A Kúria szerint nincs nagy baj a devizahitelekkel

Több mint kétharmados szótöbbséggel határozott a Kúria, rendkívül intenzív előkészítő munka után. Kifejtette álláspontját a legfőbb ügyész, és megismerték többek között az MNB elnökének véleményét is. A határozatok dióhéjban:
1. A devizaalapú szerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, jóerkölcsbe, nem uzsorás vagy színlelt szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra. A terhek előre nem látható egyoldalú eltolódása következtében önmagában nem érvénytelen a szerződés, az érvénytelenség csak a szerződés megkötésekor állhat fenn.

3. A pénzügyi intézménynek tájékoztatnia kellett az árfolyamváltozás lehetőségéről és annak a törlesztőrészletekre gyakorolt hatásáról.

4. Az érvénytelenség esetleges, egyedi megállapítása során a bíróságoknak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka.

5. Ha egy pont a szerződésben érvénytelennek bizonyul (és nem az egész szerződés), a szerződés egyebekben változatlan feltételekkel tovább teljesítendő.

6. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételekről az Európai Bíróságtól kért előzetes döntéshozatali eljárást követően hoz döntést a Kúria. Ez korábbi információk szerint februárban várható.

7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét esetben orvosolja a körülményváltozások valamelyik fél lényeges sérelmét okozó tényezőket. Nem alkalmas nagy tömegű szerződések orvoslására. Ha a hátrányos következményeket a jogalkotó rendezi, a jogalkotói beavatkozás az egyedik bírói mérlegelést e körben kizárja.

Ha a hátrányos következményeket a jogalkotó rendezi, a jogalkotói beavatkozás az egyedik bírói mérlegelést e körben kizárja - hívta fel a figyelmet a Kúria.

A Kúria bejelentésének inkább pozitív jogi következményei vannak, pénzügyi következményei minimálisak, hiszen:

Segít egységesebbé tenni a bírósági ítélkezési gyakorlatot, amely néha a szerződés semmisségét mondta ki olyan esetekben is, amikor valószínűleg csak egy-egy szerződései kitétel volt érvénytelen.

A Kúria a maga részéről (az Európai Bírósághoz utalt pont kivételével) kellő gyorsasággal döntött, így nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek szerint (politikai nyomásra vagy más okból) megvárja a tavaszi hónapokat.

Ugyanakkor a leglényegesebb pontban nem született döntés, így legkorábban az Európai Bíróság februárban esedékes döntéséből derül csak ki, mely esetben érvénytelenek az egyoldalú szerződésmódosítások.

Az elmúlt hónapokban napvilágra került, releváns bírósági ítéletek a szerződéses kamatok egyoldalú, banki emelésével és az árfolyamrés alkalmazásával kapcsolatban születtek. Ezek tehát a legfontosabb pontok, amelyekről lényegében az Európai Bíróság mondja ki a végső szót.

A fentiek miatt valószínűleg nem szükséges a könyvek év végi zárása előtt átértékelniük a bankoknak devizahitel-követelések nagy tömegét, ami rövid távon megnyugtató hír a pénzügyi szektor számára. Ugyanakkor a bizonytalanság a Kúria mostani döntése után sem szűnik meg.

A Kúria véleményünk szerint helyesen világított rá arra, hogy a tömegeket érintő devizahiteles probléma nem orvosolható bírósági úton. A Kúria tehát a maga részéről (az Európai Bíróságnak utalt fontos probléma kivételével) visszadobta a labdát a kormánynak, amelynek azonban a mostani döntéstől cseppet sem lett könnyebb dolga: számára a Kúria mostani döntése legfeljebb annyi biztonságot ad, hogy a devizahiteles szerződések nagy tömege továbbra is érvényes.