Az iráni háború okozta ellátási zavarok és az energiaárak emelkedése májusban komolyan megtépázta az európai feldolgozóipart.
Az elmúlt négy évtizedben drámai átalakuláson ment keresztül a világ jövedelmi térképe: míg 1987-ben még tízből három ország a legszegényebb kategóriába tartozott, 2024-re ez az arány 12%-ra zsugorodott. A középső jövedelmi sávok ma már az államok közel felét lefedik, miközben a magas jövedelmű országok aránya is látványosan nőtt. A Világbank adatai szerint mindez egyszerre jelzi a szegénység visszaszorulását, a fogyasztói piacok bővülését és a globális gazdaság lassú, de biztos átrendeződését.
Az elmúlt négy évtizedben látványosan átalakult a világ jövedelmi térképe: míg 1987-ben a világ országainak közel harmada a legszegényebb kategóriába tartozott, mára alig minden nyolcadik.
A Világbank adatai szerint 1987-ben még 49 ország számított alacsony jövedelműnek (ez a világ 30%-a volt), 2024-re azonban már csak 25 ilyen ország maradt, ami a globális országoknak mindössze 12%-át teszi ki.
A középosztály országai lettek többségben
A trend tehát egyértelmű: miközben a szélsőséges szegénység visszaszorul, a legtöbb állam nem a leggazdagabbakhoz zárkózik fel, hanem a középső jövedelmi sávokban ragad meg. 2024-ben az alsó-közepes jövedelmű országok a világ 23%-át, a felső-közepesek pedig 25%-át adják, vagyis a kettő együtt a világ országainak majdnem felét fedi le.
Ez egy szélesebb, de törékeny középréteget jelent a globális jövedelmi piramisban.
A gazdag országok klubja szűk volt, de nagy a változás
1987-ben az országok körülbelül 25%-a számított magas jövedelműnek, 2024-re ez az arány már megközelíti a 40%-ot. Ez a növekedés jól mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben világszerte folyamatosan emelkedett a jólét szintje, és sok gazdaság átlépte a Világbank által meghatározott jövedelmi küszöböt.
40 év alatt látványos átrendeződés
1987 és 2024 között a világ országainak egyre nagyobb része került ki a mélyszegénységből, ami a globális vagyoneloszlás egész szerkezetét átrajzolta.
A számok azt mutatják, hogy a szélsőséges szegénység visszaszorulása valós folyamat, ám a valódi gazdasági felzárkózás – a középből a leggazdagabbak közé – sokkal lassabban és nehezebben megy végbe.
De hogyan is osztályoz a Világban? A Világbank minden évben a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) egy főre jutó értéke alapján sorolja be az országokat jövedelmi csoportokba. Az úgynevezett Atlas-módszer segítségével meghatározott küszöbértékek a következők:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- Magas jövedelmű országok: legalább 13 936 dollár/fő (kb. 4,7 millió forint)
- Felső-közepes jövedelmű országok: 4 496–13 935 dollár/fő (kb. 1,5 millió forint - 4,7 millió forint)
- Alsó-közepes jövedelmű országok: 1 136–4 495 dollár/fő (kb. 385 ezer forint - 1,5 millió forint)
- Alacsony jövedelmű országok: legfeljebb 1 135 dollár/fő (kb. 385 ezer forint)
Ez a besorolás adja az alapját annak a statisztikának is, amely megmutatja, hogyan tolódott el a világ országainak jövedelmi szerkezete az elmúlt négy évtizedben: miközben egyre többen kerülnek ki a legszegényebb kategóriából, a leggazdagabb csoport továbbra is szűk maradt.
Mi történt a legszegényebbekkel?
1987-ben a világ országainak még 30%-a tartozott az alacsony jövedelmű kategóriába, 2024-re azonban ez az arány 12%-ra csökkent. A visszaesés különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy időközben az országok száma összességében is bővült.
A folyamat évtizedes fejlődést jelez: egyre több állam tudott kitörni a legalsó jövedelmi sávból, így mára a két középső kategória (alsó-közepes és felső-közepes jövedelmű országok) együtt már a világ országainak közel felét, 48%-át teszi ki. Szakértők szerint ez a kilencvenes évektől kezdődő gazdasági fejlődés kézzelfogható eredménye.
A bővülő középréteg nemcsak a szegénység visszaszorulását jelzi, hanem a fogyasztói piacok és a gyártókapacitások erősödését is a feltörekvő gazdaságokban.
Magyarországon a gazdagok lettek gazdagabbak
Korábbi cikkünkben foglalkoztunk a hazai vagyonosodással is évtizedes távlatban. Az elemzésből kiderült, Magyarország Európa legvagyonosabb szűk elitjével rendelkező országa lett – legalábbis, ha azt nézzük, mennyi vagyon összpontosul a leggazdagabb 10 százalék kezében. Friss, nemzetközi adatok szerint ugyanis hazánk vagyoni egyenlőtlensége az egész EU-ban a legmagasabb, és világszinten is olyan országokkal játszunk egy ligában, mint Kína, Szaúd-Arábia vagy India.
Történt mindez úgy, hogy 1995 és 2014 között a társadalom vagyoni szerkezete viszonylagos egyensúlyt mutatott, ám 2015 után drámai átrendeződés következett: az elit elképesztő mértékben gazdagodott, a szegényebb rétegek pedig egyre kevesebb részt hasíthatnak ki a közös tortából.
-
Az egészségbiztosítással megelőzhetjük a bajt és megőrizhetjük az egészségünket (x)
A megfelelő egészségbiztosítás nemcsak anyagi védelmet nyújthat, hanem az egészségügyi ellátások megszervezésében és finanszírozásában is segítséget adhat.
-
Több mint 4400 termék árát csökkentette tavasszal a dm (x)
Miközben a drogériákban sokan még mindig azt érzik, hogy „minden drágább”, a dm tavasszal látványosan belenyúlt az árakba.








