9+1 bakancslistás védett vadvirág, amit most látni kell: tilos leszedni őket, őrült bírság jár értük

A Facebookon jött szembe a hír, miszerint a Mátra napsütötte lejtőin már ontja szirmait a tavaszi hérics (Adonis vernalis). A ritka és védett növény aranysárga virágaival díszíti a száraz füves hegyoldalakat és tölgyeseket, ám szépsége mellett mérgező is. Hazánkban ma még sokfelé előfordul, de hiányzik a Nyugat-Dunántúlról és kipusztult az Alföld jelentős részéről. A Bakonyban néhol még gyakori, de Magyarországon többek közt megtalálható az Aggteleki-karszt, a Jászság, a Keszthelyi-fennsík, a Kisalföld területén. "Sztyepplejtőkön, lösz- és homokpusztagyepekben található. Termeszthető, ha van rá gyógyszeripari igény" - írják róla.

A kakasvirágfűként is ismert hérics jellemzően március és május között bont szirmot, terméseit pedig akár félméteresre nőtt bokrocskáin hozza. Egy ógörög monda szerint a virág Adonisz véréből sarjadt, más legendák Aphroditéhoz kötik. Ma már azonban természetvédelmi oltalom alatt áll, így gyűjteni tilos, csak gyönyörködni szabad benne. Közeli rokona, az erdélyi hérics, mely ágasabb szárú, kisebb termésű, sima termésfalú növény élőhelyeinek megszűnése, valamint az egykori mértéktelen droggyűjtés miatt mára végveszélybe került.

A tavaszi hérics védett. Természetvédelmi értéke: 5.000 Ft.

Vigyázat, bár gyógynövény, súlyosan mérgező!

A tavaszi hérics hatóanyagai egykor a népi gyógyászatban is helyet kaptak, mivel enyhébb és közepes fokú szívelégtelenség, valamint időskori szívpanaszok kezelésére is alkalmazták. Hatóanyaga a gyűszűvirágéhoz hasonló hatású glikozida, amely érzéstelenséget idéz elő. Az állatok legelés közben rendszerint otthagyják, és szárát a széna közül is kiválogatják. Semmi esetre sem szabad kísérletezni vele, sem magunk számára gyűjteni! A növény szívre gyakorolt erőteljes hatása miatt főzete akár szívmegállást is okozhat.

A szakirodalom is figyelmeztet: „A növény más szívre ható glikozidokat tartalmazó szerekkel együtt nem alkalmazható, és káliumhiányos betegek számára tilos. Emellett kinidinnel, kalciumot tartalmazó készítményekkel, sóürítést fokozó gyógyszerekkel, hashajtókkal, valamint hosszú távú glükokortikoid-kezelés mellett kölcsönhatások léphetnek fel.”

A tavaszi hérics tehát erős hatóanyagokat tartalmaz, ezért házi gyógyszerként vagy gyógyteaként történő alkalmazása szigorúan kerülendő, mert súlyos mérgezést okozhat!

Íme, még 9 tavaszi virág, ami hazánkban védett!

A HelloVidék korábban összegyűjtötte, milyen védett vagy fokozottan védett tavaszi virág nyílik, amire érdemes közösen vigyáznunk:

