Itt az uniós döntés: komoly pénz ütheti a vidéki magyarok markát, nekik járhat az apanázs

A vidéki térségek az Európai Unió (EU) területének több mint 80 százalékát fedik le és egyre inkább nehéz helyzetbe kerülnek, mert a városi térségek előnyben részesítése miatt háttérbe szorulnak. A Régiók Európai Bizottsága szerint ezért is sürgető a vidéki fejlesztés és a területi kohézió megerősítése az Európai Unió egész területén. A tagok kiemelték a LEADER és a CLLD megközelítések sikerét a helyi szereplők megerősítésében és a területi, gazdasági és társadalmi kohézió előmozdításában.

Fenntartható vidékfejlesztést szorgalmaznak

Emlékeztetőül: a LEADER program (Liaison Entre Actions de Développement de l'Économie Rurale, magyarul Kapcsolatteremtés a Vidékgazdaság Fejlesztéséért) az Európai Unió 1991-ben indított vidékfejlesztési kezdeményezése, amelynek célja a helyi közösségek bevonásával történő fenntartható vidékfejlesztés elősegítése. A program a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) egyik legfontosabb eszköze, és azóta több finanszírozási cikluson keresztül folytatódott, ahol a tapasztalatokra építkezve egyre szélesebb körben tudták alkalmazni. Lényegében segíti a helyi közösségeket abban, hogy saját stratégiáik mentén fenntartható fejlődést érjenek el.

Hogyan járulhat hozzá a Leader-megközelítés és a közösségvezérelt helyi fejlesztés a 2027 utáni időszakra vonatkozó programozása az EU vidéki térségeire vonatkozó hosszú távú jövőkép jobb megvalósításához? Ezt a kérdést vetette  fel a Természeti erőforrások szakbizottság véleménytervezete, amiben kiemelik a program elmúlt harminc évének sikerét, valamint a „helyi szereplők által megvalósított helyi fejlesztés” megközelítést, amelyet azóta több szinten is kiterjesztettek a döntéshozók.

Az elkészített jelentés célja az, hogy nagyobb pénzügyi forrásokat biztosítson a vidéki térségek számára fejlesztési stratégiáik támogatására egy kötelező többalapos megközelítés révén. Emellett egyszerűsítési intézkedéseket javasol, beleértve egy vezető alapot, amelynek kezelési szabályai minden más alapra érvényesek lennének, valamint egy egyszerűsített eljárást a kisebb projektek számára. Végül a jelentés egy bizalmon alapuló megállapodást szorgalmaz az Európai Unió, a kezelő hatóságok, a helyi akciócsoportok és a projektgazdák között, hogy növeljék a hatékonyságot és csökkentsék az adminisztratív terheket, miközben biztosítják az átláthatóságot és az uniós források megfelelő felhasználását

– magyarázta a jelentés kapcsán Thibaut Guignard, Ploeuc-l’Hermitage polgármestere, a jelentés előadója a plenáris ülésen.

Hozzátette: a helyi alapú megközelítés jegyében dolgoznak, mert hisznek abban, hogy a vidék fejlődését azok tudják a legjobban irányítani, akik ott élnek és dolgoznak. Szerinte a jelentés egyértelműen rámutat arra, hogy az elmúlt harminc évben a LEADER kezdeményezés kiemelkedően sikeresnek tekinthető, hiszen képes volt a magán- és állami beruházókat egyetlen konstrukcióba összehozni, miközben erős helyi hálózatokat épített ki.

A célunk világos: a helyi kezdeményezések mellé valós pénzügyi lehetőségeket kell rendelni, és ezt úgy kell megvalósítanunk, hogy a források a lehető legkisebb önerővel is elérhetőek legyenek. Ez nemcsak a nagyobb fejlesztéseknek kedvez, hanem a kisebb projektek számára is biztosíthatja, hogy részt vehessenek érdemben a vidékfejlesztési pályázatokon. A bizalom itt kulcsfontosságú. Bízunk a helyi közösségekben, a vállalkozásokban és az önkormányzatokban, és azt szeretnénk, ha ők is bíznának abban, hogy az unió valóban támogatja a vidéki kezdeményezéseket. Ugyanakkor nem engedhetünk az átláthatóság elvéből, hiszen uniós forrásokról beszélünk, amelyek megfelelő felhasználása mindenki közös felelőssége. A vidéki térségek lakosai számítanak ránk, ezért fontos, hogy a kis projektek is labdába rúghassanak, és ne csak a nagyobb beruházások kapják meg a figyelmet és lehetőségeket

– sorolta az előadó, aki kérte a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a Leader–CLLD kapacitásokat, miközben emlékeztett arra, hogy az élő és virágzó helyi vidéki gazdaságok megtartása és helyreállítása érdekében megfelelő szintű finanszírozást kell fenntartani.

A vidéki térségeket a jelentés „Európa kirakatainak” tartja, és sajnálatosnak nevezi, hogy még mindig túl gyakran marginalizálódnak. Az állandó kihívások között megnevezi a demográfiai változást, a digitális átállást, a megfizethető és jó minőségű élelmiszereket előállító, fenntartható mezőgazdaság fejlesztésének szükségességét, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. A szakemberek úgy vélik, hogy ezek a területek a szakpolitikák hiányos összehangoltságát szintén megszenvedik, ami jelentős lemaradást okoz a demokratikus részvétel, valamint az alapvető szolgáltatásokhoz, az infrastruktúrához és a foglalkoztatáshoz való hozzáférés terén.

