Mozi vs DVD - Életre halálra...

Mára pedig épp ez a helyzet. 2003-ban az amerikaiak 22.5mrd dollárt költöttek DVD-re és videokazettára, míg a jegypénztárakban mindössze 9.2 mrd-tól szabadultak meg. Az utóbbi tíz évben tavaly fordult először elő, hogy csökkent a mozijegyek ára, jelezve a piac átstrukturálódását.

Napjainkban olyan méreteket öltött a DVD vásárlás és bérlés, amiről Hollywoodban álmodni sem mertek a ’90-es évek közepén, az újdonság bevezetésekor. Megdöbbentő, hogy a DVD értékesítések és kölcsönzések már a stúdiók bevételének 40%-át adják, míg 1997-ben 1% alatti részarányt képviseltek. A videokazetták napja 1999 óta leáldozóban van, a statisztikák szerint. Ami ennél is érdekesebb, hogy a fogyasztók inkább megveszik a DVD-t mintsem kölcsönöznék, nem úgy mint az a kazettáknál szokás volt. Ezek alapján a forgalmazók felbecsülhetetlen értékű lehetőség előtt állnak.

A terjedés sebességére kedvező hatással volt, hogy a hardware gyártók meredekebben csökkentették a DVD-lejátszók árait, mint bármely más háztartási elektronikai cikkét. A Wal-Mart például számos készüléket értékesített 30$ alatti áron. Amerikában jelenleg minden második háztartás rendelkezik legalább egy DVD lejátszóval, míg Európában 2002-ben csak a háztartások ötöde mondhatta el ezt magáról, a Morgan Stanley szerint. Mára viszont az értékesítés szárnyal a kontinensen, így a különbség csökken.

A Paramount Pictures igazgató helyettese örömét fejezte ki a változások láttán, szerinte ugyanis a csillagászati termelési és marketing költségek fedezhetetlenek lennének a fellendülés nélkül. A Morgan Stanley elemzői úgy vélik, Hollywoodba a DVD-vel együtt a kiszámíthatóbb jövő is beköltözött. Ha ugyanis egy film megbukik a mozikban, még mindig van lehetőség javításra a DVD piacon, mivel a probléma gyakran a bemutató időzítésével van. Nagy kérdés ellenben, hogy a stúdiók az árak szinten tartásával a profitot szeretnék magasan tartani, vagy inkább több vásárlót szerezni árengedmények útján.

Bármelyik alternatíva kerül is kiválasztásra, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az "egyedüli húzóerő" egyben kiszolgáltatottságot is jelent. Ha ugyanis az újdonság hamisítása is elterjed, az érzékenyen érintheti a forgalmazókat. A kalóz felvételek terjedése főként Ázsiában ölt kiemelkedő méreteket, de hazánkban sem ismeretlen. Gyakori, hogy a filmeket már a moziban rögzítik mini-kamerákkal, vagy az eredeti felvételt törik fel, majd az anyagot DVD-re írják. Mindehhez csupán egy DVD íróra van szükség, amiket széles körben értékesítenek manapság.

Mit tehetnek ez ellen a filmipar szereplői? Igyekeznek törvényi szigorítást kiharcolni a hamisítók ellen, illetve folyamatosan fejleszteni a másolásvédelmet, nem túl sok sikerrel. Felmérések szerint azonban a vásárlók úgy gondolják az eredeti lemez megéri az árát, és figyelembe véve, hogy a jelenlegi 15-20$-ról akár 10$-ig is csökkenhet az ár, egyelőre nem forog veszélyben a stúdiók bevételének 2/5-e. Sokak szerint célszerű lenne a mozi-premier után rögtön kiadni a filmeket DVD-n is, mivel az idő múlásával türelmetlenné válik a közönség és szívesebben választják a hamisítványokat, mintsem tovább várakozzanak. Bár a stúdiók egyelőre ragaszkodnak ahhoz, hogy a filmek először kizárólag a mozikban kerüljenek bemutatásra, felismerni látszanak azonban a trendet és hosszabb távon nem kizárt a klasszikus mozi halála sem.