Így fegyverzi fel szép lassan magát egész Európa: ide öntik a pénzt - mégis, mire készülnek?

A hidegháború vége óta először uralják az Európai Unió politikájának és döntéshozatalának következő időszakát a biztonsági kérdések. Ukrajna orosz inváziója és a közel-keleti zavargások hirtelen véget vetettek annak, amit többen „Európa 1991 utáni békeünnepének” neveztek. És ezt tetőzi az 1970-es évek óta nem látott, súlyos energiaválság is. Az Európai Tanács egyértelműen felismerte, hogy a biztonság, a védelmi készenlét és az autonómia nem valósítható meg erős gazdasági alap nélkül. Ez pedig koherens stratégiát és beruházási terveket feltételez a kutatás-fejlesztés és az ellátási láncok terén, amelyek képesek lesznek biztosítani a jövőbeli képességeket és új technológiákat.

Kiemelt terület lett a védelmi ipar

A „társadalom egészét átfogó” megközelítés az egészségügytől, a kiberbiztonságon és a mesterséges intelligencián keresztül az (űr)technológiáig, az energiáig és a fejlett anyagokig terjed.

Európának tartós kutatás-fejlesztési forrásokra lesz szüksége a jelenlegi termelési rendszerek korszerűsítéséhez, valamint az ágazatok közötti áttörést jelentő innovációra, amely növeli a versenyképességet, a felkészültséget és a biztonsági szintet. A bizottság így több finanszírozást is biztosít a védelmi ipar területén. Az alapvető fókuszterületek közé tartozik a CBRN (kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris) fenyegetések kezelése, valamint az emberi tényezők figyelembevétele. Kiemelt célunk a kimagasló információs tudás biztosítása, a szenzorok fejlesztése, a kiberbiztonság, az űrtechnológia és a digitális transzformáció előmozdítása. Fontos továbbá az energiaellátás ellenálló képességének és a környezeti átállásnak a támogatása, valamint az anyagok és összetevők fejlesztése. Katonai szempontból a légi harcra, a légi és rakétavédelemre, a szárazföldi harcra, valamint az erővédelemre és mobilitásra fókuszálunk a támogatások terén. Támogatjuk a haditengerészeti fejlesztéseket, közte a víz alatti hadviselést, valamint a szimulációt és képzést is. A cél egy modern, rugalmas és fenntartható védelem megteremtése az EU számára

– hangsúlyozta Kristine Rudzite-Stejskala, az Európai Bizottság Védelmi Ipari és Űrügyi Főigazgatósága (DG DEFIS) csapatvezetője a budapesti SME-közgyűlésen tartott workshopon, hozzátéve, hogy támogatják az áttörést jelentő és innovatív védelmi technológiákat, különösen a kis- és középvállalkozások kapcsán.

Az Európai Védelmi Ipari Támogatás (EUDIS - European Defence Industry Support) öt területen nyújt átfogó támogatási programot a védelmi ipar szereplőinek, hogy elősegítse az innovációt, a technológiai fejlesztéseket és a vállalkozások sikerességét az Európai Unióban.

Pályázatok és kis-és középvállalkozások üzleti mentorálása

• kis összegű nyitott pályázatok (4,6 millió euró alatti értékben)
• tematikus pályázati lehetőségek, például technológiai kihívások vagy civil K+F spin-in kezdeményezések
• üzleti „gyorsító” programok az új ötletek felkarolására

Befektetők számára elérhető finanszírozás

• a Védelmi Tőkealap 175 millió eurós tőkeeszközt biztosít, az Európai Beruházási Alap közreműködésével
• európai magántőke alapok finanszírozása a védelem területén

Védelmi „hackathonok”

• minden évben tavasszal megrendezett események, amelyek az EU és Norvégia 6-8 városában zajlanak
• az innovatív ötletek megvitatására és fejlesztésére fókuszálnak

Üzleti „gyorsítók” (accelerator)

• 8 hónapos coaching program induló vállalkozások számára
• kezdő finanszírozási támogatás és tematikus gyorsítóprogramok

Matchmaking események

• lehetőségek konzorciumi partnerek megtalálására
• bemutatkozási lehetőségek befektetők előtt, hogy az új technológiák befektetést hozzanak

Az EUDIS célja, hogy az európai védelmi ipar résztvevői számára átfogó eszközöket és forrásokat biztosítson, amelyek elősegítik a technológiai fejlődést, az innovációt és a versenyképességet a globális színtéren.

Erőteljes fejlődési lehetőséget kínálnak

Az SME workshop rávilágított arra, hogy a védelmi ágazatban működő kkv-k hogyan járulnak hozzá a tágabb európai ökoszisztémához, feltárta a kkv-k védelmi értékláncban betöltött fontos szerepét, valamint azt, hogy az iparágon belüli támogatás hogyan vezethet élvonalbeli technológiák létrehozásához és az európai innováció előmozdításához.

