Légy óvatos ezekkel az olcsó hitelekkel: ráfizetés lehet a vége a spórolós kölcsönöknek

Jelenleg a hitelpiacon az a merőben szokatlan helyzet állt elő, hogy a lakossági hitelek egy részének kamatai az infláció és az egyes dolgok drágulása alatt marad. Emiatt sok magyarnak tűnhet úgy, hogy szinte ingyen juthatnak kölcsönhöz.

Mint ismert, a KSH adatai alapján a 2022. márciusi infláció 8,5 százalékos volt. Ezzel pedig legalább 15 éves csúcson áll az éves átlagos drágulás mértéke Magyarországon. A szakértők  pedig a jövőre nézve semmilyen pozitív változást nem várnak az általános drágulást tekintve, sőt felfelé mutató kockázatokat és az infláció további szárnyalását rebesgetik.

A jegybank elnöke pedig a legutóbbi kamatdöntés, utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy éves szinten 9-10%-os inflációval szembesülhet a magyar gazdaság. Az elmúlt években felborult az árdinamika, a költségvetés, valamint a folyó fizetési mérleg egyensúlya, melyek helyreállítása szükséges feltétele az előttünk álló időszak sikerességének - mondta erről a múlt heti alapkamat emelés után Matolcsy György.

Tehát a várakozások szerint a negatív reálkamat is velünk maradhat.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a hiteleink éves átlagos költsége alacsonyabb, mint az általános drágulás. Magyarán egy most felvett hitel értéke nagyobb, mint egy év múlva, a kamatokkal megnövelt értéke lesz, vagyis az áremelkedés hatása nagyobb, mint amennyit a hitelünkre vissza kellene fizetni. Ez az állapot jelenleg a jelzáloghitelek esetében figyelhető meg, de nyilván hosszú távon nem várható, hogy fennmarad. Ha ugyanis most nem lenne kamatstop, akkor az október vége óta történt BUBOR-emelkedés miatt akár 20%-kal is magasabbak lennének a törlesztőrészletek. A kamatstop lejárta után pedig akár 30%-ot is, ugyanis az MNB alapkamat-emelései is tövább növelik a törlesztőket, csak a lakáskölcsönök esetében ez nem tudott érvényesülni.

Éppen a magas infláció miatt viszont azt is jobban meg kell most gondolnunk, mekkora törlesztőt vállalunk be, adott jövedelem mellett. Nem is biztos, hogy elsősorban a havi törlesztőrészlet növekedése miatt, hanem mert a keresetünk is jóval kevesebbet fog érni, miközben a hitelünket nyögjük. Felmerül tehát, hogy valóban olyan jó lehetőség a mostani a hitelfelvétel felé kacsintgató magyaroknak, illetve, hogy a kép mennyivel árnyaltabb annál, ami laikusként is látszik. A Pénzcentrum Palkó Istvánt, a Portfolio vezető elemzőjét kérdezte meg erről.

A fix kamatozású hitel a biztos

A közgazdasági tankönyvek szerint az infláció önmagában valóban kedvez az adósoknak, hiszen miközben minden más drágul és a jövedelem is emelkedik, aközben egy meglévő fix kamatozású kölcsön törlesztése relatíve egyre kisebb terhet jelent a hitelfelvevőnek - kezdte elemzését a szakértő.

Ez persze a változó kamatozású hitelekre kevésbé érvényes (különösen ha a kamatstop majd véget ér a jelzáloghitelek esetében), hiszen bár a tőketartozás értékét csökkenti az infláció, a rá fizetett kamat az inflációt valamennyire lekövetve emelkedik. A friss hitelfelvevők ugyancsak nem járnak túl jól az inflációval: az újonnan felvehető hitelek kamata a jegybank szigorító lépései miatt ilyenkor szintén megnő. A friss hitelajánlatok kamata jellemzően csak átmenetileg marad el az inflációtól, hiszen az MNB kamatemelésekkel küzd a drágulás ellen, a bankok pedig az MNB lépéseit követik le 2-4 hónapos csúszással a hitelkamatok emelésekor - árnyalta a képet Palkó István.

