Friss adatokat közölt a KSH: olyan fordulat történt a magyar iparban, amire rég volt példa

2026. augusztusban az ipari termelés volumene 8,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (Az első becslésben közölt augusztusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.) A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz mérten 1,0%-kal emelkedett.

Az ipari export volumene 15,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 30%-át képviselő járműgyártás kivitele 39, a 23%-os súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 38%-kal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 0,6, a feldolgozóiparé 0,2%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az iparon belül döntő (96%-os) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 10,3, a csekély súlyú bányászaté 93%-kal bővült, ugyanakkor az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 13,1%-kal csökkent.

EZ IS ÉRDEKELHET

Komoly csapás érheti a magyar építőipart: a hatalmas szárnyalás után beszakadtak a megrendelések

2026 augusztusában az építőipari termelés volumene 21,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 24%-át képviselő járműgyártás volumene az alágak közül a legnagyobb mértékben, 43%-kal haladta meg 2025 augusztusának alacsony bázisszintjét. A közúti gépjármű gyártása 125, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 3,1%-       kal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés 17%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 30%-kal bővült. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 58%-kal nőtt, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 14,9%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A 8,5%-os feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben –, 9,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 18,1%-kal visszaesett, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé viszont 7,8%-kal bővült.

A feldolgozóiparból 14%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,8%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt. A legnagyobb (22%-os) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,1%-kal maradt el az előző év augusztusától. Nyolc alágazatban csökkent még a termelés, 3,1 és 25% közötti mértékben, a legkevésbé az italgyártásban, a leginkább a dohánytermék gyártásában. Csupán két alágazatban nőtt a kibocsátás, az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban 7,6, a pékáru, tésztafélék gyártásában 2,7%-kal.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 8,0, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 3,4%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához mérten.

Folytatódott a növekedés a feldolgozóipari termelés 5,1%-át képviselő gép, gépi berendezés gyártásában: augusztusban a kibocsátás 8,5%-kal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest, a szakágazatok döntő többségében növekedést regisztráltunk. 2025 februárja óta tartó visszaesés után a feldolgozóipar 4,1%-át képviselő vegyi anyag, termék gyártása kismértékben, 0,6%-kal nőtt 2025 augusztusához viszonyítva. A növekedést elsősorban a műtrágya, nitrogénvegyület gyártásának kiugró teljesítménye eredményezte.

Az ipari termelés öt régióban nőtt, háromban csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 37%-os volumenbővülést Dél-Alföldön, a legerőteljesebb, 19,6%-os visszaesést Pest régióban regisztrált a hivatal.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 16,0%-kal bővült 2025 augusztusához mérten. Az új belföldi rendelések 9,5, az új exportrendelések 17,2%-kal emelkedtek. Az összes rendelésállomány augusztus végén 41%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

2026. január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 3,4%-kal nőtt. Az összes értékesítés 65%-át adó külpiaci eladások volumene 4,6%-kal emelkedett, a 35%-ot képviselő hazai értékesítésé 1,7%-kal csökkent.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül hatban visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 23%-kal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 8,8%-kal emelkedett. A többiben 0,9 és 28% közötti mértékben nőtt a volumen, a leginkább a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában.