Nő, mint a dudva, szépen piroslik, hívogat – de ne dőljünk be neki! Az indiaiszamóca dísznek való, nem pedig dzsemmnek. Aki biztosra akar menni, nézze...

Az idei ősz okozott némi meglepetést, hol nyárias melegben, hol télies zimankóban lehetett részünk mostanáig. És bár egyelőre a folytatás is hasonlóan hektikus lesz, holnaptól például erőteljes melegedésre számíthatunk hazánk nagy részén, az északkeleti megyékben kevésbé lesz érezhető az enyhülési folyamat, azért eljött az ideje annak, hogy az eddig a szabadban tartott, a telet nem tűrő növényeinket bevigyük a lakásba. Talán még nem késtünk el vele, és ha ezekre odafigyelünk, tavasszal újra pompás ékkövekként díszíthetik a balkont vagy a teraszt.
A kaspóban vagy dézsában megvásárolható, teraszra szánt növényekre egynyáriakként tekintünk itthon, bár természetes élőhelyükön évelők is lehetnek, a mikulásvirág például többméteres fává is megnő Mexikóban, de a fukszia, a murvafürt vagy éppen a leander is nagy fás-bokros növényekként él a trópusi-szubtrópusi éghajlatokon. Ezeket itthon is érdemes átteleltetni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy vigyük be őket kintről, ha lehet, semmiképp ne egy lakószobába, hanem leginkább télikertbe, ha az nincs, egy hideg folyosóra, de akár a pincében vagy a padláson is ideálisabb a közeg számukra, még fény hiányában is, mint a meleg szobákban
- mondta el kérdésünkre B. Szabó Norbert, a nyíregyházi Oázis Kertészet okleveles kertészmérnöke.
A 20-24 Celsius fokos szobahőmérséklet ugyanis nagyon meleg a legtöbb balkonnövénynek, és a meleg miatt növekedne, párologtatna, a fény viszont ehhez kevés a számára, így felnyurgul, megsatnyul, gombás-tetves betegségek támadják meg a gyengébb szövetrendszerét. Zárt verandán, télikertszerű helyen ideálisan telelnek át, még akár a sötét padláson vagy pincében is, olyankor szinte "téli álmot" alszanak a növényeink.
A szakember azt is megosztotta velünk, hogy Magyarországon a mediterrán növények közül a leander a legkeresettebb, ilyenkor, utószezonban már 50-70 százalékos leértékeléssel lehet megvásárolni a megmaradt készleteket a kertészetekben. A legkisebbek már 4000-5000 forinttól kaphatóak, a legtöbb árfekvése 12990 és 24990 forint között mozog, de a határ a csillagos ég, egy három színben összeoltott, törzsre nevelt példány akár 80-100 ezer forintba is kerülhet.
A nyáron 300-400 forintért megvásárolt, kisebb muskátliféléket azonban nem biztos, hogy szükséges áttelelteni, hiszen az még költségesebb lehet, mint ha újat vásárolnánk tavasszal vagy kora nyáron
- foglalta össze gondolatait a kertészmérnök.
Mikor kell bevinni télre a növényeket?
A cserepes növényeket minél később vigyük be, és amint lehet, vigyük ki őket. Általában véve, a növényeknek jobb kint, mint bent, a bentlét ugyanis rendellenes helyzet a számukra, amit stresszként élnek meg. Az angyaltrombitát, a murvafürtöt, a hibiszkuszt és a kunkort például védenünk kell a fagytól. A selyemmályva, a kefevirág, a kasszia, a citrus, a teacserje és az ólomgyökér elviseli az enyhe fagyot. A szívósabb növények, mint például a japán babérsom, a Norfolk-szigeti fenyő, a szamócafa, az európai ciprus, a japán naspolya, a babér, az olíva és az opáljuhar a közepes fagyokat is eltűrik.
Amit a télikertről tudni kell
A télikertben szigorúan ügyelnünk kell a higiéniára. Havonta egyszer tisztogassuk meg a növényeket ugyanúgy, mint a bevitelük előtt. Január végétől a kártevőkre is figyeljünk, mivel a pajzstetvek már ez idő tájt megjelenhetnek, február elejétől pedig takácsatkák, karmazsintetvek és levéltetvek is csatlakozhatnak hozzájuk. A télikertben biztosítsuk a megfelelő átteleltetési hőmérsékletet. Itt is fontos lehet a fagyfigyelő telepítése, mivel ha túl magasra emelkedik a hőmérséklet, fagymentes szellőzésről kell gondoskodnunk. A nagy, üveges télikertek február elejétől különösen melegek lehetnek. Teleltetéskor azonban óvnunk kell a növényeket a nagyobb hőmérséklet-ingadozásoktól. Arra is vigyázzunk, nehogy idő előtt vigyük ki őket a szabadba tavasszal.
A télikertnél alapszabály, hogy minél több fény érje, lehetőleg a tetőn keresztül is süssön be a nap az őszi-téli időszakban - aztán ezt nyáron árnyékolni kell - , a hőmérséklete pedig 12-14 Celsius fok között ideális. Ha jó benapozottságú a helyiség, ez lehet 14-16 Celsius fok is. Ilyenkor a növényeknél lelassul a tápanyagfelvétel, a párologtatás, ezért fontos, hogy ne tápoldatozzuk őket, és az öntözést is fogjuk vissza, a nagyobb cserepeseket elég havonta egyszer, a kisebbeket két-háromhetente meglocsolni
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
- adott pár tanácsot B. Szabó Norbert.
