Küszöbön egy nagyobb gázválság, Magyarország is komoly veszélyben lehet

Megérkezett az ENTSO-E jelentése

Idén is közzétette az EU villamosenergia-ellátásának a téli időszakban várható stabilitását és kockázatait vizsgáló szezonális jelentését az ENTSO-E. A jelentés szerint az aktuális télre vonatkozóan az úgynevezett megfelelőségi helyzet "összességében kedvező" Európában.

Ezzel együtt a villamosenergia-ellátással kapcsolatos bizonyos kockázatokat azonosítottak Írországban, Máltán, Krétán és Cipruson. Kivételesen kedvezőtlen működési körülmények esetén, ha a hideg időjárás nagymértékű nem tervezett leállásokkal párosul, Finnország és Lengyelország is kockázattal szembesülhet. Ezeket azonban már kezelték intézkedésekkel, például dedikált nem piaci erőforrások biztosításával, amelyek jelentősen enyhítik a kockázatokat Finnországban, Írországban, Máltán és Lengyelországban.

A fontosabb tendenciák közül a jelentés kiemeli, hogy az erőművi kapacitás, különösen a nap- és szélerőművek beépített teljesítőképessége tovább bővült. A szivattyús-tározós vízerőművek tározói szintje összességében magasabb az ilyenkor átlagosnak számító értéknél, köszönhetően az Európa különböző részein idén kora tavasz óta hullott jelentős csapadékmennyiségnek.

Ezzel szemben a nem időjárásfüggő, magasabb rendelkezésre állású konvencionális erőművek kapacitása kisebb mértékben csökkent. Ezt nagyrészt a szén termelési mixből történő folytatódó kivezetése okozza, a földgáz- és atomerőművi kapacitás azonban nőtt a tavalyi télhez képest.

A (hagyományos) hőerőművek tervezett kiesési szintje a tavalyi télhez hasonló. A hagyományos erőművek idei télre tervezett kapacitáskiesései összességében valamivel meghaladják a 2023-2024-es tél vonatkozó értékeit, ami a fosszilis termelő kapacitás alacsonyabb rendelkezésre állását jelzi. Ezzel együtt a tervezett leállások miatt várható kapacitáskiesések jelentősen elmaradnak a 2022-2023 téli értéktől, az atomerőművek rendelkezésre állása pedig várhatóan kedvező lesz, és megfelel a tavaly téli szintnek.

A gáztárolói készletszint a fűtési szezon előtt, október 1-jén az EU egészét tekintve 94%-on állt, 4%-kal meghaladva a november 1-jére vonatkozó tagállami célértéket. Ez ugyancsak Európa erős téli felkészültségére utal, és tovább növeli a villamosenergia-ellátás biztonságába vetett bizalmat - húzza alá a jelentés. Az aktuális gázév október elsejei kezdetétől fogva azonban az elmúlt években megszokottnál gyorsabban apad az európai, köztük a magyarországi gáztárolók töltöttsége.

Az Európai Unió villamosenergia-igénye az előrejelzések szerint idén télen kisebb lesz, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban.

Az ENTSO-E szerint mindez együttesen kedvező feltételeket teremt a páneurópai villamosenergia-termelés megfelelőségéhez. Magas megújulóenergia-termelés esetén várhatóan az összes EU-tag képes lesz import nélkül fedezni az előre jelzett csúcsigényt, alacsony megújulós termelés esetén viszont bizonyos országok - köztük Magyarország - és régiók nem feltétlen tudják majd import nélkül kielégíteni a keresletet.

2022 márciusában Ukrajna és Moldova villamosenergia-hálózatait sikeresen szinkronizálták a kontinentális európai hálózattal, így már ezek is a rendszer részét képezik. Az ukrajnai helyzet továbbra is bizonytalan az energiainfrastruktúra elleni lehetséges támadások miatt, emeli ki a jelentés ukrán szakértőkre hivatkozva. Az ellátásbiztonság fokozása érdekében az európai átvitelirendszer-irányítók december 1-jétől 400 megawattal (MW) 2,1 gigawattra (GW) emelik az Ukrajnába és Moldovába irányuló villamosenergia-export kapacitást.

Magyarországon bizonytalanságot okozhat a napenergia-termelés

A jelentés Magyarországra vonatkozó része megjegyzi, hogy a korábbi évek rendszerterhelési értékei és olyan trendjei alapján, mint az elektrifikáció sebessége, idén télen új villamosenergia-rendszerterhelési csúcs születhet, különösen szélsőséges időjárási körülmények között. (A megszokottnál hidegebb időben november 22-én meg is dőlt a hazai történelmi rendszerterhelési rekord.)

Az ENTSO-E szerint a folyamatosan növekvő napenergia-termelés a magyarországi rendszerben nagyobb bizonytalanságot okozhat az üzemtervezési időszakokban és a valós idejű rendszerüzemeltetésben, ami a téli időszakban is magasabb szintű tartalékkövetelményt eredményez. Kedvező azonban, hogy a becsült tartalékszükséglet biztosítása érdekében tavaly tél óta újabb fejlesztések, például informatikai fejlesztések történtek, ahogyan az is, hogy a karbantartások szintje alacsony, és várhatóan a szinte folyamatosan szükséges import is elérhető elérhető lesz az időszak folyamán.

Mindemellett folyamatosak a magasabb feszültségszintek kezelését és az üzembiztonság javítását célzó hálózatfejlesztések is. Az előző téli időszakra készülve a rendszerirányító MAVIR szinte az összes magyarországi gázerőmű olajra mint alternatív tüzelőanyagra való átállási képességét, illetve egy ilyen váltásnak az erőművek kiegyenlítő képességére gyakorolt lehetséges ​​hatását is tesztelte, amely szerint a gázerőművek olajra való átállítása csökkenti az erőművek kiegyenlítő kapacitását.

Összességében a jelentés szerint a magyar villamosenergia-rendszer várhatóan biztonságos lesz a téli időszakban, azonban fontosnak tartja megjegyezni, hogy az olajembargónak és egy esetleges földgázválságnak továbbra is lehetnek előre nem látható hatásai.

Az európai TSO-k a téli időszakban továbbra is figyelemmel kísérik a megfelelőségi helyzetet.