Miért maradnak ki a közvetítők a végtörlesztésből?

"A hitelközvetítők a szegénység vámszedői" - mondta Csányi Sándor a minap a Budapesti Corvinus Egyetemen, hozzátéve: "Nem a bankszektor vezette meg ezeket az embereket, hanem a hitelközvetítők ... és most ezek a hitelközvetítők forinthitelek kiajánlására készülnek". Kemény szavak ezek, de ami még inkább feltűnő, hogy az OTP-vezér tud valamit, ami a végtörlesztésről szóló törvény fényében meglepő. A Portfolio.hu is úgy értesült: egyes bankok arra készülnek, hogy a hitelközvetítők segítségével vonzzák magukhoz azokat a devizahiteleseket, akik a törvényben meghirdetett módon csökkentett árfolyamon, forinthitelből próbálják végtörleszteni devizahitelüket. A hitelközvetítők nagy része is keresheti a részvétel lehetőségeit, hisz elvileg érdekük fűződik hozzá, hogy a nagy devizahitel-kiváltási hullámból bármifajta bevételük származzon. A kérdés csak annyi, lesznek-e olyan szereplők, amelyek figyelmen kívül hagyják a jogszabályokat vagy legalábbis megpróbálják rugalmasan kezelni azokat.

Mit mond a törvény?

A végtörlesztésről szóló jogszabály ugyanis egyértelműen fogalmaz: "végtörlesztés egészben vagy részben történő teljesítése érdekében nyújtott kölcsönre vonatkozó pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért a közvetítő díjazást nem jogosult érvényesíteni megbízójával szemben." Teljesen mindegy tehát, ki a megbízó, például függő ügynökről (a bank a megbízó) vagy alkuszról (az ügyfél a megbízó) van-e szó, a törvény kizárja, hogy pénzügyi közvetítők részt vegyenek a devizahitelek kiváltásának folyamatában. Azt a Hpt. eddigi szabályai is tiltották, hogy a közvetítők a megbízójukon kívül mástól is fogadjanak el díjat munkájukért. Mint ismeretes, függő ügynök, kiemelt közvetítő, többes ügynök és többes kiemelt közvetítő esetén a hitelintézet, alkusz esetén az ügyfél a megbízó. A kör tehát bezárult.

A hitelközvetítők tehát csak díjmentesen vagy illegálisan vehetnének részt a hitelkiváltási folyamatban. A Portfolio.hu által megkérdezett közvetítők szerint az ügyfelek jogos elvárása, hogy akinek korábban hitelt közvetítettek, annak ezúttal is segítséget adjanak annak ellenére, hogy ezért nem kaphatnak jutalékot. A probléma csak annyi, hogy az ügynökök jutalékból élnek, így meglehetősen életszerűtlen, hogy pusztán jó szándékból kopogtassanak a bankoknál, hogy "megjöttem egy hitelkiváltással."

Fontos kérdés még, mit ért a törvény díjazás alatt, ad-e kiskapukat a jogszabály. Megítélésünk szerint nem, hiszen a hitelintézeti törvény 2. számú melléklete szerint közvetítői díjnak számít a pénzbeni mellett a természetben juttatott térítés is, amit a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás érvényes létrejöttéért, meghatározott esetekben ennek teljesítéséért, illetve meghatározott időtartamig történő fennállásáért kap a közvetítő. A fentiek alapján a közvetítők bankok általi meghitelezése is jogszabálysértő lenne, holott információink szerint egyes bankok ennek lehetőségét is felvetették közvetítőik felé.

A végtörlesztésről szóló törvény hatásainak számbavételéhez érdemes végiggondolni a jogszabályalkotó motivációját is. A törvénymódosítás indoklása így szól: "A módosító javaslat (...) ki kívánja zárni a végtörlesztések finanszírozására nyújtandó hitelek körében az indokolatlan közvetítői közreműködést, amely a végtörlesztésben érdekelt hitelfelvevők szempontjából tényleges előnyt nem, de többletköltséget eredményezne." A Pénzcentrum.hu korábbi cikke alapján a bankok által használt jutalékszint jellemzően a hitelösszeg 2-4 százaléka között volt, ha mindenki közvetítő útján jutott volna hiteléhez, ekkora költség terhelte volna az adósokat a teljes futamidő alatt.

