfőbb cikkei - acél és csőgyártás, vegyipari anyagok, kőolaj, szerszám és gépipari termékek - iránt jelentős világpiaci kereslet mutatkozik az idei évben. Az ukrán külkereskedelmi mérleg az elmúlt években fokozatosan egyre nagyobb többlettel zárt. A jelenleg (illetve az elmúlt hónapokban) magas világpiaci kőolajárakból Ukrajna feltehetően szintén tudott profitálni, bár a kitermelés évek óta nem változott szignifikánsan.





A kijevi magyar nagykövetség illetékesei szerint nem várható a gazdaságpolitikában komolyabb változás, mivel a két elnökjelölt programja nem tartalmazott jelentős gazdasági lépéseket - írta még szerdai számában a Napi.

A szakértők várakozásai szerint ha nem lesz komolyabb változás a gazdaságpolitikában, és nem húzódik el a belpolitikai válság, akkor idén is megmaradhat az elmúlt években megszokott 20-25%-os külkereskedelmi forgalombővülés Magyarország és Ukrajna között. Keleti szomszédunkba mintegy 70 millió dollárnyi működő-tőke áramlott hazánkból, a gazdasági kapcsolatok jó része már legalább egy évtizedes. Elsősorban a gyógyszeriparban, a gép- és építőiparban, illetve a kereskedelem területén telepedtek meg magyar vállalkozások.

Szakértők szerint a jelenleg bizonytalan kimenetelű ukrán belpolitikai helyzet ellenére sem kell a magyar cégeknek kivonulniuk, mivel ez közép-, illetve hosszútávon különösen hátrányos lehetne. Ha ugyanis egy vállalkozás elhagyja a keleti "bástyáját", akkor azt később, a helyzet rendeződésekor meglehetősen nehéz lesz majd visszaszerezni.

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
hrdoktor  |  2022.07.04 06:03
Itt a nyár, sokan terveznek hosszabb-rövidebb utazást, pihenést, amely néhány dolgot szem előtt tart...
vezetoi-coaching  |  2022.06.30 10:32
  2x2=5. Meghülyültem? Lehet… lehet, hogy én vagyok az egyetlen (egyik…), aki szembe halad az aut...
perfekt  |  2022.06.30 09:56
A 310/2021 (VI.7.) Kormányrendelet alapján az alkalmazottak nélküli önfoglalkoztatók egy egyszeri 21...
legacykft  |  2022.06.24 17:47
Legutóbbi blogbejegyzésem végén megfogalmazódott bennem az a remény, hogy mivel a legtöbb időt önmag...
hrbonbon  |  2022.06.24 10:21
          Simonyi Judit ügyvezető igazgató beszámolója Az AIMS INTERNATIONAL 2022. június 14-1...
5 érv amellett, hogy vásárlóként miért válaszd a közösségi finanszírozást

Békebeli személyesség, XXI. századi technológia - a közösségi finanszírozás közel sem olyan újkeletű fogalom, mint azt gondolnánk.

Csendes gyilkostól rettegnek a magyarok: van ok a félelemre, a génjeinkben lapulhat a kór

A szorongás nem alaptalan, hiszen Magyarország évek óta rosszul szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási listákon.

Elképesztő, mire szórják a magyarok a pénzt: úgy vesszük ezeket, mint a cukrot

Akár esküvő, akár születésnap, a magyarok imádnak ajándékozni. Ajándékot pedig egyre többen online vásárolnának.

Hatalmas pénzek röpködnek a magyar Kickstarteren: mutatjuk a legnagyobb dobásokat

Az alig egy hónapja indult első hazai közösségi piactéren már meg is vannak az első sikeres projektek.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. július 4. hétfő
Ulrik
27. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?