Elkaszálná a bankokat a bíróság, a hitelesek is bukhatják

De ez miért nem merül fel az első két esetben is? Jogilag semmilyen formában nem akarjuk értelmezni vagy kommentálni a döntést, de ha át megy az egész a Legfelsőbb Bíróságon és a gyakorlat átültetődne a hazai hitelezés amúgy is haldokló rendszerébe, akkor az biztosan káros lenne a bankszektorra, és a jövő hitelfelvevőire egyaránt.

A bíróság mind a három döntése teljesen hibás (legalábbis, ha olcsó kölcsönöket és prudens hitelezést akarunk), káros lenne nem csak a bankoknak, de nekünk ügyfeleknek is. Ahol tilt, ott engedni, ahol enged, ott tiltani kellene! A működése során felmerülő kockázatokat nem terhelheti rá ügyfeleire egy hitelintézet sem - érvel a bíróság. Indoklása szerint ez más vállalatok esetében sem megszokott. Viszont az nagy eltérés más cégek gyakorlatában, hogy ők ritkán kötnek vállalásokat 10-20 éves távon. Egy lakossági jelzálogszerződés viszont ilyen időtávra íródik. Ha létezik is ilyen vállalás az ipari szektorban akkor az jelentős túlárazással kerül megkötésre. Ez esetekben a túlárazás mértéke fedezi a főbb kockázatokat!

Ez történne a banki hitelszerződések esetében is, amennyiben a bankok nem tudják áthárítani a hosszabb időtáv során felmerülő költségeiket a hitelfelvevőkre, akkor nem 9,5-10 százalékos THM-mekkel tudnénk felvenni jelzáloghitelünket, hanem ennél jóval magasabb értéken, mondjuk 14-15 százalék körül, időtávtól függően. Ez sem ügyfélnek sem banknak nem jó, mi drágán jutunk hitelhez, a bank viszont alacsonyabb kereslettel számolhat! Ez kinek lenne jó?

Nézzük a másik elhibázott döntést , ahol a bíróság a bankoknak engedve erkölcsileg is elfogadhatónak tartja a kamatnövelést. Az ügyfélkockázatok azok a tényezők, amik a hitelek bedőlésének arányával és fedezettségével vannak összefüggésben. Bíróság érvei szerint ezt ráterhelheti a még aktív (fizető) ügyfeleire, hiszen védenie kell a betétesek pénzét. Már az sem érthető, hogy a forrásköltségek változásánál miért nincs ez így, de az már főképp nem érthető, hogy más hitelek bedőléséért miért lenne erkölcsös az aktív hiteleseket terhelni?

Hiszen épp az erkölcsösséget kérdőjelezte meg a szegedi ítélőtábla ítéletében, jogszerűtlenséget nem állapított meg. Az ügyfélkockázat növekedésének okaira viszont a bankoknak minden épeszű érv szerint fel kell készülnie a hitelek teljes futamidejét illetően. Legalábbis ha ezt nem várjuk el tőle, mi alapján kényszerülnének rá, hogy csak olyan esetekben hitelezzenek, amikor megtérülést is reálisnak látják. Nem végeznének megfelelő kockázatkezelést, ügyfélértékelést és - minősítést, ezzel ugyancsak megdrágulnának a hitelek, de most már csak a jó adósoknak! Ez sem jó, se nekünk (legalábbis hitelre vágyó s azt visszafizetni is akaróknak), sem a bankoknak! Másik nagyszerű érv ez utóbbi ítélet ellen ugyancsak egy másik szektorból, bár ez most nem jutott eszébe a bíróságnak, hogy a boltokban sem kerül többe a Túró Rudi, csak azért mert a szomszéd kamasz fiú épp előttem elcsent egyet! A hitelemért sem akarok emiatt többet fizetni!