Küszöbön az összeomlás: 364 ezer magyar nyugdíjas kerülhet a tönk szélére

Az Eurostat friss statisztikái szerint a magyarok 19,4 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztődés, valamint szegénység kockázata 2021-ben. Ez az arány nem változott 2020-hoz képest, a 2019-es arányhoz (20,0%) képest pedig még javulást is mutat. Az EU-ban ennél magasabb volt az arány tavaly: 21,7 százalék, amely 0,1 százalékponttal több, mint 2020-ban, és 0,6 százalékpontot romlott 2019-hez képest. Magyarország tehát nincs a legrosszabb arányt felmutató országok között: Romániában, Bulgáriában, Görögországban a lakosság közel 30 százalékát fenyegeti az elszegényedés, kirekesztődés. Az arány a finneknél, szlovákoknál, cseheknél a legjobb, a 15 százalékot sem éri el.

Az, hogy egy országban magas az elszegényedés, társadalmi kirekesztődésnek kitettek aránya, nem jelenti, hogy ez feltétlenül az idősödő korosztályban jelenik meg. Aközül a tíz ország közül, ahol a legnagyobb a veszélyeztetettek aránya, csak a román, bolgár, lett, litván és észt idősek vannak jobban kitéve az elszegényedésnek, társadalmi kirekesztődésnek arányaiban, mint a teljes lakosság rátája. A spanyoloknál, görögöknél, olaszoknál jóval kevesebb a kitett 65 év felettiek aránya. Az EU 27 országára általában az jellemző, hogy a fiatalabb korosztály, jellemzően a 30 év alattiak fenyegetettsége nagyobb, míg az idősebbeké már kisebb. Magyarországon ez éppen fordítva van a világjárvány kezdete óta.

A friss, 2021-es adatok szerint Magyarországon a lakosság 19,4, mintegy 1,864 millió lakost fenyeget az elszegényedés réme, az idősödő korosztályban pedig a magyarok ötödét. Ezzel a középmezőnyben vagyunk Európában, Németországnál jobb, Ausztriánál rosszabb helyen.

Joggal feltételezhető, hogy a pandémia megtépázhatta az országok, lakosság anyagi helyzetét. Összevetve tehát a 2019-es értékekkel, azt várnánk, hogy 2020-ra nőtt a kitettség, míg 2021-re konszolidálódott, ez azonban nem minden országban van így. Romániában, Bulgáriában, Görögországban és a Baltikumban is csökkent 2019-ről 2021-re az elszegénydés kockázata, azonban például amíg a görögöknél és letteknél 2020-ról 2021-re nőtt az arány, az említett helyeken a csökkenés folyamatos ütemű volt.

Ki kell emelni Németországot, ahol 2019-ről 2021-re 3,4 százalékponttal nőtt a kitettség, jórészt a járvány évében vált sok lakos anyagi és társadalmi helyzete bizonytalanná. Portugáliában 2019-ről 2020-ra még javulás is mutatkozott, 2021-re azonban még 2019-hez képest is sokat romlott az arány. A finneknél, szlovéneknél, cseheknél, ahol a legkevesebben veszélyeztetettek, csökkenő tendencia mutatkozik.

A 65 éves és afeletti korosztály helyzetét tekintve pedig a legrosszabb helyzetű országokban nagyon magas arányok figyelhetők meg a teljes lakossági képhez képest is, szélesebb skálán mozognak az országok mutatói. Magyarországon az idősek helyzete valamivel rosszabb, mint a teljes lakosságé együttesen, az EU-ban az idősödő korosztály helyzete valamivel jobb.

Megviselte a járvány a magyar időseket anyagilag

A pandémia előtt hazánkban is az volt a jellemző, ahogy Európa-szerte általában, hogy a 65 éves és afeletti korosztályban nagyobb azok aránya, akik anyagi biztonságban élnek, és jellemzően a fiatalok, 30 év alattiak azok, akik között nagyobb arányú a kitettség az elszegényedés veszélyének. A koronavírus világjárvány alatt azonban ez a helyzet hazánkban felborult, és az idősödő korosztály lett a kittetebb. A szépkorú, 75 év és afeletti korosztályban pedig 2018 óta nő a fenyegetettség.

Az EU-ban pedig 2019-ről 2020-ra nőtt, azonban 2021-re ismét csökkenni tudott a veszélyeztetett idősek aránya. A 65 éven aluliak körében azonban folyamatosan emelkedik a kitettek aránya.