Adósságcsapdába kerülhetünk? Egyre többen, egyre többet vesznek fel

Jelentősen nőtt a fogyasztási hitelek állománya, és továbbra is bővülő számban veszünk fel lakáshitelt, ami a stagnáló lakásberuházások mellett a hitelfinanszírozási arány növekedésére és a használt lakások forgalmának bővülésére vezethető vissza.

A új lakáshitel-szerződések között jelentős többségben vannak a devizahitelek, főként a svájci frankban denominált konstrukciók, míg a forinthitelek állománya 50 milliárd forinttal, vagyis közel 2,6 százalékkal csökkent. A devizahitelek piacán tapasztalható verseny hatására az ügyleti és a bankközi kamatok közötti rés folyamatosan szűkül, tehát egyre alacsonyabb kamatok mellett juthatunk lakáshitelhez.

A fogyasztási hitel-állományon belül az új hitelek között többségben vannak a szabad felhasználású jelzáloghitelek. Az ügyletbe bevont ingatlanfedezet ugyanis alacsonyabb kamatokat biztosít, a dokumentációigény pedig jóval kisebb, mint a kötöttebb céllal rendelkező lakáshiteleknél.

Az elmúlt negyedévben a fogyasztási hitelállomány gyorsuló növekedést mutatott, melynek mértéke elérte a 7,8 százalékot. Mivel a háztartások a reáljövedelem növekedési ütemének csökkenése mellett is szeretnék fenntartani a már elért életszínvonalat, vagyis a fogyasztássimítás hatására, várhatóan az év végéig tovább nő majd a fogyasztási hitelállomány.

Ezzel szemben a háztartások megtakarítási állományának növekedése enyhén mérséklődő ütemet mutat. Míg a készpénzben és betétben tartott források 3,2 százalékkal növekedtek, addig, vélhetően a globális piacokat elbizonytalanító hitelválság hatására, mind a nem tőzsdei értékpapírok, mind a tőzsdei részvények állománya csökkent. Az elmúlt negyedév igazi nyertesei a befektetési jegyek, az állomány ebben a szegmensben 1,7 százalékkal 9,4 százalékra növekedett.

A biztosítási szektor szereplőinél elhelyezett megtakarítások is enyhén csökkentek, mely elsősorban a kamatadó kapcsán népszerű váló életbiztosítási konstrukciók szerepének csökkenésére vezethető vissza.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jelenlegi becslései szerint a lakossági finanszírozási képessége 2007 végére a GDP 1,4-1,6 százalékára csökkenhet.