Gazdasági kormányzás: mi várható a 6-os csomagtól?

A gazdasági és pénzügyi válság ráébresztette a tagállamokat arra, hogy a hasonló krízisek elkerülése és kezelése érdekében az eddigieknél szorosabban össze kell hangolni gazdaságpolitikájukat. Az új gazdaságirányítási rendszer érdekében 2010 szeptemberében az Európai Bizottság egy hat elemből álló csomagot mutatott be. A hatos jogszabálycsomag, vagy ahogy az angol EU-s szlengben mondják, a 6-pack előre vitele a magyar elnökség egyik legfontosabb célja.

A Gazdasági kormányzás csomagját hat gazdasági tárgyú jogszabály alkotja:

1. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SNE) megelőzési ágát módosító rendelet

A költségvetési felügyelet erősítése érdekében módosítják a Stabilitási és Növekedés Egyezmény megelőzési és korrekciós ágainak szabályait. Az Egyezmény megelőző intézkedéseire vonatkozó jogszabály azon tagállamokkal szemben támaszt költségvetési politikai elvárásokat, amelyeknél a költségvetési hiány alatta marad a GDP 3 százalékának megfelelő tűréshatárnak.

Újdonság azonban, hogy az ehhez vezető - tagállam által meghatározott - kiigazítási pályát ezentúl több szempont szerint értékelné az Unió. A nehezen mérhető és nem minden esetben megbízható mutatónak bizonyult strukturális költségvetési egyenleg alakulása mellett a tagállami kiadások növekedésének ütemét is vizsgálnák a jövőben. Ezzel elérhetővé válik az is, hogy a tagállamok a többlet adóbevételeket az államadósság csökkentésére, és ne egyéb pótlólagos kiadásokra fordítsák.

A másik fontosabb változás, hogy az évenkénti 0,5 százalékos kiigazítási ütem meghaladását már nem csak az eurózóna államai, hanem a hazai össztermék, a GDP 60 százalékánál magasabb adósságállományú országok tekintetében is megkövetelnék. A 2011-ben bevezetett makrogazdasági koordinációs ciklus, az európai szemeszter hatékony lebonyolítását szolgálja az a módosítás, hogy a stabilitási és konvergencia programokat december helyett áprilisban kell benyújtaniuk a tagállamoknak.

2. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény korrekciós ágának jogi alapját módosító rendelet

Az SNE korrekciós ágában a legfontosabb változás az, hogy az adósságkritériumot az eddigieknél hangsúlyosabban, a deficitmutatóval azonos súllyal veszi figyelembe. A túlzott hiány miatti eljárás abban az esetben is megindítható, ha az államadósság nem csökken kellő ütemben. Ugyanebben az esetben az eljárás még 3 százalék alatti államháztartási hiány esetén sem szüntethető meg. Az adósság csökkentésének éves üteme akkor megfelelő, ha a megelőző három évben a csökkenés mértéke eléri az adósság referenciaérték fölötti részének 1/20-át. Az új adósságkritérium csak egy átmeneti időszakot követően lép életbe.

Megváltoznak a tőkefedezeti nyugdíjreformok költségeinek figyelembe vételére vonatkozó szabályok is. A költségek egy korlátozott részét állandó jelleggel figyelembe lehet venni, de csak a deficitmutató értékelésénél, és 60 százalék alatti adósságrátájú országok esetében van erre lehetőség. A fiskális szigor jegyében pénzügyi és nem pénzügyi szankciók szélesebb körét vezetik be már az eljárás korábbi szakaszaiban az SNE mindkét ágában.

