Hétfő reggel sajtótájékoztatót tartott a Concorde Értkpapír Zrt. a jövő évi várakozásokkal kapcsolatban, amelyen a Pénzcentrum is részt vett.
Drága dolog a forint: elárulta a jegybank, mi vár az 5 és a 10 ft-os érmékre Magyarországon
Sokakban felmerülhet, mégis mi értelme van az olyan kis értékű érméknek, mint amilyenek az 5, 10, 20 és 50 forintosok?! A Pénzcentrum most annak járt utána, hogy milyen érvek szólnak ezeknek az érméknek a megtartása mellett.
Lassan 16 év telt el azóta, hogy 2008. február 29-én bevonták az 1 és 2 forintos érméket Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori kommunikációja szerint a döntést egyszerű gazdaságossági szempontok indokolták – a 2000-es évek második felére egyszerűen már nem érte meg legyártani ezeket az érméket, hiszen míg a névértékük értelemszerűen csak 1, illetve 2 forint volt, addig az előállításuk már 2-6 forintba került - jegyezte meg cikkében a Pénzcentrum.
A lap ebből kiindulva az MNB-nél rákérdezett arra, hogy mi értelme van, ilyen inflációs környezetben az 5, 10, 20 és 50 érméknek? Megéri még forgalomban tartani őket?
Az MNB hatályos készpénz-stratégiájában a jelenlegi érmecímlet-struktúra megtartásáról döntött a Monetáris Tanács. Az 5, 10, 20 és 50 forintos érmék használatának forgalmi adatai azt mutatják, hogy egyik érmecímlet bevonására sincs szükség a közeljövőben. Az elmúlt években a legkisebb érmecímlet, az 5 forintos aránya a forgalomban lévő érmék összetételében nem változott, több mint egy évtizede stabilan 33 százalék körüli. Az 5 forintosok aktívan részt vesznek a készpénzforgalomban, nem figyelhető meg a forgalomból történő kicsapódás (ahogy ez az 1 és 2 forintosok bevonása előtt történt) ezért jelenleg nincs napirenden sem 5 forintos, sem pedig az ennél nagyobb címletek bevonása
– árulta el az MNB.
Mindebből pedig az is következik, hogy az 5 forintosoknál nagyobb értékű érmék kivonását sem tartja indokoltnak a jegybank. Emellett még az is kiderült, hogyha a legkisebb érmecímletekhez nem is, de a bankjegycímletekhez már hozzá kellene nyúlnia az MNB-nek, hiszen
akár már a 100 ezer forintos címlet bevezetése is indokolt lehetne.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A teljes cikk a Pénzcentrumon olvasható!
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








