A nap grafikonja: Forintárfolyam és megszorítások

Az ábrán jól látható, hogy mindhárom takarékossági "csomag" forinterősödést és a rövid időszakra számított volatilitás emelkedését eredményezte. Ez azt mutatja, hogy a piac minden esetben reagált a bejelentésekre, és a reakció túlnyomó részt pozitív volt. Kicsit hosszabb időszakot szemlélve a volatilitás összességében mérséklődött a múlt év vége óta.

2004. január elején napvilágra került a 2003-as év államháztartási hiányáról szóló előzetes adat (mely meghaladta a kormány célkitűzéseit és a piaci várakozásokat is). A túlzott költségvetési hiány miatt egyre erősebbek lettek László Csaba pénzügyminiszter menesztéséről szóló piaci pletykák. A forint és annak volatilitása jól tükrözte a fokozódó bizonytalanságot, a korábbi intézkedések ellenére forint gyengülését okozó erők kerültek túlsúlyba.

Medgyessy Péter miniszterelnök január 7-én jelentette be, hogy László Csaba február 15-i határidővel távozik a kormányból, és Draskovics Tibor lesz az utód. Azokban a napokban még nem lehetett tudni, hogy az utód milyen irányvonalat képvisel majd a költségvetési gazdálkodás terén, már hivatalba lépésekor felvállal-e egy nagyobb mértékű (szükségesnek tartott) megszorító csomagot, vagy folytatódik az inkább laza költségvetési politika, mely az idei évi költségvetési célkitűzések hitelességét is jelentősen rontotta volna. A bizonytalanság a piacról nem tűnt el, egy rövid "eufórikus" állapotot ismét árfolyamgyengülés követett.

A miniszterváltás február 15-én megtörtént, majd február 18-án bejelentettek egy nagyobb szabású (bruttó 150 milliárd forintot kitevő) takarékossági csomagot. A megszorítási terv az új miniszternek növekvő hitelességet adott, a piac egyértelműen kedvezően fogadta a bizalomépítő elképzeléseket, de kérdéses volt, hogy a tervek valóban megvalósításra kerülnek-e. Az ún. Draskovics-csomagot február 25-én fogadta el a kormány, mely azt jelentette, hogy a kabinet két hónap alatt mintegy 185 milliárd forintos kiadáscsökkentésről döntött. Hangsúlyozni kell, hogy a forint erősödése és az összességében csökkenő volatilitás nem kizárólag a megszorító intézkedések kedvező hatásainak volt az eredménye, figyelembe kell ugyanis venni az egyre javuló makrogazdasági fundamentumokat is (gyorsuló gazdasági növekedés javuló szerkezetben, vártnál alacsonyabb inflációs adatok, stb.).

A forint április közepéig jelentős erősödést mutatott, és volatilitása is csökkent. A havi költségvetési monitoringok alapján a piaci várakozások egyre inkább igazolódni látszottak, miszerint az év végére tervezett 4.6%-os deficitcél nem reális elképzelés a Pénzügyminisztérium részéről újabb intézkedések meghozatala nélkül.

A forint árfolyamának gyengülése ugyanakkor nem csak ennek, illetve nem döntően ennek, inkább külső tényezők hatásának volt tulajdonítható. A globálisan megemelkedett kockázatkerülési hajlandóság erősödése, a fejlett piacokon felfokozódott kamatemelési várakozások mind csökkentették egész régiónk relatív tőkevonzó képességét. Ez a hazai kötvénypiacon egyértelműen tapasztalható volt. Bár jelentősebb tőkekivonásra nem került sor, új pénzek nem érkeztek. A volatilitás ez esetben inkább a gyengébb irányba kilengő árfolyam miatt emelkedett időszakosan.

Egyelőre kérdéses, hogy a forint/euró kurzus és volatilitása az előző két intézkedést követő reakciókat most is követi-e? A forinterősödés és a pozitív irányba kilengés - a volatilitás ilyen módon történő emelkedésével - arra utal, hogy igen. Amint az ábrán is látható, a 150 mrd-os csomag összességében egy forinterősödési trend kezdetét jelentette (ua. az árfolyamban feltehetően a korábbi jelentős gyengülés utáni technikai korrekció is megnyilvánult).

A mostani bejelentés a korábbihoz képest nagyságrendileg kisebb volumenűnek értékelhető, ugyanakkor újabb lépés abba az irányba, amit a piac a pénzügyminisztertől vár. A tényszámok terén a költségvetés és a folyó fizetési mérleg továbbra is az egyik legfontosabb árfolyamgyengítő tényező, az ikerdeficit probléma orvoslása elkerülhetetlen a tartósan erős forintárfolyam megteremtésének irányába.