Extrém lakáshitel az OTP-től: mi az ára az alacsonyabb törlesztőnek?

A potenciális ügyfelek körének kibővítése, ahogy azt az elmúlt hetekben az amerikai jelzálogpiaci hitelválság esetében is láthattuk, egy bizonyos határon túl semmiképpen sem vezet pozitív eredményre. Pontosan ezért a fizetőképes kereslet olyan módon való megcélzására van szükség, amely kellő előnyt jelenthet a "csupán" akciókkal ösztönző hagyományos termékekkel szemben. Ez a jelenség mindenképpen az innováció és az alternatív megoldások felé viszi a hazai pénzintézeteket is.

A nyomás olyan nagy, hogy bár néhány hónappal ezelőtt arról számolhattunk be, hogy a japán jen alapú hitelek meghonosodása a magyar piacon egyáltalán nem nevezhető valószínűnek, s hogy a lakossági hiteleket jen alapon is nyújtó pénzügyi vállalkozás várhatóan még hosszú idei versenytárs nélkül marad, szeptember 3-tól már jen alapú lakáshitellel is találkozhatunk a piacon, melyet ráadásul a legnagyobb hazai kereskedelmi bank, az OTP vezet be.

Az új termék esetében azonban nem egyszerűen egy jenben denominált hitelről beszélhetünk, mely kiaknázza a japán jegybank által meghatározott irányadó ráta alacsony voltát, a piacon kapható legalacsonyabb hitelkamatot biztosítva a lakáshiteleseknek. A konstrukcióban ugyanis a jen mellett szabadon igénybe vehető lesz az euró, a svájci frank, illetve a forint, az ügyfél pedig havonta élhet azzal a lehetőséggel, hogy számára legkedvezőbb megoldást alkalmazza.

Jelenleg, ahogy az az alábbi diagramon jól látszik, a jenhitelen keresztül érhetjük el a legalacsonyabb kamatot, és ezáltal a legalacsonyabb törlesztőrészletet, mely az OTP Lakáshitel Termékcsomagját választók számára most az első évben 1,75 százalékos fix kamattal érhető el.

Árfolyam és kamat: két oldalról lőnek, ha...

A jen alapú hitel bevezetésének elodázását a korábbiakban az indokolta, hogy míg a svájci frank és az euró esetében hosszú távon az árfolyamváltozás várhatóan kiegyenlítődik, addig a jen az egyik leghektikusabb mozgást produkáló deviza, így nehéz megbecsülni, hogy a hitelfelvevő kibírja-e a nagyobb mértékű ingadozásokat.

Ezt a problémát oldja fel az OTP Bank által Világhitelnek keresztelt konstrukció, mely egérutat biztosít abban az esetben, ha a törlesztőrészlet a hitelfelvevő fejére nőnének. Persze ne felejtsük el, hogy a devizaváltással kamatot is váltunk, így hiába lépünk esetleg számunkra kedvezőbb árfolyammal rendelkező devizanembe, a kamat emelkedése mindenképpen megviseli majd pénztárcánkat.

Pontosan ezért a Világhitel esetében is elmondható, amely egyébként minden devizahitelre igaz, hogy nem érdemes a családi költségvetés határait végletekig kifeszítve felvenni azt. Jobb előre gondolkodni, és megfelelő mozgásteret hagyni a törlesztőrészletek változásának.

A fenti diagramon a forint árfolyamának jennel és svájci frankkal szembeni változását ábrázoltuk az elmúlt három és fél esztendőben, melyből egyértelműen látszik, hogy a jen árfolyama nagyobb volatilitást mutat a forinttal szemben mint a svájci franké. Az utóbbi egy évben a japán valuta tendenciózus gyengülést mutatott a forinttal szemben, júliusban azonban nagymértékű erősödésnek lehettünk tanúi.

A forint/jen árfolyam júliusban elérte az év elején jellemző mértéket, most valahol a 4 éves átlag körül mozog. Csupán az árfolyamokat tekintve nehéz lehet a döntés, a mérleg nyelvét azonban könnyen a jenhitel felvétele felé billentheti az alacsony hitelkamat.

Erre erősítenek rá az OTP Bank hitelezéssel foglalkozó szakembereinek számításai, melyek szerint abban az esetben, ha a forint árfolyamát állandónak tekintjük, a japán jennek legalább 20 százalékos gyengülést kellene mutatnia ahhoz, hogy az árfolyamkülönbözet kiegyenlítse a kamatok eltéréséből adódó különbséget.

Jó dolgok régebbről és újdonságok: ebből lesz a Világhitel...

Állami támogatás: ha akarod, ha nem