De miért jó a LEADER?

A jelentés szorgalmazza, hogy  valamennyi európai strukturális alap támogassa a vidéki gazdaságban a munkahelyteremtést, a társadalmi befogadást, a vidéki lakossági szolgáltatásokat, az innovációt és a versenyképességet, és biztosítsa a vidéki közösségek számára a megfelelő infrastruktúrát, köztük elegendő számú tisztességes és megfizethető lakást. A szakpolitikusok szerint a források egy részét e területi megközelítés vidéki területeken történő megerősítésére kell elkülöníteni (a nem mezőgazdasági vidékfejlesztésre irányuló közösségvezérelt helyi fejlesztés révén), a Leader-megközelítés keretében támogatott intézkedések kiegészítése érdekében. Ez alapvető módja lehet a jövőben az „elégedetlenség földrajza” kezelésének is. Utóbbi kifejezés azokra a térségekre utal, ahol a lakosság elégedetlensége fokozottan érvényesül, jellemzően gazdasági, társadalmi vagy infrastrukturális hátrányok miatt. Ezek a területek gyakran úgy érzik, hogy kimaradnak a fejlődésből és elhanyagoltak, vagy nem részesülnek arányos támogatásban a városi régiókhoz képest. A „elégedetlenség földrajza” fogalom különösen a vidéki térségekre vonatkozik az Európai Unióban, ahol sokan úgy érzik, hogy a politikai és gazdasági döntések elsősorban a nagyvárosok és ipari központok érdekeit szolgálják, miközben a falvak és kisebb települések lemaradnak.

Hogy mi a megoldás? A már említett közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) és a LEADER-megközelítés erősítése segíthet csökkenteni ezt az elégedetlenséget, mivel a helyi közösségek kezébe adja a fejlesztési források elosztását, így biztosítva, hogy a támogatások valóban az adott térség szükségleteire reagáljanak.

A LEADER programok lényege:

• Helyi közösségek bevonása: a fejlesztési stratégiákat helyi akciócsoportok dolgozzák ki, amelyek önkormányzatokból, civil szervezetekből és vállalkozásokból állnak.
• Alulról szerveződő megközelítés: a döntéseket helyi szinten hozzák meg, így a fejlesztések jobban igazodnak a térség sajátosságaihoz.
• Innováció és kísérletezés: a LEADER lehetőséget biztosít új megoldások kidolgozására és kipróbálására a vidéki térségekben.
• Integrált és többágú megközelítés: a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat egyaránt figyelembe veszi.
• Partnerség és hálózatépítés: a helyi szereplők együttműködnek, tapasztalatokat cserélnek, és kapcsolatokat építenek más térségekkel is.
• Területi alapú fejlesztés: a fejlesztések egy meghatározott, egységes földrajzi térségre összpontosítanak.
• Nemzetközi és transznacionális együttműködés: a LEADER program ösztönzi a nemzetközi partnerségeket és tapasztalatcserét más országok vidéki térségeivel.

A régiók és városok egy koherensebb és rugalmasabb területfejlesztési finanszírozási megközelítést szorgalmaztak a plenáris ülésen, amely több uniós alapot integrál, miközben csökkenti a túlzott adminisztratív akadályokat. Az új javasolt végrehajtási eszközök egy vezető alapra épülnének, amelynek kezelési szabályai érvényesek lennének a többi mozgósított alap hozzájárulásaira is, valamint a CLLD-re fordított finanszírozás kötelező százalékos arányára („ring-fencing”), így biztosítva a legsebezhetőbb térségek jelentős támogatását. Ezenkívül a helyi projektek pénzügyi terheinek enyhítése érdekében a Régiók Európai Bizottsága előfinanszírozási mechanizmusokat támogatna, hogy a kisebb vidéki kezdeményezések jelentős előzetes pénzügyi terhek nélkül is hozzáférhessenek a támogatásokhoz. Szorgalmazzák az átalányösszegű kifizetések alkalmazását is, amelynek hatékonysága már bizonyított olyan országokban, mint Észtország és Lengyelország.

Végezetül a szakpolitikusok erősebb uniós felügyeletet támogattak, ami megőrzi a helyi autonómiát is. A regionális vezetők intézkedéseket sürgettek annak érdekében, hogy a „vidékiség-tesztet” (rural proofing) szélesebb körben alkalmazzák az európai jogalkotás és intézményi keretek alakításakor. Ez egy olyan szakpolitikai eszköz és egyfajta hatásvizsgálat, amely azt biztosítja, hogy az új európai uniós jogszabályok és intézkedések figyelembe vegyék a vidéki térségek sajátos szükségleteit és kihívásait. Célja, hogy megakadályozza a vidéki térségek hátrányos helyzetbe kerülését a jogszabályok és politikai döntések miatt; felméri az új intézkedések lehetséges hatásait a vidéki közösségekre, infrastruktúrára és gazdaságra; és javaslatokat tegyen az esetleges módosításokra, hogy a jogszabályok kedvezőbbek vagy igazságosabbak legyenek a vidéki lakosság számára.

Hogy miért fontos? Tény, hogy a vidék gyakran kevésbé látható a döntéshozatal során, és előfordulhat, hogy az általános szakpolitikák elsősorban a városi térségek szempontjait veszik figyelembe. A „vidékiség-teszt” biztosíthatja, hogy a vidéki térségek ne maradjanak ki az uniós fejlesztésekből, és az új szabályozások ne sújtsák őket aránytalanul.