Hiába törlesztettek, feketelistán maradnak

Manapság könnyen előfordul, hogy valaki a felvett hitel törlesztését nem tudja teljesíteni. Ez esetben bekerül az úgynevezett központi hitelinformációs rendszerbe (KHR), "aktív státusú" megjelöléssel. Emiatt a bank felbontja a hitelszerződést, s a tartozás behajtását átadja egy faktorháznak, végrehajtónak.

"A hitelintézeti törvény (130/A paragrafus 9. pontja) előírja, hogy ha az ügyfél rendezi a tartozását, a behajtás vagy a teljesítés után az a bank, amelyik kérte az ügyfél KHR-listára - korábbi nevén BAR-lista - történő felvételét, haladéktalanul intézkedni köteles, hogy töröljék az aktív státusból, azaz ismét hitelképes legyen" - mondta lapunknak Dabasi Tamás, az Otthonvédők alapító tagja. Ha nem az ügyfél rendezte a tartozását, hanem az valaemlyik követeléskezelőhöz került, a bank akkor is köteles a törvény szerint azonnali hatállyal a feketelistán az ügyfél "aktív státusát" "passzívra" változtatni.

A passzív KHR-lista pedig azt jelenti, hogy az ügyfélnek volt tartozása, amit már kifizetett. Attól a naptól, amikor passzív KHR-listásnak minősítik a hitel felvevőjét, az ügyfél még öt évig szerepel a KHR-ben, s csak ezután törlik végleg az adatait. Erre a besorolásra azonban már kaphat újabb kölcsönt.

A bank azonban ezt gyakran elmulasztja, sőt több behajtónak is eladja ugyanazt a követelést, s a végén nem értesíti őket sem a tartozás rendezéséről. Előfordul tehát, hogy az ügyfél kifizette ugyan az adósságát, mégsem kap újabb hitelt, miközben több behajtócég is zaklatja egyébként már rendezett tartozása miatt. Dabasi Tamás figyelmeztetett, ha az ügyfél emiatt nem kap bankhitelt, kénytelen lesz - a sok esetben szinte uzsorának számító - személyi kölcsönt felvenni. Vagyis olyan adósságspirálba kerülhet, amelyből egy életen át nem tud kivergődni. Pedig egyértelmű, hogy önhibáján kívül került ilyen helyzetbe, s egy banki mulasztás, egy jogszabálysértés az, amely lehetetlen élethelyzetbe sodorta.

Az Otthonvédők alapító tagja panaszával a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) fordult. Írásban azt válaszolták neki: a felügyeleti szervek azt tapasztalták, hogy a pénzintézetek többsége eleget tesz a jogszabálynak. Ugyanakkor az ügyfél bármely bankban kérhet egy úgynevezett "tudakozványt", hogy megtudja, felkerült-e a KHR-listára, indíthat pert, s kérhet fogyasztóvédelmi eljárást a PSZÁF-tól.