33 °C Budapest
Felújítási támogatás: nagyon nem mindegy, hol és kivel él a gyermek!

Felújítási támogatás: nagyon nem mindegy, hol és kivel él a gyermek!

2021. január 13. 05:41

Az idei évtől elérhető lakásfelújítási támogatás az egyik legjobban várt eleme az új Otthonteremtési programnak. Sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy vajon ki és mekkora támogatásra jogosult akkor, ha a család nem él együtt, esetleg már el is váltak a szülők. Ezért most összegyűjtöttük, mire számíthatnak ebben az esetben a családok.

2021-től a gyermeket nevelő családok otthonuk korszerűsítésére, modernizálására otthonfelújítási támogatást igényelhetnek. A felújítási költségek felét, de legfeljebb 3 millió forintot kaphat az igénylő utólag, vagyis a munkálatok befejezését követően. Amennyiben nincs elegendő saját megtakarításuk, a munkálatokat megfinanszírozhatják az új támogatott otthonfelújítási kölcsönből, lakáshitelből, vagy épp egy személyi kölcsönből is.

A konstrukció egyik feltétele, hogy gyermeket neveljen az igénylő. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy hol élnek a gyermekek - különösen akkor, ha a szülők már elváltak -, ezen múlhat ugyanis az elérhető támogatás összege

- hívták fel a Pénzcentrum figyelmét a Bankmonitor szakértői.

Csak a gyermek és a szülők állandó lakóhelye számít

Kizárólag az igénylő - együttes igénylés esetén az igénylők - és gyermekeik lakóhelye számít a támogatás szempontjából:

  • Házas, élettársak - szülők - csak akkor lesznek együttes igénylők, ha lakóhelyük is megegyezik.
  • Minden érintett személyeknek - igénylőknek és gyermekeiknek egyaránt - legalább 1 éve az adott ingatlanban kell élnie. (Nem szükséges ezt a feltételt teljesítenie az egy évnél fiatalabb gyermekeknek. Akkor sem vizsgálják ezt az elvárást, ha 1 éven belül vásárolta a család a lakást.)
  • Akkor is kizárólag a gyermekek lakóhelye számít, ha elváltak a szülők. Nem szükséges a gyermek elhelyezéséről bírósági határozatot, közjegyző-, ügyvéd előtt tett nyilatkozatot benyújtani. Ez fontos kérdés lehet, ugyanis a támogatás összege attól is függ, hogy a szülők közös gyermekeik közül jelenleg hányat nevelnek.

A konstrukció szempontjából pedig a lakcímkártyán szereplő állandó lakcímet szükséges vizsgálni, az határozza meg ugyanis az igénylők és gyermekeik lakóhelyét. Az alábbiakban pedig azt mutatjuk meg, hogy 10 különböző élethelyzetben mennyi felújítási támogatásra lehet jogosult egy család.

1. A gyermek és a szülők együtt élnek

Ideális családi helyzet, amikor apuka, anyuka és a gyermekek együtt élnek. (És ezt lakcímkártyával is alá tudják támasztani.) Ebben a helyzetben természetesen az elérhető támogatás teljes összegére - a felújítási költségek felére, de legfeljebb 3 millió forintra - jogosult lehet a család.

2. A szülők elváltak: valamennyi közös gyermek az egyik szülővel él

Előfordulhat az is, hogy a szülők már nem szeretnének tovább együtt élni, ebben a helyzetben természetesen a gyermekek elhelyezéséről is dönteni szükséges. Sok esetben a gyerekek az egyik szülőnél maradnak: példaként vegyük azt, hogy anyukával él a továbbiakban valamennyi gyermek. Ebben a helyzetben otthona korszerűsítésére a teljes felújítási támogatást megkaphatja az anyuka. Az apuka pedig nem jogosult a konstrukcióra, mivel egyik gyermeke sem lakik az ő lakóhelyével megegyező lakcímen. Nem befolyásoló tényező az, hogy a szülői jogokat közösen gyakorolják - például közösen választanak a gyerekeknek óvodát, iskolát - a lakcímkártya szerinti lakóhely fog kizárólag számítani.

3. A szülők elváltak: mind az apával, mind az anyával él legalább egy gyermek

Ha a szülők elválnak, dönthetnek úgy, hogy egyik gyermek az apukával, míg a másik gyermek az anyukával él a válást követően. (Több gyermek esetén mindkét szülőnek legalább egy gyermeket kell nevelnie.) Ebben a helyzetben mindkét szülő igényelheti önállóan a vele közös háztartásban élő gyermek után a felújítási támogatást. Ugyanakkor mindketten az elérhető maximális támogatási összegnek a felét kaphatják csak meg. (Vagyis a teljes költségvetés negyedét, de legfeljebb 1,5 millió forintot igényelhetnek külön-külön.) Lemondhat azonban a támogatásról az egyik szülő a másik javára: ebben a helyzetben a kedvezményezett megkaphatja a teljes támogatást, ugyanakkor a másik fél már nem veheti igénybe azt.

