Infláció, jegybanki kamatok, energia árak – a kelet-közép-európai országok nagy tempóban reagálnak a változásokra.
Mi vár ránk 2020-ban?
Mindez ráadásul egy hamburgerből derült ki.
Jól öltözz viszont fel, ha nem akarsz megfagyni.
Az állami engedélyezési eljárások elhúzódása miatt sok cég kiszorulhat a piacról.
Egyelőre le vagyunk maradva a környező országokhoz képest az online kereskedelem területén, már ami a nagy üzletláncok internetes boltjait érinti. Az okok között elsősorban a magyar piac méretét és a gyenge vásárlóerőt találhatjuk, igaz, az üzletláncok készülnek a piacra lépésre. A Tesco például jövőre indítja online boltját Magyarországon.
Lengyelországban már meglépte a Tesco, ami nálunk még csak a távoli tervekben szerepel: elindították az online értékesítési rendszert, amelyen keresztül akár 67 forintos házhozszállítási díjért is rendelhetnek a vevők.
A legfrissebb statisztikákból úgy tűnik, hogy idén véget ért a lengyel lakáspiac három éven át tartó dübörgése. A most közzétett adatok szerint 0,5-1,7 % közötti csökkenés tapasztalható, ami az elmúlt évek 30 %-os áremelkedéseinek tükrében meglehetősen lehangoló adat. A kereslet ugyanakkor továbbra is élénk, de sokan albérletbe kényszerülnek a magas lakásárak következtében.
A piaci szereplők közül egyre többen a bajban lévő emberek kiszolgáltatott helyzetéből hasznot húzó uzsorásnak titulálják a gyorskölcsönöket kínáló vállalkozásokat. A cégeket folyamatosan támadják, a jelenlegi szabályozás nem elég szigorú a magas hiteldíjak kordában tartására. Az ombudsman kezdeményezte a kamatplafon bevezetését, amit a PSZÁF is támogat, de a döntés nálunk még várat magára. Nem úgy Lengyelországban, ahol már több mint két éve működik a kamatplafon intézménye.
