7.2%-kal bővült a kiskereskedelmi forgalom

A kiskereskedelmi forgalom volumenének növekedése ugyan elmaradt az előző évi átlagos bővüléstől, de még így is jelentősen meghaladta a reálkeresetek növekedésének 0.4%-osra történő mérséklődését.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai januárban 3.2%-kal, februárban 4.2%-kal emelkedtek. A nem élelmiszertermékek forgalmának emelkedése továbbra is az átlagost jóval meghaladó (januárban 11.3%-os, februárban 9.5%-os) volt. Különösen az egyéb iparcikkek (számítástechnikai cikkek, mobiltelefonok) értékesítésének felfutása miatt nőtt kiemelkedően (januárban 15.1%-kal, februárban 12.3%-kal) a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-kiskereskedelem forgalma.

A csatlakozó országokra vonatkozóan még csak a januári adatok állnak rendelkezésre. Ezek szerint a balti államok kiskereskedelmének dinamikus növekedése folytatódott: Litvániában 15.7%-os, Észtországban 13.5%-os, Lettországban 11.7%-os emelkedést mértek. Mérsékeltebben (2.2%-kal) nőtt Csehország mutatója. Szlovákiában az előző évi visszaesés után szerény (0.4%-os) emelkedést regisztráltak.

A fentiek szerinti kiskereskedelemben nem szereplő gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem hazai értékesítési volumene januárban 4.7%-kal emelkedett, majd a regisztrációs adó körüli bizonytalanságok miatt februárban 5.0%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A gépjármű-üzemanyagkiskereskedelem forgalma januárban 4.0%-kal, februárban 2.9%-kal emelkedett.

A kiskereskedlemi forgalom volumene feltehetően az idei évben is az általános gazdasági növekedés üteménél jobban bővül majd, ugyanakkor a reálkereset-növekedés mérséklődése miatt a különbség a tavalyinál várhatóan kisebb lesz. A lassabb bérnövekedést valamelyest ellensúlyozhatja, ezáltal a fogyasztás ezen részét némileg simíthatja a hitelből történő vásárlás. Bár a kamatok igen magasak, a lakosság kamatérzékenysége a fogyasztási hiteleknél az eddigi tapasztalatok alapján viszonylag alacsony.