Döbbenetes adat látott napvilágot: ennyivel gazdagodtak a magyarok, te érzed a pénztárcádon?

Az Allianz friss jelentése szerint a háztartások globális pénzügyi vagyona 2024-ben 8,7 százalékkal nőtt, meghaladva a 2023-as 8,0 százalékos ütemet. A teljes pénzügyi vagyon így elérte a 269 billió eurót, ami abszolút rekord, bár az inflációs hatások miatt reálértéken csak a 2017-es szintnek felel meg.

A növekedés motorja az Egyesült Államok volt, ahol a háztartások pénzügyi vagyona 10,9 százalékkal bővült. Az amerikai háztartások a globális pénzügyi vagyon bővülésének 53,6 százalékát adták, miközben Nyugat-Európa és Japán lemaradást mutatott a világátlaghoz képest.

A jelentés két eltérő vagyongyarapítási stratégiát azonosított: az "okos" amerikai és a "konzervatív" német megközelítést. Az amerikai modellben kisebb arányú friss megtakarítással (a meglévő vagyon 2,0 százaléka) nagyobb hozzájárulást (67%) érnek el a vagyonnövekedéshez, míg a németek magasabb megtakarítási rátával (3,7%) kisebb hozzájárulást (32%) produkálnak. A különbség fő oka, hogy az amerikai háztartások portfóliójában 59 százalékot tesznek ki az értékpapírok, míg Nyugat-Európában csak 35 százalékot.

Magyarország inkább a német mintát követi: a friss megtakarítások éves szinten 5,5 százalékot adnak hozzá a meglévő vagyonhoz, miközben az értéknövekedésből 44 százalékkal részesülnek. A tízéves átlagos növekedési ütem azonban kiemelkedő, 11 százalékos.

"Tavaly a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona 13,9 százalékkal bővült, ami a globális pénzügyi válság óta a leggyorsabb ütem" – nyilatkozta Tölgyes Ágnes, az Allianz Hungária Zrt. pénzügyi divíziójának vezetője. A jó teljesítmény elsősorban az értékpapír kategória 16,1 százalékos növekedésének köszönhető, de a bankbetétek 10,7, a biztosítások és nyugdíj-megtakarítások pedig 13,2 százalékkal emelkedtek.

A friss magyar megtakarítások 16 százalékkal, 17 milliárd euróra nőttek, ami új rekordot jelent. Ezek többsége (58%) értékpapírokba áramlott, főként befektetési alapokba és ETF-ekbe, de a biztosítási és nyugdíjtermékek is az elmúlt tíz év csúcsértékét érték el.

Az ingatlanvagyon globálisan gyengén teljesített: bár 3,6 százalékkal nőtt 2024-ben (szemben a 2023-as 1,7 százalékkal), ez történelmi összevetésben alacsony érték. Az éghajlatváltozás egyre erőteljesebb hatást gyakorol az ingatlanvagyonra, a különböző klímaforgatókönyvek szerint 2050-ig akár 20 százalékos vagy azt meghaladó értékcsökkenés is várható számos piacon, globálisan pedig akár 30 billió euróval is csökkenhet az ingatlanok értéke.