Itt működnek szélerőművek Magyarországon: itt bővülhet a kapacitás 2030-ig, ezek a legújabb tervek

A szélerőmű, más néven szélfarm vagy szélpark egy több szélturbinából (legalább három vagy több toronyból) álló telep, a a tornyokat kiszolgáló szervizutakkal, transzformátorokkal együtt. A szélenergia megújuló energiaforrás, ugyanakkor nem kiszámítható az így megtermelt elektromos áram mennyisége. 2022-es adatok alapján Magyarországon 329 megawatt volt a kiépített szélerőművi kapacitás, mely a hazai energiatermelésnek mindössze 1 százalékát tette ki. Mivel hazánkban alacsony az átlagos szélsebesség (2–6 m/s) és a szeles napok éves átlaga sem sok (131), csak kevés olyan terület van, ahol hatékonyan és gazdaságosan üzemeltethető szélerőmű.

Magyarországon az első szélturbinák Inotán és Kulcson épültek a 2000-es évek kezdetén, és a szélenergia termeléséhez kedvező szélviszonyokkal rendelkező Északnyugat-Dunántúlon történt az évek során több telepítés. , ahol a szélviszonyok kedvezőek. Jelenleg 172, hálózatra csatlakozó szélturbina működik az országban, összesen mintegy 329 MW névleges teljesítménnyel és 32 helyszínen.

A technológiai fejlődés azóta hazánkban is lehetővé tenné a szélenergia hatékonyabb kihasználását más térségekben is, azonban ez sokáig jogi akadályokba ütközött. 2016 és 2023 között egy szigorú szabályozás – a lakott területektől előírt 12 km-es védőtávolság – gyakorlatilag megakadályozta új szélerőművek létesítését. Ezt 2023 végén módosították: a védőtávolságot 700 méterre csökkentették, és 2024-ben új pályázatok révén közel 700 MW új szélerőművi kapacitás engedélyezésére került sor, amellyel az összkapacitás meghaladhatja az 1 GW-ot.

A szélerőművek környezeti és társadalmi hatásai vitatottak. Problémát jelent az alaptestek és a kompozit széllapátok újrahasznosítása, a nagy területigény, az élőhelyek feldarabolása, valamint a zaj-, rezgés- és árnyékhatás. A turbinák hatással lehetnek az élővilágra, az emberi életminőségre és a helyi klímára is, ezért a szélenergia terjedése Magyarországon továbbra is élénk szakmai és társadalmi viták tárgya.

Itt találhatók szélerőművek Magyarországon

A legtöbb szélerőmű az ország északnyugati részén, főként Komárom és Mosonmagyaróvár környékén található, de van például a Tési-fennsíkon is, Csetény és Szápár térségében. 2011 óta nem történt új üzembe helyezés, az eddig átadott szélerőművek az alábbi települések közelében találhatók:

• Ács
• Bábolna
• Bakonycsernye
• Bőny
• Bükkaranyos
• Csém
• Csetény
• Csorna
• Erk
• Felsőzsolca
• Ikervár
• Inota / Várpalota
• Jánossomorja
• Kisigmánd
• Kocs
• Kulcs
• Levél
• Lövő
• Mecsér
• Mezőtúr
• Mosonmagyaróvár
• Mosonszolnok
• Nagyigmánd
• Nagylózs
• Ostffyasszonyfa
• Pápakovácsi
• Sopronkövesd
• Szápár
• Törökszentmiklós
• Újrónafő
• Vép
• Vönöck

2023-ban változott meg a kedvezőtleg jogszabályi környezet, egy akadályt elgördítve a további telepítések útjából. Ekkor Lantos Csaba energiaügyi miniszter azt mondta, 2029-nél hamarabb aligha létesülhet új szélturbina: ha a szélerőművekre ismét építési engedélyt lehet szerezni, és nem korlátoznák a lehetőségét annak, hogy felcsatlakozzanak a villamosenergia-hálózatra, akkor legkorábban 2026 környékén nőhetnének ki a földből az új szélparkok Magyarországon.

Hol épülhetnek új szélerőművek Magyarországon?

Azt érdemes tudni, hogy a szélenergia-kapacitás bővítése nem kifejezetten magyar, hanem európai uniós környezetpolitikai cél. Az utóbbi években nyomás alá kerültek azok a tagállamok, ahol a jogszabályi környezet lehetetlenítette el a bővítést. Az uniós irányelvek betartása érdekében a magyar kormány is lazított a szabályozáson, illetve megvizsgálta azokat a "könnyített térségeket", melyek nem esnek sem természetvédelmi, sem örökségvédelmi, sem műszaki vagy egyéb korlátozás alá. Így már az is tudható, hol nőhetnek ki ezek az új szélparkok a földből.

