Adósmentés élőben: hiába segítenek a bankok, sokan így sem tudnak fizetni

A Pénzügyi Szervetek Állami Felügyeletének frissen kiadott elemzésében olvashatunk a hátrányos gyakorlatról, miszerit a bankok többsége nem értesíti megfelelő időben az adóstársakat, kezest és a zálogkötelezettet. Az értesítés elmaradásával már ezek a hitelek nehezen megmenthetők, sor kerül a szerződések egyoldalú felmondására.

" A Felügyelet a hozzá érkező fogyasztói beadványok által tapasztalja és helytelennek tartja a pénzügyi intézmények azon gyakorlatát, miszerint az adós lejárt tartozásáról nem értesítik a kezest/adóstársat, illetve a zálogkötelezettet, így ők már általában csak a szerződés felmondásáról szereznek tudomást, amikor már többnyire tehetetlenek az ügyben, hiszen a tartozás összege lényegesen megemelkedik a szerződésszerű teljesítés elmaradása miatt. Az adós kizárólagos felszólításával, illetve a kezes (zálogkötelezett) értesítésének elmaradásával a pénzügyi intézmény szerződéses kötelezettséget nem sért. " - PSZÁF.

A felügyelet fogyasztóvédelmileg aggályosnak nevezte az értesítések elmaradását. Hiszen ezekkel az értesítésekkel elkerülhető lehetne a szerződések felmondása. Sok esetben a megfelelő értesítéssel nem keletkeznének olyan késedelmi díjak, amelyekkel együtt már biztosan fizetésképtelenné válnak az ügyfelek és a szerződés felmondásra kerül.

Késedelmi felszólítások elküldésében ugyan nem jeleskednek a bankok, de azért több mindent megtesznek a bedőlni készülő hitelesek megsegítésére. Hiszen ez nekik is érdekük, - a fedezetként bevont ingatlanok nehezen értékesíthetők - így ők csakis így kaphatják vissza befektetésüket. Az adósmentés két leggyakoribb eszköze volt 2010-ben a hitelek átstrukturálása és a hitelkiváltás.

A hitelek átstrukturálása

A problémás hosszúlejáratú, nagy összegű ügyletek kezelésének leggyakoribb eszköze a tavalyi évben a hitelek átstrukturálása volt. A futamidő meghosszabbítása révén, türelmi időszak(ok) beiktatásával igyekeztek a szektor szereplői a késedelmesen teljesített ügyletek számát csökkenteni. 2010 utolsó negyedévében a korábbi várakozásokhoz képest tovább nőtt ezeknek az átstrukturált hiteleknek az aránya: a lakáscélú jelzáloghitelek estében 5 %-ról 6,1 %-ra, míg a szabad felhasználású hiteleknél 10,5 %-ról 12,5 %-ra. Előrejelzések szerint 2011 végére a jelzáloghitel-állomány 10 %-a is átstrukturált hitellé válhat - olvasható a PSZÁF tanulmányában.

Az átstrukturált hitelek késedelmi statisztikái alapján megállapítható, hogy az átütemezés nem jelent teljes értékű megoldást, hiszen az átstrukturálás után 30 napon túli késedelembe esők aránya közel 30 %. A 90 napon túli késedelemben lévő átstrukturált hitelek aránya 18 % volt az év végén. A hitelezők gyakorlata az mutatja, hogy a lejáró türelmi idő újrahosszabbításával igyekeznek a problémát kezelni, álapítja meg a PSZÁF jelentése.

Hitelkiváltás

A törlesztési problémák miatt kialakult fizetési hátralékok megoldására szolgálnak a hitelkiváltás lehetősége. A problémássá vált hitelt egy kifejezetten erre a célra kifejlesztett hiteltermékkel váltják ki, ami kedvezőbb törlesztési feltételeket enged meg az ügyfeleknek. A PSZÁF szerint "a hitelek tényleges kiváltását az esetek döntő többségében nehezíti a jelentős mértékű többletköltség. A megemelkedett árfolyamok miatt felduzzadt adósságból következően ez a devizahitelek esetében fokozottan érvényesül. Az átváltás költségeinek csökkentése érdekében az erre a célra kialakított termékek induló költségeinek csökkentésére a finanszírozók különféle akciókkal próbálják elérhetőbbé tenni ezt a lehetőséget".

Mind a két megoldás az átütemezés és a hitelkiváltás is a törlesztési időszakok meghosszabbítását eredményezi. A hosszabb törlesztési időért cserébe az ügyfelek kisebb havi törlesztőrészletre számíthatnak.