Tényleg nem tudunk majd hitelt felvenni, ha ezt bevezetik?

 - nyilatkozta a minap Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. A jelenlegi szabályozás elég tág keretet szab ugyanis a hiteleknek, illetve csak két csoportba sorolja a kölcsönszerződéseket - annak ellenére, hogy ennél jóval sokszínűbb a hitelezési paletta.

Ennyit fizetünk a hitelekért ma

A törvény a jegybanki alapkamathoz képest határozza meg a maximális THM-et, így hiteltípustól függően 24 vagy 39 százalékponttal lehet magasabb. Lényeges, hogy nem feltétlen az aktuális alapkamattal kell számolni, jelenleg a júniusi alpkamat érvényes,így a szabályozás szerinti maximum jelenleg 26,4, illetve 41,4 százalék.

Az alacsonyabb kategóriába (alapkamat+24 százalék) tartoznak a lakáshitelek, autóhitelek (igaz, inkább a lízingszerződések jellemzőek ebben a kategóriában) és a személyi kölcsönök. Ez utóbbiak esetén viszont megengedett a magasabb THM is (alapkamat+39 százalék), ha szerződésben meghatározott céllal veszik fel a hitelt. A hitelkártyáknál, folyószámlahiteleknél és áruhiteleknél viszont szintén találkozhatunk magasabb kamatokkal, mivel a törvény kivételként kezeli őket.

Ha összehasonlítjuk a mai kamatokat az egy évvel ezelőttiekkel, akkor azt láthatjuk, hogy míg a jegybanki alapkamat valamivel kevesebb, mint két százalékkal csökkent (1,9), addig a hitelek átlagos kamatlába szinte kivétel nélkül ennél nagyobb mértékben lett alacsonyabb. A leginkább szembetűnő esést az áruhitelek esetén láthatunk, ezek a kölcsönök több mint 6 százalékkal lettek olcsóbbak.

Megnéztük, hogy melyik hiteltípus esetén találunk ki kirívóan magas THM-et, és kiderült, hogy a hitelkártyák esetén a mutató gyakran megközelíti a maximális értéket, több szolgáltatónál is találtunk 40 százalék feletti THM-et.

Miért jó az MNB ötlete? Pro és kontra

A THM maximalizálásának köszönhetően a kamatlábak csökkenhetnek, és ezáltal a törlesztőrészletek is esésnek indulhatnak. Ezzel megkönnyíthetik és olcsóbbá tehetik a lakosság számára a hitelek felvételét, a hitelezés beindulása pedig a bankoknak is pluszbevételt jelenthet

Akik ilyen módon kiszorulnak a banki hitelezésből, azok nagy valószínűséggel feketén oldják meg a kölcsönfelvételt, vagyis nem elképzelhetetlen, hogy az uzsorások malmára is hajtja majd a vizet a szabályozás.

Természetesen sok múlik azon, hogy milyen lesz a szabályozás, hiszen ha a maximális THM-et kellő körültekintéssel alakítják ki, az hosszú távon a jelenleginél egészségesebb hitelpiachoz vezethet.

Milyen szabályozás jöhet?

Alapvetően két irányba indulhat el a jegybank:

• A mostani szabályhoz hasonlóan egységesen kezeli a hiteleket

• Hiteltípus szerint állapítja meg a maximum THM mértékét

Ha a mostani szabályokhoz hasonlóan egységesen kezeli a hiteleket, akkor bizonyos típusoknál elérhet kamatcsökkenést, azonban a leginkább elterjedt lakáshitelekre elég kis hatással lehet.

Ha viszont hiteltípus szerint állapítja meg a jegybank a THM maximumát, akkor külön szabályozhatja a népszerű lakáshiteleket vagy például a személyi kölcsönöket. Ez azért lényeges, mert eltérő kamatszintek mellet juthatunk hozzá ezekhez, vagyis a szerződések eltérnek mind jogilag, mind kockázat szempontjából. Ennek köszönhetően a hitelek árazásához és jogi környezetéhez igazodna a szabályozás is.

Van az MNB asztalán egy másik javaslat is, ami a hitelpiac egészségesebbé tételét szolgálja, és jóval előrehaladottabb állapotban van. Ez nem más, mit a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a kötelező jövedelemigazolás kérése hitelfelvételkor. Ez a két javaslat ugyanis jó irányba mozdíthatja el a hitelezést, így lehetséges, hogy a THM maximum szabályozására már nem lesz szükség.