Adókulcsok és strukturális alapok kapcsolata
Németország hétfőn elvetette Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszternek azt az ötletét, hogy az alacsony társasági adókat kivető új EU-tagállamok mintegy büntetésül kevesebb támogatáshoz jussanak a szegényebb régiók felzárkóztatását segítő uniós strukturális alapból - írja az MTI. Korábban az Európai Bizottság sem értet egyet Sarkozy elképzeléseivel.
Több nagyobb EU tagállam is aggodalmát fejezte ki az elmúlt időszakban az alacsony kelet-európai adókulcsok miatt. A félelmek abból fakadtak, hogy számos vállalat gondolkozhatott el pl. Francia- vagy Németországban is, hogy áttelepüljön az újonnan csatlakozott országok egyikébe. Ilyen áttelepülések, telephely-áthelyezések a munkanélküliséget is növelte volna (növelné) a régi tagországokban.
Ennek elkerülése érdekében Németország Franciaországgal együtt korábban kezdeményezte az adók összehangolását az EU-ban. Sarkozy a hét végén a TF-1 francia televízióban azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint "az új európai államok, ahol az adókulcsok az európai átlag alatt vannak, ne tartsanak igényt a strukturális alapból" szánt juttatásra.
A társasági adó szintje az új EU-tagországokban a lehető legváltozatosabb: Litvániában és Cipruson 15 százalék a társasági adó kulcsa, Máltán 35 százalék, Magyarországon 16%.
Elképesztő különbségek: egyes országokban napokat, máshol heteket kell dolgozni ugyanazért a pénzért
A világon hatalmas különbségek vannak a keresetekben: van, ahol gyorsan összejön 1000 dollár, máshol hetekbe telhet.
Rendkívüli bejelentést tett Kátai-Németh Vilmos: 2 hét extra szabadságot kap rengeteg magyar dolgozó
A kormány három hétre növeli az apaszabadság időtartamát, amelyet egyúttal összehangol a csecsemőgondozási díjjal (CSED) és a szülői szabadsággal is.







