London kész fontolóra venni az EU belső piacához való közeledést, de továbbra is elutasítja a szabad mozgás elvének visszaállítását.
A paksi atomerőmű bővítése, a Paks II. beruházás a legszigorúbb nemzetközi előírások betartása mellett zajlik - hangsúlyozta Hugyecz Attila, a Paks II. Zrt. nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője csütörtökön Szamarkandban, az Uzatom Expo 2024 Kiállítás - A nukleáris ipar nemzetközi lehetőségei címmel tartott nemzetközi konferencián.
Az üzbég atomenergia hatóság, az Uzatom nemzetközi konferenciáján a nemzetközi együttműködésről, az atomenergetikai világszervezetek szerepéről szervezett panelbeszélgetésen Hugyecz Attila kiemelte, hogy a Paks II. beruházást több nemzetközi nukleáris szervezet is nyomon követi, köztük a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, a Nukleáris Világszövetség, az atomerőműveket üzemeltetők világszervezete. Rendszeresen felkeresik az építkezést olyan vállalatok is, amelyek atomerőmű építésében érintettek, így lehetőség van a tapasztalatok átadására.
Hugyecz Attila ismertette, hogy a két új paksi blokk orosz fővállalkozásban, nemzetközi együttműködésben épül, az európai uniós közbeszerzési előírásokat figyelembe véve. A beruházás beszállítóit nemzetközi tendereken választják ki. Példaként említette, hogy a turbina generátort, az irányítástechnikát a nemzetközi tenderkiíráson nyertes nyugat-európai cégek szállítják, a talajszilárdítást, a résfal kialakítását német cégek végzik, a talajmunkákon magyar vállalatok is dolgoznak.
Elmondta, hogy az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyta a Paks II. atomerőmű-beruházás úgynevezett első beton öntéséhez szükséges előzetes biztonsági jelentését. Ez fontos lépés a projekt megvalósításában, ugyanis a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség sztenderdjei szerint az engedély azt is jelenti, hogy az első beton öntése nyomán az atomerőmű már hivatalosan is építés alatt álló nukleáris létesítménynek minősül - jelezte.
Hugyecz Attila elmondta, hogy Magyarországon a nukleáris energia fontos szerepet játszik az energiaellátásban, tavaly a hazai áramtermelésben az atomenergia 45 százalékot képviselt, a megújuló energia aránya 25 százalékot, a gáz 21 százalékot, a szén 8 százalékot, 1 százalék pedig egyéb forrásból származott. Ugyanezen időszakban Magyarország áramfelhasználásának 35 százaléka származott atomenergiából, 18 százaléka megújuló energiából, 16 százaléka gázerőművekben, 6 százaléka szénerőművekből előállított energiából, 1 százalék egyéb forrásból, és 24 százalékot tett ki az import.
Hatalmas a gond a magyar államháztartásban: szabályosan úszunk az adósságban, ennek nem lesz jó vége
A forint árfolyama sem segít jelentősen: szeptember vége óta mindössze 1%-os erősödést mutat az euróval szemben.