Ez azt jelenti, hogy várhatóan nem fogjuk megúszni az infláció feletti hitelkamatokat, van azonban egy átmeneti időszak, amikor még relatíve jól jöhetünk ki mindebből: ha hitelt akarunk felvenni, akkor érdemes mielőbb, még az inflációtól elmaradó kamatok időszakában megtenni ezt. Természetesen fix kamatozású hitelt érdemes felvenni, így csak az infláción fog múlni, hogy meddig lesz negatív a reálkamatunk. Aki jól dönt, annak akár hosszabb ideig is.

Sokáig velünk maradhat a hitelpiaci drágulás

A legújabb elemzői várakozások alapján ha gyorsulni nem is fog, de mindenképpen folytatódik a jegybank kamatemelési sorozata, a piac jellemzően 7-7,5%-os irányadó kamatra számít a jelenlegi 6,15%-kal szemben. Részben a megtörtént kamatemeléseket követi, részben pedig a piaci várakozásokat tükrözi a bankközi kamatok alakulása, amelyhez a bankok a friss hitelajánlataik kamatát is igazítják - ismerteti Palkó István.

Elemzésünk szerint eltűnőben vannak a 6% alatti kamatok a piaci kamatozású lakáshitelek kínálatából Magyarországon. Az aktuális bankközi kamatok a 6,2-6,3%-os átlagkamat helyett már 7,9-8,5%-os kamatot indokolnának a lakáshitelek piacán, és ez 2-3 hónapon belül be is következhet. Csak remélni lehet, hogy nagyjából ezen a szinten tetőzhet a folyamat, és az infláció vágtatása is megáll - árulta el az elemző.

Kár lenne belerohanni egy feleslegesen hosszú futamidőbe

A mostani helyzet a futamidőt és a kamatperiódust tekintve is a korábbitól némileg eltérő tervezést kényszeríthet ki a hitelfelvevőkből. Alapvetően három változásra gondolok: egyrészt a magasabb kamatok azt jelentik, hogy egységnyi hitelösszegre magasabb törlesztőrészlet jut. Az adósok ezt a törlesztőrészletet már sokallhatják, ellene egy hosszabb futamidő bevállalásával valamennyire tudnak védekezni. Tudni kell azonban, hogy a törlesztőrészlet ilyenkor nem csökken ugyanolyan mértékben, amilyen mértékben a futamidő meghosszabbodik - mondja a szakértő

A második változás az - folytatja Palkó -, hogy a bankok által kötelező módon alkalmazandó jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) korlátaiba egyre több hitelfelvevő beleütközhet a magasabb kamatok miatt. Míg egy 5 éves kamatperiódusú hitel esetében 35%, egy 10 évesnél 50% a mutató felső határa, ekkora törlesztőrészlet vállalható a nettó jövedelem arányában egy jelzáloghitel felvétele esetén (legalább 500 ezer forint nettó jövedelem esetén ez a két szám 40%, illetve 60%). Sokak számára így a 10 éves kamatperiódus vagy a végig fix törlesztőrészlet lehet a járható út.

A harmadik változást pedig az okozza, hogy az éven belül változó kamatozású hitelek mára szinte eltűntek a bankok kínálatából ebben az emelkedő kamatkörnyezetben, így maguk a bankok is a minél hosszabb ideig állandó kamatozás felé terelik a hitelfelvevőket - foglalja össze.

Sokkal jobban oda kell most figyelni

Az infláció többletkockázatot jelent a fizetőképesség szempontjából, hiszen ha a boltban egyre többet vagyunk kénytelenek elkölteni, akkor hiteltörlesztésre kevesebb maradhat. Ez óvatosságra kell intse az új hitelek felvevőit is: magasabb önerővel és alacsonyabb hitelfelvétellel érdemes kalkulálni a korábban tervezettnél. Ha pedig már van hitelünk, akkor örök szabály, hogy a hiteltörlesztésen nem érdemes spórolni egyoldalú módon. Ha fizetőképességi problémánk keletkezik, akkor azonnal a bankunkhoz érdemes fordulni fizetéskönnyítő lehetőségért. Minél később tesszük ezt meg, annál kisebb a mozgásterünk - árulta el Palkó István