4. Mi a helyzet, ha a válást követően egy újabb kapcsolatból is születik gyermek?

Könnyen elképzelhető, hogy a válást követően az egyik szülő megtalálja párját, és újabb családot alapít. Tegyük fel, hogy a szülők elváltak, mindketten egy-egy gyermeket nevelnek. Ugyanakkor a válást követően az apuka újra megházasodik és az új kapcsolatából is születik egy gyermeke. (Az új család együtt él.) Ebben a helyzetben az apuka - új családjával - a teljes felújítási támogatásra jogosult lehet, hiszen az új kapcsolatából született valamennyi gyermekével együtt él. Az anyuka viszont az elérhető felújítási támogatásnak csak a felére lehet jogosult, hiszen a korábbi párjával közös gyermekeik közül egy az apukával él.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

5. Mi történik, ha a szülő újabb kapcsolata is felbomlik?

Természetesen az is előfordulhat, hogy válást követő újabb kapcsolat is felbomlik. Tegyük fel, hogy a szülők elválnak, az apuka és az anyuka is nevel egy-egy gyermeket. Az anyuka újabb kapcsolatából pedig születik még egy gyermeke. Azonban ez a kapcsolat is felbomlik, a gyermek pedig az anyukával marad. Ebben a helyzetben az anyuka a teljes támogatásra jogosult lehet, mivel a második kapcsolatából született gyermeke vele él. Az első kapcsolatból született egyik gyermek az apukával él. Ők is jogosultak lehetnek a felújítási támogatásra, de csupán a teljes összeg felére. A második kapcsolatból az apuka nem nevel gyermeket, ezért ő nem jogosult az otthonfelújítási támogatásra.

6. Mi a helyzet akkor, ha apának csak tartózkodási helye van anyuka ingatlanában?

Az is elképzelhető, hogy nincsenek családi problémák: anyuka, apuka és a gyermekek együtt élnek. Ugyanakkor valamilyen okból a bejelentések elmaradtak, ezért az apa nem él hivatalosan az adott címen. (Nem is szerepel a lakcímkártyáján, vagy csak tartózkodási helyként van megjelölve a felújítandó ingatlan címe.) Az anya és a gyermekek lakóhelye azonban megfelel a támogatás feltételeinek. Ebben a helyzetben az apa nem lesz társigénylő, hiszen nem egyezik meg lakóhelye a többiekével. Ez azonban nem jelent problémát, ha az anya tulajdonában van az ingatlan: a család megkaphatja a teljes felújítási támogatást.

7. Az apáé az ingatlan, de az állandó lakcíme máshol van

Hasonló a helyzet, mint az előző pontban: a család együtt él, ugyanakkor az apa állandó lakóhelye nem egyezik meg a család többi tagjának állandó lakcímével. Ebben a helyzetben az apa nem lenne társigénylő, vagyis nélküle kellene teljesíteni valamennyi jogszabályi feltételt. Ha övé a felújítandó lakás, akkor sajnos nem lesz jogosult a család a támogatásra. (Elvárás ugyanis, hogy az igénylők és kiskorú gyermekeik tulajdoni hányada elérje legalább az 50 százalékot a felújítandó házban.) Természetesen orvosolható a probléma: állandó lakóhelyet létesít az apa az ingatlanban, melyet lakcímkártyával is igazolni tud. Ebben a helyzetben azonban az átjelentkezést követő 1 év után igényelhető a támogatás, hiszen valamennyi érintett személynek legalább 1 éve az adott lakásban szükséges laknia.

8. Mi a helyzet akkor, ha az egyik gyermek már felnőtt és elköltözött?

Az nem okoz problémát, ha az egyik gyermek már felnőtt és külön lakik a családtól. (Abban az esetben sem gond ez, ha a gyermek még 25 évnél fiatalabb, vagyis a támogatás szempontjából is gyermeknek minősül.) A feltétel ugyanis úgy szól, hogy az igénylővel közös lakóhellyel rendelkező gyermekek számítanak a támogatás szempontjából, ha van még gyermek a családban, aki a szülőkkel él, akkor igénybe lehet venni a teljes összeget. Akkor kellene megosztani a támogatás összegét, ha a két szülő külön lakcímen és mindkettejükkel élne legalább egy közös gyermekük. Az azonban nem számít, ha egy ettől eltérő másik címen élne egy gyermekük.

9. Mi a helyzet, ha egy kiskorú gyermek a nagyszülőkkel él?

Ez sem akadályozza meg a támogatás igénybevételét, ha a szülőkkel közös lakcímen is él gyermek. Nem szükséges ugyanis valamennyi kiskorú gyermeknek a szülőkkel laknia. Ha együtt élnek a szülők és legalább egy gyermekük is velük lakik, akkor megkaphatják a teljes támogatást. A nagyszülő azonban nem lesz jogosult felújítási támogatást igényelni, hiába él vele kiskorú unokája.

10. A pár örökbe adta egy gyermekét

Az is előfordulhat, hogy a pár örökbe adta egyik gyermekét - egy jóval korábban, rosszabb élethelyzetben érkezett babát -, ugyanakkor született azóta egy újabb gyermek, aki velük él. Jogosultak lehetnek a szülők a teljes felújítási támogatásra, mivel együtt él velük egy gyermekük. Ugyanakkor az örökbefogadó is jogosult lehet a teljes támogatásra, amennyiben teljesíti a többi jogszabályi feltételt.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 19. szombat
Gyárfás
24. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?