Ez lehet a titok nyitja: ezt tegyük, ha ellepik a kertünket a betolakodók

A vakond első ránézésre olyan, mint bármely más kisállat kereskedésnél kapható kedves, bűbájos állat, ám azt már kevesen tudják, hogy valójában milyen komoly pusztítást tud okozni. Bár a vakondok élelem utáni kutatásukban jelentős esztétikai károkat tudnak okozni, nem ajánlatos bántanunk őket. Már csak azért sem, mert védett állatok (eszmei értékük egyedenként 25.000 Ft).

Mik is azok a vakondok?

Roger Dickens, az Ehrlich Pest Control munkatársa a Familyhandyman.com című lapnak elárulta, hogy érdemes már az elején leszögezni azt, hogy a vakondok alapvetően közelebbi rokonságban vannak a denevérekkel, mint az egerekkel. Dickens szerint ezt azért fontos hangsúlyozni, mert sokan rágcsálónak titulálják a vakondokat, arról nem is beszélve, hogy mind a mai napig nagyon sok ember összekeveri őket a pockokkal.

A két állat közötti különbség azonban könnyen tetten érhető, elég hacsak megnézzük a két állat által ásott alagutakra gondolni, vagy arra, hogy más-más a kiásott föld által épített „dombok” formája is.

Ami a hazánkban előforduló fajt illeti, méretét tekintve a hazai vakond a rovarevők középső csoportjába tartozik, testhossza 110-170 mm, a felnőtt egyedek testtömege elérheti a 120 g-ot. Teste hengeres, fülkagylója hiányzik, mellső végtagja különleges ásólábbá módosuk. A vakond testét egyletesen borító rövid, bársonyos szőrzet a járatokban történő forgolódás közben sem akadályozza az állatot.

Szinte láthatatlanul élnek

Dickens a lap kérdésére elmondta, hogy a vakondok földalatti barlangokba élnek, amelyeket különböző földalatti alagutak kötnek össze, ezek mérete évszaktól, használatuktól függően időnként természetesen változhat. Az odújuk gyakran járdák, autóbeállók alatt találhatók. A szakértő fontosnak tartotta leszögezni, hogy a vakondok életük 99 százalékát ásással, és rovarok keresésesével töltik a föld alatt.

A vakondok rovarevők, imádják a bogarakat, és a gilisztákat. Bár az alagútjaik tele van növényzettel nem fogyasztanak ilyen jellegű növényeket

- hívta fel a figyelmet a szakértő.

A wisconsini egyetem szerint más állatok, úgy mind akár az egerek, ürgék táplálékszerzés céljából használhatják ugyanakkor ezeket az alagutakat, azért, hogy értékes gyökerekhez, és hagymákhoz jussanak. Joggal merül fel a kérdés, hogy akkor a vakondok miért károsítják meg a növényeket? Dickens ezzel kapcsolatban elárulta, hogy a vakondok minden napszakban rendkívül nagyon aktívak.

Amíg a föld alatt vannak, addig is legalább biztonságban érezhetik magukat azokkal a ragadozókkal szemben, mint például a macska, róka, vagy akár egyéb más madarak

- tette hozzá.

A magas talajvizű területeket ugyanakkor elkerülik, önmagában azonban egy-egy áradás nem veszélyezteti a jól úszó vakond életét. Száraz, homokos talajokban kevés táplálékot talál, ezért az ilyen helyeken csak kis számban fordul elő. Vadászterületén akár 100 méternél is hosszabb járatokat készít, az ásótevékenységről a felszínen nagy számban jelentkező vakondtúrások árulkodnak.

Valóságos örökmozgók

A vadon élő állatok különböző módszereket alkalmaznak a zord időjárás átvészelésére, egyesek például téli álmot alszanak, különböző fajok pedig hibernálják magukat. Ezzel szemben a vakondok egész évben aktívak. Dickens szerint a vakondok tavasszal, és nyáron a legaktívabbak, főleg az esős időszakokban. Ennek főképp az az oka, hogy a csapadék lazítja a talajt, így könnyebben tudnak ásni, és táplálékot szerezni.

Dickens szerint a jó vízlevezetésű talaj rendkívül vonzó a vakondok számára, mivel az tele van gazdag táplálékokkal, gilisztákkal. Éppen ezért úgy tudunk a legjobban védekezni a vakondok ellen a legjobban, ha csökkentjük a táplálékforrásukat. Dickens úgy véli, hogy a vakondriasztók használata sokszor nem éri el a kívánt célt, mivel, ha sikerül fülön csípni egy vakondot, akkor előbb utóbb megjelenik majd egy másik helyette.

A járatrendszer egyes pontjain a vakond éléskamrákat képez ki, amelyekbe elsősorban harapással mozgásképtelenné tett földigilisztákat halmoz fel. Kivételes esetben egy ilyen raktárban akár 2 kilogrammnyi gilisztát is összegyűjthet.

Így vehetjük fel a harcot ellenük

A vakondok, ahogy fent is említettük életük nagy részét a föld alatt töltik így nagyon kicsi az esély arra, hogy közvetlenül érintkezhessenek az emberrel és akár megsebesítsenek minket, vagy akár a háziállatainkat. Ennek ellenére nem árt résen lenni, mivel ettől függetlenül is nagy károkat képesek okozni a kertünkbe, aminek kárát leginkább a pénztárcánk bánja. De akkor hogyan tudunk védekezni ellenük?

A vakondok elleni védekezés szempontjából rengeteg olyan már-már klasszikusnak mondható variáció került a köztudatba, mint pl: sörösüveg és petróleumos-rongy variáció, amelyek hatékonysága nem minden esetben borítékolható, éppen ezért a Vadonleső önkéntes közösségi adatgyűjtő portál honlapján több olyan megoldást kínálnak, amelyek kevésbé drasztikusak.

• Fokhagyma : megtisztított gerezdjeit kell a vakond-járatok nyílásaiba helyezni. Lehetőleg minden kupacba tegyünk belőle. A vakond nem szereti a szagát, ezért elmenekül.
• A fokhagymán kívül, a további étkezési célból ültetett hagymás növényeknek pl.: vörös hagyma, metélőhagyma, póréhagyma is hasonló hatása lehet.
• Hazánkban őshonos, étkezési célra is termesztett medvehagyma, vagy egyéb Magyarország területén főleg gyomtársulásokban előforduló hagymafélék pl.: bajuszos hagyma, kígyóhagyma szintén hatásos lehet.

Ezenkívül még jött van a Nagy sárfű, kerti sárfű, hasindító kutyatej, vakondfű, vagy éppen a Magyarország egész területén gyakori előfordulású, őshonos laboda fajok pl.: tatárlaboda, hosszú levelű laboda is, mint bevethető módszer. Új ingatlan vásárlása esetén jó megoldás lehet még a vakondrács használata, amely mechanikusan nem engedi, hogy feltúrjon a vakond.