Petschnig: meghatározó rizikófaktor a magas jegybanki kamat

A növekedési és egyensúlyi folyamatokat szemlélve látszólagosan igen vegyes a kép. Az első negyedévi 4% körüli GDP bővülés az év egészében tarthatónak tűnik, de ami még kedvezőbb, az a beruházások és az export felé eltolódott növekedési szerkezet. Az export élénkülésével párhuzamosan az import is gyorsabban nőtt, a csatlakozáshoz kapcsolódóan pedig márciusban és áprilisban egy-egy jelentős importugrással szembesülhettünk. Ez okozta a külkereskedelmi illetve folyó fizetési mérleg számottevő hiánynövekedését is az említett hónapokban. Mivel egyfajta modernizációs deficitnövekedésről, jövőbeni kivitelt megalapozó hiányról van szó, emiatt Petschnig szerint indokolatlan a jegybanki kamatcsökkentés elmaradását a megugró folyó mérleg hiánnyal indokolni.

A szakértő szerint a kedvezően alakuló hazai reálgazdasági fejlődésnek a magas jegybanki alapkamat kritikus kockázati tényezője. A magas reálkamatlábat a cégek egyre nagyobb része nem tudja kitermelni. Ez többnyire a hazai kis- és középvállalatokra korlátozódik, amelyek csak korlátozottan jutnak devizaforráshoz, illetve a devizatörlesztéssel az árfolyam- és kamatkockázat miatt további bizonytalanságot vállalnak export hiányában.

A magas forintkamatok miatt a lakosság körében is terjed az euró- illetve svájci frank alapú hitelezés, mely növeli a pénzügyi szféra rendszerkockázatát. A szakértő egyenesen úgy véli, hogy az euró és a svájci frank kiszorítja a forintot a forgalomból. Az olcsóbbnak tűnő devizaforrások mellett a magas forintkamatok mellett sem képződik megfelelő megtakarítás a háztartások részéről, ugyanis azok devizában adósodnak el. Így a vállalatok és a költségvetés részére nem képződik megfelelő mértékű forintmegtakarítás a háztartások felől, mely a további külső eladósodás irányába hat.

Miközben a jegybank a költségvetési hiány leszorítását várja, sem direkt, sem indirekt módon nem járul hozzá az államaháztartás hiányának illetve az adósságállomány csökkentéséhez. A magas kamat jelentősen megdrágítja a forrásokat, növeli az adósságszolgálatot és lassítja a növekedést (ill. az ehhez kapcsolódó bevételgenerálást).

Következtetéseit Petscnig azza zárja, hogy a mostani magas alapkamat, illetve a csak lassú kamatcsökkentések mellett előállhat a többszörös Bokros-csomagnyi megszorítás. A magas alapkamat növekedésünk meghatározó rizikófaktora.

A Monetáris Tanács ma ülésezik, a piac nem vár kamatváltoztatást.