Sötét év elé néznek a magyar nyugdjasok: egyre több idősnek kilátástalan a helyzete

A Pénzcentrum, széles körű olvasói bázisára támaszkodva, rendszeresen készít nagymintás felméréseket. Vizsgálataink számos gazdasági szektorra kiterjednek, így rendszeresen szondázzuk a közvéleményt a pénzügyek, a humán erőforrás, az energiapiac, az infokom, vagy épp a szolgáltatáspiacok tekintetében.

Munkáinkban lakosság minél átfogóbb és objektívebb tájékoztatása mellett, igyekszünk hasznos információkkal segítséget nyújtani a cégek és egyéb intézmények vezetői számára is. Az alábbiakban ajánljuk figyelmedbe 2022-ben megjelent felméréseinket.

A Pénzcentrum nagy boldogságtérképe

A 2022-es esztendőt egyből egy boldogságfelméréssel indítottuk, hogy kiderüljön, mely hazai megyékben a legjobb élni. Érdekel a boldogság tuti receptje? Íme: tanulj, ameddig csak lehet, lehetőség szerint menetelj egészen a PhD fokozatig, költözz Veszprém megyébe, legyél vállalkozó, házasodj meg és vállalj pontosan 3 gyermeket. A Pénzcentrum oldalán futó nagy Boldogságteszt szerint ugyanis azok a legboldogabbak 2021 legvégén Magyarországon, akik ezen lista minden egyes pontjának megfelelnek. De a hozzánk érkezett válaszokból kiderül az is, hogy a fővárosiak egy fikarcnyit sem boldogabbak, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg, vagy a Hajdú-Bihar Megyében élők.

Kérdéseinket úgy tettük fel, hogy egy 1-től 10-ig terjedő skálán vártuk a válaszokat, ahol az egyes azt jelenti, hogy egyáltalán nem, a 10-es pedig azt, hogy maximálisan. A legelső kérdés arra vonatkozott, mennyire vagy boldog. Egészen meglepő az eredmény: a válaszadóink majdnem negyede 8-asra értékelte általános boldogságszintjét, 15,3 százalékuk 7-esre, 12,1 százalékuk 9-esre. A későbbi válaszok aztán majd tovább árnyalják a képet, de összességében elmondható, hogy a kitöltők több mint fele, 56,8 százalékuk 7-esre vagy annál magasabb szintre értékeli saját boldogságát.

Minél fiatalabb valaki, annál boldogabb, és az összátlag 6,33 pont lett. Foglalkozásukat tekintve leginkább a vállalkozók és a kismamák érzik teljesnek az életüket, legkevésbé a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közmunkások. De az is kiderült, hogy a házasok is nagyobb eséllyel érzik magukat jól a bőrükben, mint az egyedülállók, sőt minél több gyermeke van valakinek, annál nagyobb valószínűséggel jelölte be a magasabb értékeket a fenti kérdés válaszlehetőségei közül.

További részletek és elemzéseink a kutatásról ITT!

Nyugdíjasok helyzete Magyarországon

A magyar lakosság számtalan kihívással szembesült a koronavírus világjárvány kitörése óta, főként egészségügyi és pénzügyi téren. A válság hatásainak különösen ki voltak téve a magyar nyugdíjasok. A Pénzcentrum legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogyan élték meg az idősek ezt az időszakot, és milyen várakozásaik vannak a jövőben.

A kérdőív első felében azt vizsgáltuk, mennyire elégedettek a válaszadók jelenleg az életükkel, körülményeikkel. Az derült ki, hogy mind az összest választ, mind pedig csak a nyugdíjasok válaszát tekintve nem sokan elégedettek jelenleg az életükkel. A 10-es skálán átlagosan 4,5 pontot adtak arra a kérdésre, hogy "Mennyire elégedett az életével mostanában?". Természetesen az eloszlásban van különbség: amíg a teljes lakosság szintjén többen jelöltek 1-es, 2-es illetve 9, 10-es értékeket, a nyugdíjasok jobban hajlottak a közepes értékekre. Bár ezek tulajdonképpen csak pár százalékos eltérést jelentenek.

További részletek és elemzéseink a kutatásról ITT!

Orosz-ukrán háború hatásai Magyarországon

Még szinte véget sem ért az egyik krízis, a világjárvány, máris egy újabb válság kellős közepén találtuk magunkat. A pandémia elhúzódása és a rengeteg bizonytalansági összetevője miatt nagyon kimerítette az embereket, és most a járvány alatt átélt szorongásokra egy újabb szorongásforrás jelent meg: a háború. A Pénzcentrum kérdőívének segítségével arra kerestük a választ, hogy érzik magukat jelenleg a magyarok az orosz-ukrán konfliktus árnyékában.

Önt szorongással tölti el az orosz-ukrán háború? Közel 7500 olvasónk töltötte ki a rövid kérdőívet, és szinte döbbenetes, de a válaszadók negyede, 24,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háború ténye maximális szorongással tölti el.

Magyarország 1999. március 12-én hivatalosan is a NATO teljes jogú tagjává vált, melyben a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. 2014 májusa óta pedig hazánk az Európai Unió tagja is: hogy ezek miképp befolyásolják jelenleg a magyarok biztonságérzetét, arra is rákérdeztünk.