1. Kikeleti hóvirág: Magyarországon ez az egyedüli őshonos hóvirágfaj. Rendkívül ismert, népszerű növény, de gyűjteni nem szabad. Termete: 10-20 cm. Februártól áprilisig virágozhat. Üde- és nedves lomboserdőkben, középhegységi gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, patak- és folyómenti ligeterdőkben. Természetvédelmi értéke: 10000 Ft.
2. Tavaszi kikerics: Az Ásotthalmi Lápréten él a Kárpát-medence egyik legjelentősebb, körülbelül 80000 tövet számláló állománya. A törékeny, rózsaszín-ibolyás színezetű növényt hívják egyhajúvirágnak vagy tavaszkikericsnek is. Magyarországon fokozottan védett, azonban valószínű, hogy hathatósabb védelem nélkül a hazai állomány nagy része ki fog pusztulni. Természetvédelmi értéke: 250000 Ft.
3. Kakasmandikó: Szent György virágának is nevezik, illetve kutyafoggyökérnek is, a tatárok szerelemkeltő szernek tartották. Termete: 10-30 cm. Márciusban virágzik. Inkább mészkedvelő, így bükkösök, gyertyános-tölgyesek, száraz tölgyesek, hegyi és nedves rétek virága. Természetvédelmi értéke: 50000 Ft.
4. Kárpáti sáfrány: A nősziromfélék családjába tartozó faj, európai eredetű. Termete: 10-20 cm. Márciusban, áprilisban virágzik. A Kárpátok és a Balkán-hegység endemikus növénye. Élőhelyei hegyvidéki, alhavasi rétek, legelők, bozótok, üde lombhullató erdők, főként gyertyános–tölgyesekben, keményfa-ligeterdőkben és ezek tisztásain él. Természetvédelmi értéke: 10000 Ft.
5. Magyar kökörcsin: Magyarországon bennszülött növény, de alig tíz, kisebb-nagyobb különböző helyzetű populációja fordul elő a Nyírségben. Ezen kívül a Pilisben és a Bodrogközben is előfordul. Fokozottan védett. Termete: 6–10 (–20) cm. Márciusban, áprilisban virágzik. Mészszegény vagy mészmentes, száraz, sovány homoktalajon, napos vagy félárnyékos, viszonylag meleg termőhelyeken fordulnak elő. Természetvédelmi értéke: 100000 Ft.
6. Illatos hunyor: Már virágzó hunyorokkal is találkozhatunk, korai nyílásuk üde színfolt a fák koronája alatt, az árnyékosabb kertrészekben. A nemzetség három faja honos hazánkban, és mindegyikük védett. Dísznövényként kertészeti változataikat ültetik. Nemcsak a hibridek sokfélesége miatt különböznek virágaik, hanem a boglárkafélék családjára jellemző variabilitás miatt porzóik száma és a sziromlevélből módosult mézfejtők, csövecskeszerű képletek száma is igen változatos. Az illatos hunyor (Helleborus odorus) a hazai bükk- és gyertyánerdők lakója, megjelenésében meglehetősen visszafogott, hiszen kizárólag a zöld árnyalatait vonultatja fel, virágai azonban melegebb napokon a bodzáéhoz hasonló illatot árasztanak. A többi hunyortársához hasonlóan alkaloid tartalma miatt minden része mérgező. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10000 Ft.
7. Csillagos nárcisz: A nárciszfélék közül Magyarországon a csillagos nárcisz fordul elő. Természetvédelmi értéke: 10.000 Ft. Termete: 20–40 cm. Áprilisban, májusban virágzik. Hegyi, ártéri és más üde rétek virága.
8. Téltemető: a boglárkafélék családjába tartozó gumós, bokros tövű 8-18 cm magas évelő növény. A hóvirággal együtt virágzó, de annál korábban nyíló védett geofiton növény. A csésze alakú, világító sárga virágai alatt a gallérozó murvalevelek körben állnak. Hazánkban nem őshonos, mediterrán származású dél-európai faj, de jól beilleszkedett a hazai flórába, nem vált gyomnövénnyé, és ma már számos helyen megtalálható a nedves talajú gyertyános-tölgyesekben és ligeterdőkben. Nyáron mint a hóvirág, visszahúzódik a talajba. Legszebb és legnagyobb vadon élő állománya Aszófő község közelében él. Természetvédelmi értéke: 5000 Ft.
9. Tavaszi tőzike: Elsőként a hóvirágok és a tőzikék nyílnak, valamint a messziről feltűnő lila színű kárpáti sáfrány, mezei nevén krókusz. Kárpáti bennszülött növény, de két belső magyarországi termőhelyen is él, a Beregben és a Bakonyalján, gyertyános-tölgyes és ligeterdő tisztás. A tőzike eredetileg Dél-Európában őshonos, hagymás évelő növény, de mára már a Pireneusoktól egészen Romániáig és Nyugat-Oroszországig elterjedt. Tudományos neve görögül „fehér ibolyát” jelent. A tavaszi tőzike 15–35 cm magas, levelei hosszúkásak, penge alakúak. Enyhén illatos, kis fehér harang alakú virágai vannak, mindegyik lepellevelének a csúcsán zöld (esetleg sárga) folt található. A virágai kora tavasszal, közvetlenül a hó olvadása után megjelennek. Itt kell még megjegyeznünk, hogy a tőzike minden része mérgező! Természetvédelmi értéke: 5000 Ft.