Nagycsaládosok, figyelem! Egy új lakás is kijön az állami ingyenmilliókból

Tényleg drágák a lakáshitelek?

Nagy Márton azt a kérdést tette fel a Portfolio Hitelezés 2017 konferenciáján tartott előadásában, hogy vajon mitől drágák a fix kamatozású lakáshitelek.

Csökkentek a rövid kamatperiódusú hitelek kamatai, a hosszú kamatperiódusú kölcsönöknél pedig a kamatfelár is csökkent - mondta Fatér Gyula, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője.

A fair banki törvény már most is meghatározza, mekkora kamatot számolhatnak fel a bankok - mondta Florova Anna, az OTP lakossági hitelezésért felelős ügyvezető igazgatója. Természetes módon működik a verseny, és a hiteleket továbbra is a meghatározott szegmensek alapján határozzák meg.

Rajna Gábor, a K&H értékesítési hálózat és támogatási igazgatója több okkal is magyarázta a magas kamatokat:

• Csökkenhetnének a hitelköltségek, ha hozzáférnének a bankok a nagy adatbázisokhoz, mint a NAV vagy a TB.

• Az egységes értékbecslés is sokat segíthetne.

• A digitalizáció is lenyomhatja a kamatokat.

• A hosszú távon fixált hitelek forrásköltségei egyelőre drágák, ezek lefaragásával is lehetne csökkenteni a kamatokon.

• A magas kamatok meghatározásánál szerepet játszik, hogy az előtörlesztési díjak aránylag alacsony szinten vannak meghatározva, ez is feljebb nyomja a költségeket.
  

• A közüzemi számlákhoz, telefonszámlákhoz való hozzáférés is segíthet a kamatok csökkentéséhez, ebből ugyanis kiderül, hogyan fizetik a rendszeres díjakat az ügyfelek.
  

Az ügyfelek akár fele is hajlandó fix kamatozású, magasabb törlesztőrészletű hitelt választani - mondta Tokodi Gábor, az FHB vezérigazgató-helyettese. Aki megfelelő jövedelmet tud felmutatni, az már most is igen kedvező kamattal juthat kölcsönhöz.

Veszélyes a lakásárak növekedése?

Az elmúlt évek lakásár-növekedésének köszönhetően sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon mikor pukkad ki az ingatlanpiaci lufi. A nemzetközi környezetet alapul véve azonban még mindig alacsonyak a lakásárak, így van tere a növekedésnek.

A hitel kihelyezése ugyanis nem attól függ, hogy hol van az ingatlan, hanem attól, hogy milyen az ügyfél, amelynek a legjobb fokmérője, hogy mekkora jövedelmet tud felmutatni -értettek egyet a panelbeszélgetés résztvevői.

- mondta Rajna Gábor. A bankok tehát most már nem adnak bárkinek kölcsön.

Mit változtatnának a CSOK-on?

Érdemes lehetne az ország egyes régióit megkülönböztetni a támogatás összegének szempontjából. Míg Kazincbarcikán 3 millió forintba kerül egy 65 négyzetméteres lakás, addig Budapesten ezért 20-25 millió forintot is elkérnek. Míg előbbinek jelentős támogatást jelent a használt lakás után járó támogatás, addig az utóbbi esetben sokkal kevésbé éri meg a kedvezmény igénylése.

A támogatási összegek területenként meghatározott értéke segíthetné a kedvezmény szélesebb körű felhasználását. A CSOK rendszere egyébként bonyolult, ez sokakat eleve elriaszt az igényléstől, az egyszerűsítéssel is felpöröghetne az igénylések száma.

A legfontosabb egyébként, hogy ne változzon gyakran a támogatás, ugyanis az ügyfelek számára egyébként is bonyolult rendszernél minden változtatás után egy évre van szükség ahhoz, hogy az ügyfelek megértsék az új rendszert.