Nemcsak jogegyenlőségi és gyermekvédelmi kérdés, hanem hosszú távon gazdasági tétje is lehet annak, hogy kik előtt áll nyitva az örökbefogadás lehetősége Magyarországon.
Önhibájukon kívül adósságcsapdába jutott fogyasztók megsegítését célozza az az új tervezet, ami szerint egy csődgondnok segítségével 5 év alatt rendeznie kellene egy családnak a tartozását. A családi csődvédelemről szóló jogszabálytervezet szerint azok léphetnek be a csődvédelembe, akiknek tartozása több mint 200 ezer, de kevesebb mint 40 millió forint.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) évek óta szorgalmazza ezt a lépést, ugyanakkor szerintük nem mindegy, hogyan kerül erre sor. Önkéntesség, rögzített minimális korlát a fennálló tartozások összegére vonatkozóan, kockázatfelmérés - ezekre mind szükség van ahhoz, hogy a fogyasztók védelme megfelelően érvényesüljön a későbbi szabályozás során - tájékoztatta a Pénzcentrumot a FEOSZ.
Azok számára, akik végeláthatatlan adósságspirálba kerültek, egyedüli megoldást a magáncsőd intézménye jelenthet. Ennek az a lényege, hogy az érintett csődvédelemben részesülő magánszemély korlátozott anyagi felelősséggel bír, és ha együttműködik az adósaival, akkor akár meg is szabadulhat tartozásainak egy részétől. Ez természetesen a hitelezőknek is kedvez, hiszen követeléseik valamely részét visszakapják.
A magáncsőd bevezetése során ugyanakkor figyelemmel lenni, hogy a rendszerbe történő kerülésre csak és kizárólag a fogyasztó önkéntes döntése alapján kerülhessen sor. Mielőtt viszont a fogyasztó önként vállalja a magáncsőd rendszerébe történő bekerülését, kockázatfelmérést kell végezni és ez alapján eldönteni, hogy arra sor kerülhet-e, ennek alapjául pedig csak valós adatok és információk szolgálhatnak.
Feltételként meghatározásra kell, hogy kerüljön egy olyan minimális értékhatár a fennálló tartozásoknál, amely alatt nem igényelhető a csődvédelem. Ezzel együtt a fogyasztói jogok lényeges garanciáját jelenti, ha a későbbi szabályozás arra is kitér, hogy önmagában a rendszerbe kerülés folytán nem terhelheti a fogyasztót többletköltség (így például a vagyonfelügyelő díja).







