Nincs meglepetés: itt az MNB kamatdöntése

Elemzők nem vártak változást kedden a monetáris kondíciókban. Londoni pénzügyi elemzők szerint jelenleg "finomhangolási üzemmódban" működik a magyar monetáris és költségvetési politika, ami arra vall, hogy egyik területen sem várható jelentősebb módosítás, hacsak a magyar gazdaságot nem éri külső sokk.

Egyelőre minden marad a régiben - kommentálta a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülését Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

- emelte ki a szakember. A fokozott befektetői figyelem ellenére a döntés összhangban van a piaci várakozásokkal. Elsősorban a kamatdöntést után megjelenő jegybanki kommentár utalhat esetleg arra, hogy milyen lépésekre készül a jegybank.

Fontos tényező, hogy a nemzetközi környezet támogatja a magyarországi laza monetáris feltételek fenntartását, mivel az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank is laza politikát folytat. Az MNB emellett a GDP-növekedés, az infláció és a várható kormányzati gazdaságösztönző intézkedések fényében módosíthat majd az eddigi irányon.

- fogalmazott a szakember. Németh Dávid szerint tavaszra már sokkal több adat áll majd rendelkezésre a GDP-ről és az inflációról, addigra talán a beharangozott kormányzati lépésekről is lehet majd tudni részleteket. Várhatóan ezek alapján dönthet majd az MNB arról, hogy marad-e a laza monetáris politika vagy elindul egy szigorúbb irányba. Tehát a monetáris politikában leghamarabb tavasszal történhet változás a mostani  kilátások alapján.

Így erősödhetne a forint

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra emlékeztetett: a Monetáris Tanács az inflációra ható szimmetrikus kockázatok miatt az első negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát a korábbi 300-500 milliárd forinton tartotta. Noha a forint gyengülése miatt az elmúlt két hét során kevesebb ajánlatot fogadott el a tervezetthez képest, ami mintegy 88 milliárd forinttal csökkentette a devizaswap állományt, az állomány nagysága a meghirdetett sávon belül maradt. Az adószűrt maginfláció decemberben 3,5 százalékra lassult az előző havi 3,6 százalék után.

A fogyasztóiár-index ugyanakkor 4 százalékra emelkedett az előző havi 3,4 százalékról. Az alacsony importált infláció hatására némileg enyhülhetnek az inflációs alapmutatók is, ami már a nyári hónapokban is megfigyelhető volt. A Monetáris Tanács a továbbiakban a negyedéves inflációs jelentés megjelenésével egyidejűleg a beérkező adatok függvényében hoz további döntést a monetáris kondíciókról.

A monetáris kondíciók normalizálása feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel egyrészt az infláció egyelőre kontrollálhatónak tűnik, így nem indokolt a gyorsabb ütemű szigorítás, másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek, mivel a meghatározó jegybankok a múlt év során lépéseket tettek a lazítás irányába, mind az EKB, mind a Fed csökkentette a kamatokat, illetve az EKB a kifejezetten gyenge euró-övezeti növekedési kilátások miatt bejelentette az eszközvásárlási program újraindítását, valamint a célzott hosszú távú refinanszírozási programot (TLTRO-III) - vélte Suppan Gergely.

- tette hozzá a Takarékbank vezető elemzője.

A vezető jegybankok várható laza politikája miatt, valamint az idei év második felében a 3 százalékos inflációs célhoz közelítő infláció miatt idén nem várunk szigorítást, így legközelebb 2021-ben folytatódhatnak a normalizációs lépések, az alapkamat emelésére pedig 2021 negyedik negyedéve előtt nem számítunk, de nem kizárt, hogy erre még később kerül sor. A forint közelmúltbeli gyengülése némi felfelé mutató kockázatot jelent az inflációra nézve, így a monetáris kondíciók lazítására nem látunk mozgásteret és szükségét sem az elmúlt két évi 5 százalék, valamint az idei 4 százalék körüli növekedés tükrében, a jegybank ugyanakkor közleményében üzenhet, amennyiben a forint árfolyamának további gyengülése már az inflációs cél elérését veszélyeztetné.

A hazai gazdaságot jellemző szignifikáns megtakarítási többlet, a következő években az uniós forráslehívások következtében feltehetően jelentős többletbe kerülő költségvetési pénzforgalmi egyenleg, és így várhatóan negatív nettó állampapír kibocsátás, valamint a nemzetközi hozamkörnyezet miatt nem számítunk a piaci hozamok számottevő emelkedésére sem, így a bubor kamatlábak, valamint a rövid állampapír hozamok tartósan alacsony szinten, a kamatfolyosó aljára tapadhatnak, amelynek emelkedése a jelenlegi piaci árazásokhoz képest mérsékeltebb lehet.