A piaci szereplők közül egyre többen a bajban lévő emberek kiszolgáltatott helyzetéből hasznot húzó uzsorásnak titulálják a gyorskölcsönöket kínáló vállalkozásokat. A cégeket folyamatosan támadják, a jelenlegi szabályozás nem elég szigorú a magas hiteldíjak kordában tartására. Az ombudsman kezdeményezte a kamatplafon bevezetését, amit a PSZÁF is támogat, de a döntés nálunk még várat magára. Nem úgy Lengyelországban, ahol már több mint két éve működik a kamatplafon intézménye.
Nem újszerű az elégedetlenség, a magyar felügyelet mellett, a briteknél a versenyhivatalnak, a lengyeleknél a kormánynak szúrt szemet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Számos országban ingyenes segélyvonalat is működtetnek, ahol az ügyfelek panaszt emelhetnek az őket megtévesztő pénzügyi vállalkozások ellen.
Hazánkban a bankszövetség és az ombudsman is első körben a mindenkori jegybanki alapkamat tízszeresében (85 %), más javaslatok a háromszorosában (25,5%) korlátoznák a hiteleket terhelő maximális kamatok mértékét. A felügyelet elmondta, hogy a jelenleg piacon lévő szolgáltatók ettől jóval magasabb kamatszint mellett és a sorozatos ellenőrzések ellenére is folyamatosan végzik a tevékenységüket.
A magas teljes hiteldíj mutatókat a cégek üzletkötői szóban megpróbálják megszépíteni, majd az ügyféllel aláíratják a feltételek megismeréséről szóló nyilatkozatot. A tájékoztatóban a tényadatok szerepelnek, csak a hitelfelvevőnek sokszor ideje, energiája sincs végigböngészni minden számot, vagy eleve járatlan a pénzügyekben.

A francia és a német példát követve a lengyel kormány már 2005-ben elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely szerint a mindenkori jegybanki alapkamat négyszeresének megfelelő mértékben maximalizálták a hitelnyújtás felső határát. A jogszabály 2006 februárjában lépett életbe. Az akkori alapkamat 5,5 % volt, ennek megfelelően a kamatplafont 22 %-ban állapították meg. Idén márciusban a lengyel jegybank 25 bázispontos emelés mellett döntött, ami a kamatplafon egy százalékpontos emelkedését eredményezte, ami még mindig jóval a tervezett magyar limit alatt marad.
Az ország kedvelt célpont a külföldi befektetők körében a kedvező hitellehetőségek és az emelkedő ingatlanáraknak köszönhetően. A lengyel kamatszintre jellemző, hogy a lakáscélú hitelek átlagos kamatlábai 6,6-6,9 % között, a fogyasztási hitelek kamata pedig 10,1-17,2 % között változik a futamidő függvényében. A folyószámla hitelkeret igénybevételét átlagosan 12,6 %-os kamat terheli a 39 milliós országban. A lengyel inflációs célkitűzés 2,5 % volt, azonban az áprilisi 4 %-os adatok alapján ezt nem sikerült teljesíteni. A szakértők alapkamat emelésre számítanak a lengyel monetáris tanács következő ülésén.

A lengyel kormánynak sikerült határt szabni a kamatoknak, és az uzsorakölcsönök ideje lejárt. A gyorskölcsönöket nyújtó pénzügyi vállalkozásokat ennek az intézkedésnek megfelelően kötelezték a hitelezési- és az értékesítési politikájuk megváltoztatására és a hiteltermékeik megújítására. A módosítások a kamatot és a bírálati díjakat egyaránt érintették, mindkét költség-nemben korlátozásokat vezettek be, amire sajnos hazánkban még nem biztosítanak lehetőséget a jogszabályok.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Lengyel bankjegyek (Forrás: Lengyel Nemzeti Bank)
A bankok által kínált lakáscélú és a szabad felhasználású hiteleket nem érintette érzékenyen a szankció, mert a határvonal alatti kamatszinten hiteleznek, de a magas kamatra gyorskölcsönt ígérő vállalkozásokat sikerült korlátozni az intézkedéssel.
Bár a britek szerint a kamatplafon korlátozza a versenyt, mégis egyre több országban döntöttek a bevezetése mellett. Írország, majd Ausztrália is csatlakozott a szabályt alkalmazó államokhoz, Japán pedig 29 %-ról 20 %-ra csökkentette a maximális kamat mértékét. Az egyes országok ezzel a szankcióval próbálják megakadályozni a lakosság teljes eladósodását.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.