A bankok egy része számára természetesen kedvezőtlen a fenti szabályozás, relatív előnybe kerülhetnek viszont azok, amelyek a közvetítők mellőzésével szorítanák le hiteleik THM-jét. Hasonló stratégiát hosszabb ideje a CIB alkalmaz, és bár valószínűleg más okból, idén október 1-től nem fogad be hitelkérelmeket ügynökökön keresztül az Erste Bank sem . Felértékelődhet ezért több helyen is a közvetítők alternatívájaként szóba jövő fiókhálózat szerepe: a kisebbek közül a takarékszövetkezeti szektor, a nagybankok közül az OTP rendelkezik a legnagyobbal.

Milyen szerepet töltenek be a közvetítők?

A hitelközvetítők 2005 és 2008 között meghatározó szerepet töltöttek be a magyarországi devizahitelek közvetítésében. 2005-ben a jelzáloghiteleknek még csak mintegy 30 százalékát, 2007-ben pedig 55 százalékát közvetítették ők. Friss adatok ugyan nem állnak rendelkezésünkre, tudható, hogy a közvetítők szerepe ma sem elhanyagolható, igaz, a válság mellett közelmúltban életbe lépő hitelközvetítői szabályozás (elsősorban a szigorú képzési követelmények révén) a töredékére csökkentette a piac méretét.

A Magyar Nemzeti Bank 2008. októberi pénzügyi stabilitási jelentése éppen a nagy lakossági hitelboom időszakának végén értékelte a következők hitelezésben betöltött szerepét, amelyben azt is megállapította, hogy tevékenységük felvet bizonyos fogyasztóvédelmi aggályokat, és pénzügyi stabilitási szempontból kockázat lehet, hogy a késedelmes ügyletek aránya magasabb itt, mint a fióki értékesítésben (2008 közepén 2,1 százalék, a fióki 0,6 százalékkal szemben). Az MNB azt is problémának tartotta, hogy az ügynökök nem feltétlenül az adós számára legmegfelelőbb/legolcsóbb terméket ajánlják.

A közvetítők készülnek

A díjazás igénybevételének tilalma ellenére sem pihenhet a magyar hitelközvetítői piac, sőt nagy munka vár rá - hívta fel a Portfolio.hu figyelmét Dr. Fröhlich Péter. A Brokernet Csoporthoz tartozó Bankbroker Alkusz Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, már közel kétezer régi devizahiteles ügyfelük érdeklődött náluk lehetőségeik felől, és várhatóan további több ezer ügyfél számára kell minden részletre kiterjedő tájékoztatást adniuk a következő hónapokban. A jogszabály nem tiltja, hogy a közvetítő számba vegye az ügyfél lehetőségeit, elemezze anyagi helyzetét, összehasonlítsa a piacon fellelhető hiteltermékeket és tájékoztassa az ügyfeleket a határidőkről. Az ügyfelek részéről erre a tevékenységükre minden bizonnyal komoly igény is lesz.

Mint mondta, az ügyfelek zöme nagy valószínűséggel nemcsak megtakarításból, nem is csak hitelkiváltásból, hanem a kettő valamilyen kombinációjából lesz képes végtörleszteni. A törvény indokolása szerint az "indokolatlan" közvetítői jelenlét árfelhajtó tényező, ezért nem érvényesíthet a közvetítő díjazást sem a bank (ügynök), sem az ügyfél (alkusz) oldalán. A Bankbroker úgy értelmezi a jogszabályt, hogy akár indokolt, akár indokolatlan a tevékenységük, a lakásukat megőrizni akaró ügyfelek érdekében nem számíthatnak fel költséget a végtörlesztést szolgáló hitelközvetítő tevékenységért, a kisebb, felügyeleti szempontból nem szem előtt lévő hitelközvetítők közül többen azonban (számla nélkül) sajnálatos módon, várhatóan megteszik ezt.

Összességében Fröhlich Péter szerint 150-200 ezer lehet azok száma, akik képesek lesznek végtörleszteni, közülük csak legfeljebb 50 ezer vesz igénybe hitelt, ennél nagyobb tömeget ugyanis néhány hónap alatt nem bír el a bankok infrastruktúrája. Attól azonban még nem kell tartani, hogy tömeges perek indulnának a bankok ellen, hisz saját, szuverén döntésük, kit ítélnek hitelképesnek. November-decemberben azonban így is "őrület" várható a hitelintézeti világban - prognosztizálta Fröhlich. Várakozásai szerint a hitelközvetítők jövedelme jelentősen csökkeni fog, hisz a bankok kapacitását egy az egyben a devizahitel-kiváltó kölcsönök fogják lekötni, és háttérbe szorulnak a közvetítők számára jövedelmező új hitelkihelyezések.