Ezt kevesen tudják a saját megtakarításairól: nagyon sok pénzük elúszhat, ha erre most nem figyelnek

Február elején a részvénypiacok esésével egy időben a befektetők még megkönnyebbülhettek, hiszen a kötvények biztonságos menedékként működtek. A recessziós félelmek miatt a 10 éves amerikai államkötvények hozama január közepétől április elejéig 4,8%-ról 4% alá csökkent, ami a kötvényárak emelkedését jelentette. A diverzifikáció ekkor még a várakozásoknak megfelelően működött.

A helyzet azonban április 2-án, a Fehér Ház vámtarifa-bejelentése után megváltozott. A részvények tovább zuhantak, de Trump javaslatai a kötvénybefektetőket is megijesztették, akik elkezdték eladni állampapírjaikat, ami a hozamok emelkedéséhez vezetett. Ez arra késztette Trumpot, hogy átmenetileg felfüggessze a legtöbb országra vonatkozó "kölcsönös" vámterveit, mondván:  Azóta a hozamok 4,49%-ig emelkedtek, míg az S&P 500 akár 12%-kal is esett. Így a 60/40-es portfólió mindkét komponense veszteséget mutat - írják.

A hozamemelkedésnek több oka is lehet. John Pease, a GMO vagyonkezelő cég eszközallokációs csapatának tagja szerint az egyik ok, hogy a külföldi befektetők elveszítik bizalmukat az USA-ban. "Úgy tűnik, különösen a külföldiek újraértékelik, mennyi amerikai kitettséget szeretnének, és átcsoportosítják pénzük egy részét külföldi eszközökbe" – mondta Pease.

Lance Roberts, az RIA Advisors vezető stratégája szerint egy másik ok, hogy egy fedezeti alap tőkeáttételes stratégiája összeomlott, ami államkötvény-eladásokhoz vezetett. Lawrence Gillum, az LPL Financial vezető kötvénystratégája pedig az inflációs félelmeket emelte ki: a vámok valószínűleg áremelkedést okoznak, ami miatt a befektetők magasabb hozamokat követelnek.

Lauren Goodwin, a New York Life Investments közgazdásza és vezető piaci stratégája szerint ez a helyzet akadályozza a 60/40-es stratégia jövőbeli sikerét. "A 60/40-es portfóliót alacsony inflációs időszakokra tervezték. Nem fog működni" – írta keddi ügyféljegyzetében.

Nem világos, meddig marad hatástalan a 60/40-es stratégia. Roberts szerint hosszú távú befektetők számára továbbra is életképes megoldás. "A 60/40-es allokáció messze felülmúlta az S&P 500-ba történő teljes befektetést az elmúlt 130 évben" – mondta. A rövidebb időtávra tervező befektetőknek azonban érdemes átgondolniuk portfóliójuk összetételét, véli Eric Markowitz, a Nightview Capital ügyvezető partnere. "Erős érvek szólnak amellett, hogy az infláció erodálhatja a kötvényhozamokat. Ha 3-4%-os hozamot kap egy kötvényen, de magas az infláció, akkor máshol kell növekedést találnia" – magyarázta.

Más hagyományos befektetési stratégiák is megkérdőjeleződhetnek – például az, hogy az USA a legjobb hely a hozamok megtalálására. Pease megjegyezte, hogy az európai és japán kötvények nem estek olyan mértékben, mint az amerikaiak.

Az a feltételezés sem magától értetődő már, hogy a Fed kamatcsökkentéssel avatkozhat be, ha a gazdaság lassul. A vámok áremelkedést okozhatnak, ezért a jegybank vonakodik további ösztönzést adni a gazdaságnak. Jerome Powell Fed-elnök szerdai beszédében elismerte ezt a dilemmát.

Goodwin szerint ebben a környezetben az inflációérzékeny eszközök jó fogadások. "Kedveljük az aranyat, az ipari fémeket és a reáleszközöket inflációtudatos portfólió-kiegészítőként" – írta. Pease a japán kisvállalati értékrészvényeket találja különösen vonzónak, míg Markowitz a magas minőségű részvényekre összpontosítana.

Markowitz hozzátette, hogy a befektetőknek nem kell feltétlenül változtatniuk stratégiájukon, különösen mivel a piaci kilátások gyorsan változhatnak. "Nem azt javaslom, hogy az emberek feltétlenül tegyenek valamit. Holnapra teljesen más beszélgetést folytathatunk" – zárta gondolatait.