A vállalkozásunk jelenleg fejlődő státuszban van, és úgy látom, hogy ez egy ígéretes időszak, bár kihívásokkal kell szembenéznünk. Az utóbbi időben több nemzeti program indult el, amelyek kifejezetten támogatják a kis- és középvállalkozásokkal való együttműködést. Ez számunkra is lehetőség arra, hogy kapcsolatokat építsünk és integrálódjunk a védelmi ipar ellátási láncaiba. Az első pilot projekt kiválasztása különösen fontos, ami nem egyszerű döntés, hiszen olyan projektet kell választanunk, amiben van fejlődési potenciál, és ami lehetőséget nyújt arra, hogy a nemzetközi piacokon is megálljuk a helyünket. A hazai védelmi ipar egyfajta ugródeszka lehet számunkra. Miközben a nagyobb volumenű termelés továbbra is olyan országokban zajlik, mint Olaszország, Németország vagy Spanyolország, nekünk az a célunk, hogy középvállalkozóként be tudjunk kerülni a nemzetközi ellátási láncokba. Ha megfelelően tudunk működni, akkor lehetőségünk lesz bővíteni, ami még több védelmi ipari keresletet hozhat majd. Bár még nagyon a folyamat elején járunk, egyre több magyar vállalkozás kap megrendeléseket, ami biztató jel. Ugyanakkor erősen kezdeti fázisban vagyunk, és a hosszú határidők, valamint a meglévő beszállítói szerződések miatt nehéz az előrelépés. Most van lehetőség bekapcsolódni a hosszú ellátási láncokba, de ez csak akkor működhet, ha plusz kereslet jelenik meg. Ez nemcsak gazdasági érdek, hanem stratégiai lépés is. Az innováció azonban drága, sok energiát és hosszú távú befektetést igényel, különösen egy stagnáló gazdasági környezetben. Ez nagy kihívást jelent, de hiszek abban, hogy ezek az erőfeszítések hosszú távon megtérülhetnek

– mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Büttner Tamás, a nagyatádi Büttner Kft. ügyvezetője, aki a panelbeszélgetés résztvevője is volt.

Az ügyvezető szerint a védelmi ipar fejlesztése számos lehetőséget rejt magában Magyarországon és Európa-szerte, de egyre inkább nyilvánvaló, hogy az ebben gondolkodó vállalkozásoknak jelentős kihívásokkal kell szembenéznünk. Az egyik ilyen a kutatás-fejlesztés finanszírozása, amit a bankok „nem minden esetben néznek jó szemmel”, ezért a finanszírozás terén leginkább a kockázati alapok és kockázati tőkealapok jelenthetnek megoldást.

A kis- és középvállalkozások nélkülözhetetlenek a védelmi ipari szektor fejlődéséhez. Magyarországon már jelenleg is vannak olyan cégek, amelyek meglévő gyártási és fejlesztési kapacitásokkal rendelkeznek ehhez. Ezekre építve lehetne kialakítani egy robosztus mátrix rendszert, ami sokkal stabilabb alapot nyújthatna az iparág számára. Ha gyártási kapacitásról beszélünk, nem feltétlenül egyetlen cégnek kell elvégeznie az összes munkát. Ehelyett szétoszthatnák a feladatokat Európa-szerte több kisebb vállalkozás között, őket is bevonva a beszállítói láncba. Szerintem kulcsfontosságú lenne olyan jól definiált és pályázható munkacsomagok létrehozása, amelyek konkrét célokat és feladatokat határoznak meg, ami lehetővé tenné a vállalkozások számára, hogy hatékonyabban pályázzanak, és részt vegyenek a közös fejlesztési projektekben. A védelmi ipar sikeressége érdekében központosított intézkedésekre van szükség. Egyértelmű irányelvek kellenek arra vonatkozóan, hogy mire fordítjuk az erre szánt finanszírozást. Jelenleg a nemzetközi irányelvek azt határozzák meg, hogy a GDP 2-2,5 százalékát szükséges védelmi ipari kiadásokra fordítani. Ez komoly összegeket jelent, amelyekkel okosan kell gazdálkodni

– emelte ki Büttner Tamás, aki szerint a szektor stabil fejlődéséhez a beszállítói láncot európai szinten kell erősíteni.

Tudatosan kell készülni a belépésre

A Büttner Kft-nél tudatos döntés volt, hogy belépjen a védelmi ipar területére. Korábban hagyományosan a német autógyártáshoz kötődött a vevői körük, de közben olyan iparágakat kerestek, amelyekkel pótolhatják a kieső megrendeléseket. Így találtak rá a védelmi iparra, az energetikai gépgyártásra, a nehézgépgyártásra és a chipgyártásra. Ezek mind olyan szektorok, amelyek jelenleg prosperálnak.

Univerzális gépparkkal rendelkezünk, és mint mindenki, mi is látjuk, hogy jelentős pénzeket fordítanak az európai védelmi ipar fejlesztésére a közeljövőben. Mindig is az egyedi gyártásra összpontosítottunk, amihez mérnöki precizitás szükséges. Technológiáink rendkívül pontosak, a megengedett eltérés mindössze plusz-mínusz öt mikron. Emellett hőkezeléssel és bevonatolással is foglalkozni kezdtünk. Ám ahhoz, hogy beszállítók lehessünk a védelmi iparban, meg kellett felelnünk bizonyos feltételeknek. Megszereztük a védelmi ipari beszállítói minősítést, ennek következő lépése a NATO-minősítés lesz. Emellett kapcsolatba léptünk a védelmi ipari fejlesztőszervezetekkel, például az N7-tel. Ez egy kényes, bizalmat igénylő terület, de úgy gondolom, hogy jól haladunk a céljaink felé

– mutatott rá az idősebb Büttner Tamás, a vállalkozás alapítója és tulajdonosa.  

A gyakorlati megbeszélésen a kis- és középvállalkozások ágazatban való részvételének előmozdítására irányuló legjobb gyakorlatokat is megvizsgálták az európai innováció és ellenálló képesség fokozása érdekében.