További részletek és elemzéseink a kutatásról ITT!

Iskolakezdés: mibe kerül, miből fizetjük?

Majdnem 9000-en töltötték ki az iskolakezdéssel kapcsolatos kérdőívünket. A válaszokból többek között kiderült, hogy rengeteg magyar szülő indítja hitelből az iskolát, de a legtöbben előre spórolnak a tanszerekre. Arra is megkértük a szülőket, hogy értékeljék a magyar oktatás minőségét: a legtöbben legfeljebb közepes osztályzatot adtak, és az iskolai menzával sem elégedettek a legtöbben.

A folyamatos áremelkedés és a pont szeptemberre élesedő rezsiemelés miatt sok szülőnek okozhatott gondot az iskolakezdés. A papír árának emelkedésével több mint 110 ezer általános- és középiskolás diák szülei szembesülhettek. Pont azok a tanszerek drágultak a leginkább, amelyeket mindenképpen meg kell venni az új tanévre.

A felmérést kitöltők legnagyobb része, 19,4 százaléka 20 ezer és 30 ezer forint közötti összeget költ az iskolakezdésre. 5 000 forint alatt mindössze 6,5 százalék tervez költeni, 5 ezer és 10 ezer forint között pedig 10,2 százalék.

Összességében válaszadók többsége 10 000 forint felett költ a sulikezdésre. A megkérdezettek 16,1 százaléka 10 000 és 20 000 forint közötti, míg 19,4 százalék 20 000 és 30 000 forint közötti összeget költ. 14,3 százalék 30 ezer és 45 ezer forint között tervezi kiadásait, 11,9 százalék pedig 45 ezer és 55 ezer forint között határzoná meg a sulikezdésre szánt összeget.A kitöltők 14 százalékának 55 ezer és 100 ezer forint közötti összegbe fáj az iskolakezdés, 100 ezer forintnál is többet 7,5 százalék tervez költeni.

További részletek és elemzéseink a kutatásról ITT!

Háztartások anyagi helyzetének változása az infláció és az energiaárak növekedésének hatására

Évtizedek óta nem volt olyan magas az infláció Magyarországon, mint 2022. második felében: az árak átlagosan 15,6 százalékkal voltak magasabbak, és ezen belül az élelmiszerek és az üzemanyagok ára emelkedett leginkább. Nincs olyan háztartás Magyarországon, amely ne érezné a saját bőrén a rohanó infláció okozta hatásokat, hiszen olyan alapvető termékek, mint a rétesliszt, a margarin, a félbarna kenyér, a zsemle vagy éppen a trappista sajt a leggyorsabban dráguló termékek között van. Ennek a kérdőívünknek a segítségével a magyar háztartások anyagi helyzetéről szerettünk volna képet kapni, mennyire viselte meg őket a gyorsuló infláció, az energiaárak emelkedése, és hogy hatnak ezek a megtakarításaikra.

Az egészen pontosan 25 136 fő által kitöltött, nem reprezentatív kérdőívünk eredményeiből az derül ki, hogy a magyarok földet értek: 90,1 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egy év alatt az infláció hatására megváltoztak a pénzköltési szokásai, és 73 százalékuk volt kénytelen elhalasztani nem létfontosságú kiadást az utóbbi 3 hónapban. Az összesen 22 kérdést tartalmazó felmérésnek csak az első harmadát dolgoztuk fel ebben a cikkben, jövő héten érkezik a 2. és a 3. része.

Első kérdésük általánosságban arra vonatkozott, a kitöltő elégedett-e az életszínvonalával. Tény, hogy recesszió, magas infláció idején a korábbi életszínvonal fenntartása a legtöbb embernek lehetetlen. Sokaknak kell komolyabb kontroll alá vonni a kiadásaikat. Ez jól látszik is: a kitöltők csaknem 82 százaléka egyáltalán nem elégedett, mindössze 15 százaléka viszont igen. (3,2 százalék volt azoknak az aránya, akik nem válaszoltak.)

További részletek és elemzéseink a kutatásról ITT!

Sokkoló ára van a rezsiemelésnek

Egekbe szöktek az energiaárak Európában, ami a rezsiemelés júliusi bejelentését követően minket, magyarokat is elég keményen érint. A Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem egy közös felmérést indított, amelyben többek között arról szerettünk volna pontos képet kapni, hogy hogyan hat az energiaválság a magyar lakosságra, és milyen állapotú házakban, lakásokban éri az embereket a tél. Emellett rákérdeztünk arra is, hogy mit léptek a lakosok a rezsiemelés ellen.

A Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem közös kutatásához október 27. és november 25. között vettük fel az adatokat, a kérdőívünket 4360 olvasónk töltötte ki. A válaszadók szerint elsősorban a magyar állam felelőssége az energiaválság miatti problémák kezelése. A vonatkozó kérdésben a válaszadóknak 1-től 10-es skálán kellett pontoznia a válaszlehetőségeket, az állam pedig 8,4-es értéket kapott. A második helyre az „egyén/én” válaszlehetőség futott be, és összességében a kitöltők szerint a harmadik legnagyobb felelőssége az EU-nak van ebben a tekintetben.

További részletek és elemzéseink a kutatásról ITT!

Természetesen 2023-ban sem maradnak nagymintás felmérések nélkül olvasóink.