Felcsút felrobbantotta a statisztikát: így torzítja egyetlen település a magyar tőkejövedelmek térképét

A nettó tőkejövedelem a megtakarításokból és befektetésekből származó adózás utáni jövedelmet jelenti (például osztalék, kamat vagy árfolyamnyereség formájában), amelynek eloszlása jól közelíti az országon belüli vagyoni különbségeket. A NAV adatai szerint 2024-ben a tőkejövedelemmel rendelkezők száma 356 ezerről 362 ezerre, mintegy 1,5 %-kal nőtt. A bevallott nettó tőkejövedelem összege 2840 milliárd forint volt, ami 7%-os növekedés 2023-hoz viszonyítva. Az egy tőkésre jutó átlagos nettó tőkejövedelem 7,8 millió forint volt, ami egy lakosra vetítve 291 ezer forintot jelent.

A 2024. évi tőkejövedelmek települések szerinti alakulását is megvizsgálta a GKI. Településtípusok szerint a fővárosban volt a legmagasabb az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelem 11 millió forinttal. Ettől lényegesen elmarad az ország többi része: a vármegyeszékhelyeken és a vármegyei jogú városokban 7,4 millió forint, a városokban 6,5 millió forint, míg a nagyközségekben és községekben 6,2 millió forint nettó tőkejövedelme képződött a tőkéseknek.

A fővárosban összpontosul a teljes nettó tőkejövedelem 35%-a, miközben a tőkések 25%-a lakik csak itt. A vármegyeszékhelyek és a vármegyei jogú városok 21%-át adják a teljes tőkejövedelemnek, míg a városokban 25%, a községekben pedig 17% képződött. 180 településen nem volt tőkejövedelem.

Vármegye szerinti összehasonlításban Fejér vármegyében a legmagasabb az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelem (11,2 millió forint), még Budapestet is megelőzve ezzel.

Ez elsősorban Felcsút kiugró, több mint 1 milliárdos értékének köszönhető, enélkül az átlag csak 5 millió forint körül alakulna. Továbbá, Felcsút 124 %-os tőkejövedelembővülésének is köszönhető, hogy Fejér vármegyében éves szinten 37%-kal növekedtek az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelmek.  A legalacsonyabb tőkejövedelmek egy tőkésre számítva Békés vármegyében voltak, ahol 3,7 millió forint volt az érték.  

Egy lakosra számítva (tehát az állandó lakosok számára vetítve), Budapesten kétszer annyi tőkejövedelem képződött, mint a vármegyei jogú városokban (616 és 307 ezer forint). A városokban 228 ezer forint, a községekben 159 ezer forint volt éves szinten ez az összeg.

Az országos átlag 290 ezer forint lett. Kiemelkedik a Balaton környéke, ahol a turizmusra épült vállalkozások nagy száma miatt az egy lakosra jutó tőkejövedelem magas, azonban mivel ezek jobbára kisvállalatok, így egy tőkésre számítva már koránt sem kiugró az érték. Nógrád vármegyében képződött a legkevesebb tőkejövedelem egy lakosra vetítve (95 ezer forint), míg Fejér vármegyében a legtöbb (371 ezer forint). Ez a már említett felcsúti kiugró értéknek köszönhető, amely az előző évi érték duplája: 2024-ben bő 31 millió forint volt az egy lakosra számított tőkejövedelem.

A második helyezett továbbra is Vaskeresztes lett 12,5 millió forinttal, míg a harmadik Bihardancsháza, 9 millió forinttal.

A munkajövedelmek és a tőkejövedelmek a legalább városi ranggal rendelkező települések között 0,8-as korrelációt (erős együtt mozgást) mutatnak. Ez azt jelenti, hogy a magasabb munkajövedelemmel rendelkező városokban magasabbak a tőkejövedelmek is.

Ezt az magyarázza, hogy jellemzően a magasabb jövedelmek magasabb megtakarítási és befektetési rátát eredményeznek, ezzel növelve a település tőkejövedelmeit, tovább mélyítve a vagyoni különbségeket a települések között.

Emellett a nagyobb fizetőképesség miatt több vállalkozás tud megélni a településen, így a tőke hozama is magasabb lehet.