Az energiaügyi minisztérium még 2025 decemberében bocsátotta társadalmi egyeztetésre azt a rendelettervezetet, amely kijelöli Magyarország "könnyített térségeit" a szélerőművek telepítése és bővítése szempontjából. Az egyeztetés még decemberben lezárult és az energiaügyi miniszter 35/2025. (XII. 23.) EM rendelete a szélerőművek telepítésének szempontjából könnyített térségek kijelöléséről meg is jelent a Magyar Közlöny 2025. évi 157. számában. A rendelet azt írja: "A könnyített térségek időjárási adottságai lehetővé teszik a szélenergia átlagosnál jobb hasznosítását, ezért ezen területek esetében cél, hogy a szélerőművek létesítésére és engedélyezésére vonatkozó eljárási szabályok a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 103/B. §-a szerinti előnyben részesüljenek." A rendelet szerint a következő járások közigazgatási területe minősül szélerőművek létesítésére vagy bővítésére vonatkozó könnyített térségnek:

1. Celldömölki járás
2. Csornai járás
3. Győri járás
4. Komáromi járás
5. Mosonmagyaróvári járás
6. Sárvári járás
7. Soproni járás
8. Szombathelyi járás

A rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba és azt a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Valóban ezeken a helyeken előnyös a szélerőművek telepítése Magyarországon?

Amikor a rendeletet társadalmi egyeztetésre bocsátották, a WWF oldalán megjelent egy elemzés, amely szerint míg a napenergia területi különbségei kicsik, a szélenergia hasznosíthatósága térségenként jelentősen eltér Magyarországon. A szélenergia hasznosíthatósága az alkalmazott szélturbina-technológiától is függ, mint például a toronymagasságtól és a lapátok mérete.

A nap- és szélenergia együttes műszaki potenciálját vizsgálva - melyet az alábbi térkép is szemléltet - kiemelkedően kedvező adottságokkal rendelkezik a Közép-Duna menti térség, különösen Paks környéke. A jogszabályi korlátozásoktól eltekintve ezen a területen a megújuló erőművek olcsóbban és környezetkímélőbb módon lennének képesek villamos energiát termelni, akár nagyobb mennyiségben is, mint az importfüggő és radioaktív hulladékot termelő atomerőművek:

A nap- és szélenergia potenciál Magyarországon (készítette: Soha Tamás, HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont)

Az északkeleti országrész nap- és szélenergia szempontjából szerényebb lehetőségekkel rendelkezik, viszont a kutatók szerint ez nem jelenti azt, hogy a megújuló beruházások itt ne lennének indokoltak. Bár a megtérülés lassabb lehet, a térség bevonása energiabiztonsági, területfejlesztési és társadalmi szempontból egyaránt előnyös. Az új szabályozás viszont elsősorban az északnyugati, jó szélviszonyú térségre kívánja koncentrálni a kapacitásbővítést, miközben a térképes elemzések azt mutatják, hogy a nagyobb kiterjedésű, jogilag alkalmas területek inkább az ország középső és déli részein találhatók - írják a honlapon. 

Arra is kitértek, hogy a szélerőművek túlzott földrajzi koncentrálása nem tekinthető megalapozott megoldásnak. A Kárpát-medencében a szélviszonyok térben jelentősen eltérnek, ezért az eltérő térségekben telepített szélerőművek kiegyenlítik egymás termelését, és összességében kiszámíthatóbb villamosenergia-termelést biztosítanak. A centralizált elhelyezés ezzel szemben növeli a hálózati és ellátásbiztonsági kockázatokat, nagyobb kiegyenlítő kapacitások igényét, valamint a környezeti és társadalmi terhelések helyi koncentrációját. A szélerőművek területileg diverz elosztása viszont egyenletesebb termelést, nagyobb rendszerbiztonságot, valamint jobb környezeti és társadalmi elfogadottságot eredményez.

Konzervatív becslések alapján Magyarországon 950–1000 korszerű szélturbina (összesen kb. 7000 MW kapacitással) telepítése lenne indokolt hosszabb távon. Ez akár az ország villamosenergia-igényének jelentős részét fedezhetné, miközben erősítené az energiabiztonságot, csökkentené az importfüggőséget, és gazdasági lehetőségeket teremtene a vidéki közösségek számára. A nemzetközi tapasztalatok alapján a szél- és napenergia nagy arányú, összehangolt alkalmazása műszakilag megoldott és hosszú távon is biztonságos, így a szélenergia Magyarország számára nem kockázat, hanem eddig nagyrészt kihasználatlan lehetőség - vonják le a szakemberek a következtetést.