3. Új irányelv a tagállamok fiskális kereteire vonatkozó körülményekről

A direktíva célja, hogy a tagállamok kötelezzék el magukat a fenntartható és fegyelmezett költségvetési politikák folytatása mellett és az SNE célkitűzései és elvei a nemzeti költségvetési tervezési szabályokban is leképeződjenek. Olyan költségvetési tervezést, átláthatóságot és végrehajtást érintő minimumkövetelményeket tartalmaz, melyeknek a nemzeti költségvetési eljárási gyakorlatban meg kell jelenniük legkésőbb 2013 végéig. Ilyenek például a statisztikai adatszolgáltatásra, az uniós deficit- és adósságcélok teljesítését elősegítő számszerű költségvetési szabályokra, a költségvetési tervezést megalapozó makrogazdasági előrejelzések nyilvánosságára, a többéves költségvetési tervezésre vonatkozó előírások.

4. Új rendelet a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról

Új elemként jelenik meg a gazdaságpolitikai felügyeleti rendszerben a túlzott egyensúlytalansági eljárás intézménye. A Gazdasági és Monetáris Unió működését veszélyeztető makro-egyensúlytalanságok időben történő észlelésére egy várhatóan 8-10 mutatóból álló, úgynevezett eredménytáblát állítana fel a Bizottság, amelynek küszöbértékei eltérnének az eurozónán belüli és kívüli tagállamok esetében.

Egy-egy küszöbérték csak irányadó lenne, melynek túllépése nem feltétlenül jelezné az egyensúlytalanság fennállását. Ha viszont az előrejelző-rendszer, illetve a vele párosuló kvalitatív bizottsági elemzés egyensúlytalanság veszélyét jelzi, akkor az adott tagállam helyzetének alapos vizsgálata után megállapíthatják a "túlzott egyensúlytalanságot".

Az eljárás során a Tanács ajánlásokat adna ki a tagállam számára, mely az egyensúlytalanság megszüntetésére akciótervet köteles kidolgozni. A Tanács ezt megvizsgálja, majd előírja a korrekciós intézkedések végrehajtásának határidejét.

5. Rendelet az euróövezet költségvetési felügyeletének hathatós érvényre juttatásáról

Az SNE végrehajtása során a szankciók már a megelőző szakaszban életbe lépnének:

• Amennyiben a tagállam az elvárt kiigazítási ütemtől eltér, akkor tanácsi ajánlást kap, amelynek nem teljesítése esetén kamatozó letét elhelyezésére kötelezhetik.
• Túlzott hiány kialakulása esetén nem kamatozó letétté alakulna a GDP 0,2 százalékának megfelelő mértékben.
• A nem kamatozó letét bírsággá alakulna át, amennyiben az érintett tagállam az EDP eljárás keretében kiadott tanácsi ajánlásokat nem teljesíti.
• Ha a tagállam továbbra sem tesz eleget az ajánlásoknak, a pénzügyi bírság növelhető, de nem haladhatja meg a GDP 0,5 százalékát.

6. Rendelet az euróövezetben jelentkező túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány korrekciójára irányuló jogérvényesítési intézkedésekről

Az EIP eljárás esetében a Tanács csak abban az esetben szabhat ki bírságot (ennek mértéke a GDP 0,1 százaléka), ha az eljárás alatt lévő eurózóna-tagállam másodjára sem teszi meg a határidőre előírt korrekciós intézkedéseket. Az SNE szankciórendszeréhez hasonlóan a Bizottság az EIP eljárás esetében is javasolja, hogy a szankciók alkalmazása kapcsán "fordított szavazás" kerüljön bevezetésre.

A következő napokban, hetekben tehát kiderül, hogy a magyar EU-elnökségnek sikerül-e végleg átverekednie a 6-os csomagot a brüsszeli bürokrácián. Egybehangzó vélemények szerint ez lehet a magyar elnökség sikersztorija. Az biztos, hogy a napokban befejeződtek a Tanács és az Európai Parlament közötti konzultációk a Gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló jogszabályi csomagról: Orbán Viktor miniszterelnök pedig még néhány hete is annak a reményének adott hangot, hogy a magyar elnökség végére tető alá hozhatják a 6-os csomagot.