Az első fagyokat is megérzik ezek a növények
Az angyaltrombita (Datura-Brugmansia), a bugenvillea (Bougainvillea), a citrusfélék, a kasszia (Cassia), a kefevirág (Callistemon), a dicsővirág (Tibouchina), a korallcserje (Erythrina) és a délimirtusz (Metro-sideros). Ezeknek a növényeknek már az első fagy hatására lehull a lombjuk, de komoly kárt a rövid, korai fagy még nem tesz bennük. Mivel a levélzetre a hűvös teleléshez amúgy sincs szükség, ezért ezt a levéihullatást akár természetes tisztogatásnak is tekinthetjük. Ezután mindenesetre vigyük be a növényeket telelni.
A -5 °C-os hideget is elviselik
A leánderek, a cserjés margitvirág (Argyranthemum), a selyemmályva (Abutilon), az ólomgyökér (Plumbago), a rozmaring, a mirtusz, a fügekaktusz, a főnixpálma, a Washington-pálma és az akáciák. Ezeket rendszerint akár november elejéig is a szabadban tarthatjuk.
Még ennél is edzettebbek
Akár -10 °C-ot is átvészel a kamélia, a gránátalma, a babér, a babérsom (Aucuba), az enyvesmag (Pitto-sporum), a gyapjasnaspolya (Eriobotrya), egyes jázminfajok (pl. Jasminum mesnyi, J. officinale), a csillagjázmin (Trachelospermum), az olajfa, a szamócacserje (Arbutus), az araukária (Araucaria) és a kenderpálma (Trachycarpus). Ezeket ráérünk akkor a házba vinni, amikor már igazán teljes erejével megérkezett a tél.
Az idősebb, nagy dézsába ültetett növények olykor egyáltalán nem könnyű súlyúak. Mozgatásukhoz célszerű kis kézikocsit használni. A selyemmályvát és a gránátalmát érdemes még a tél beállta előtt erőteljesen visszametszeni. A korallcserje (Erythrina) egyéves hajtásait 10 cm-es magasságig vágjuk vissza. Ezt a növényt egyébként teljesen szárazon, 5 °C hőmérsékleten kell teleltetni, a helyiség esetleg teljesen sötét is lehet.
Hova tegyük a nagyméretű, dézsás növényeket?
A már említett öt, igazán érzékeny, trópusi növényt fűtött szobába vigyük télre. Az összes többi szobanövénynek viszont kedvezőek a balkonnövényeknél már említett, világos pince nyújtotta körülmények, az 5-10 °C körüli hőmérséklet. A legjobb feltételeket természetesen télikertben vagy fagymentes termesztőházban teremthetjük, de ezek hiányában a picében is kitűnően telelhetnek a növényeink.
Amire figyeljünk, ha bevisszük a növényeket
- Növényzuhany: A vastagabb levelű, szárú növényeket törölgessük át egy nedves ronggyal, a többit növénypermettel fújjuk be. Így az esetlegesen a leveleken vagy a szárakon tanyázó bogarak, kártevők lemosódnak a növényről, és nem kerülnek be a lakásba. Mivel bent könnyebben terjednek a különböző növénybetegségek, és a rovarok is kedvelik a lakás melegebb klímáját, semmiképp ne hagyjuk ki ezt a lépést.
- Fényigénynek megfelelő elhelyezés: A növények fejlődéséhez elengedhetetlen a fény, ezért amikor a lakásban helyezzük el őket, próbáljunk olyan helyet találni nekik, ami a fényigényüknek éppen megfelelő. Ősszel és télen egyre kevesebb a napsütéses órák száma, de ilyenkor a növények is lassabban növekednek, a tápanyagigényük is kisebb.
- Fűtőtest kerülése: Figyeljünk arra, hogy a virágok ne közvetlenül a fűtőtest mellé kerüljenek, ha pedig padlófűtésünk van, ne állítsuk őket közvetlenül a járólapra, mert könnyen kiszáradhatnak. Ha azt vesszük észre, hogy a növény száradni kezd, hullajtja a levelét, vagy épp a virágcserépben lévő földje szikkadt ki, akkor a növénynek túl meleg a környezete, ezért érdemes pár fokkal hűvösebb helyre átrakni.
- Huzat kerülése: Azt is tartsuk szem előtt, hogy a huzat sem tesz jót nekik, így a szellőztetést csak rövid ideig végezzük, ha van az ablak közelében növény. Ugyanez vonatkozik az ajtóra - legyen az bejárati- vagy erkélyajtó. Ezekre a területekre nem érdemes növényt helyezni, hiszen nagy odafigyelést igényel, hogy itt ne fázzon meg a virágunk.
- Túlöntözés elkerülése: Míg nyáron a szabadban szinte mindennap igénylik az öntözést, addig az őszi időszakban már kisebb a növények vízigénye a szokottnál. Figyeljünk oda arra, hogy ne öntözzük túl, és felezzük meg a nyáron megszokott öntözési gyakoriságot, de a talaját is rendszeresen ellenőrizzük. A túllocsolás ugyanis penészedést is okozhat a talaján, vagy egyszerűen kirohad a növény.
- Tápoldatozás: Ebben az időszakban már nincs szüksége a szobanövénynek tápoldatozásra, persze fajtától függ ez is. Ahogy pedig közeledik a tél, el is hagyhatjuk ezt a tevékenységet. Mivel a növényünk télen pihen alapjáraton.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Berobbant a grillszezon: mutatjuk, mik lesznek az idei újdonságok
Egzotikus ízek is megjelentek a PENNY kínálatában.


