Az inflációs rekord még csak a kezdet? Brutálisan elszállhatnak az árak Magyarországon

Egyre tartósabbnak ígérkezik a magas infláció, emiatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása is, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB a kamatemelési ciklus gyorsítására kényszerülhet.

Az üzemanyagárak 480 forinton való maximálása még nem jelentkezett, ami a következő hónapokban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek.

Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig  jelentős mértékű drágulást okozhat.

Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, az idei év végétől jövő áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt, ezért a jövő év végére már visszatérhet az infláció a toleranciasáv felső széle, 4 százalék alá. Ugyanakkor az előbb említett kockázatok hosszabb távú hatással járhatnak.

Nincs megállás, plafonon az árak

A következő hónapokban bázishatások miatt már mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett. Ezt elemezték a Takarékbank munkatársai is. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 5 százalékról 5,1 százalékra, jövőre évit pedig 4,7 százalékról 5 százalékra emeljük, továbbra is érdemi felfelé mutató kockázatokkal, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent.

Az év elején mérsékelte az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból, valamint a sertéshúsárak csökkenése. Ezzel szemben a tavalyi év elejéhez képest lényegesen gyengébb forint erősítette az inflációt, ami látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja, azonban a faárak elszállása már érezteti hatását a bútorárakban is.

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentőse növeli a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát fogja érdemben növelni.

A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek. Ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak is, a sertés, és általában a húsárak az utóbbi néhány hónapban csökkentek, ugyanakkor a gabona- és takarmányárak elszállása előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is.  A katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, ez azonban idén kiesett a bázisból, a búzaárak emelkedése miatt azonban emelkedhetnek a liszt és pékáruk árai. A kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése párosulva a felfutó kereslettel magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor a folytatódó kamatemelési ciklus miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 6 százalékkal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaszi hónapokban mért 3 százalékos körüli növekedéshez képest. Ezen belül a Kínában kitört afrikai sertéspestis következtében a tavalyielőtti év végétől kiemelkedő mértékben dráguló a sertéshús árak novemberben 1,1 százalékkal csökkentek a tavalyi év első hónapjaiban mért 28 százalék körüli növekedéssel szemben, azonban a Németországban kitört sertéspestis miatt az unióban maradt húskínálat is lenyomta az árakat. A baromfihús árak azonban 9 százalékkal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 0,8 százalékkal, a szalámi, sonka árak pedig 0,5 százalékkal csökkentek. A tojás ára 6,3 százalékkal nőtt, a tej ára 3,3 százalékkal emelkedett, az étolaj 26,9 százalékkal, a liszté 20,2 százalékkal, a margariné 19,5 százalékkal, a munkahelyi étkezésé 10,5 százalékkal, az éttermi étkezésé 8,8 százalékkal emelkedett.

Novemberben a kenyér 12,1 százalékkal, a cukor 7,9 százalékkal drágult, míg a gyümölcsök árai 1,9 százalékkal emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 11 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 16,8 százalékkal emelkedett.  

A ruházkodási termékek árai 1,8 százalékkal nőttek, a tartós fogyasztási cikkek árai pedig 6,6 százalékkal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 7,1 százalékos emelkedése – amit nagyrészben a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása magyaráz –, míg egyre erőteljesebben érezhető a forint tavalyi gyengülésének hatása is, amit tükröz, hogy több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 13,2 százalékkal, a konyhabútorok 14,7 százalékkal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak.

A háztartási energiaárak 0,9 százalékkal nőttek, a szén (7,8 százalék), a tűzifa (7,4 százalék) és a palackos gáz árainak emelkedése miatt. Az egyéb cikkek árai 15,1 százalékkal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak 37,7 százalékkal emelkedtek, de a kategórián belül számos más termék áremelkedése is gyorsult. 4,6 százalékkal drágultak a szolgáltatások, részben az alacsonyabb tavalyi bázis hatására, amit a parkolási díjak átmeneti felfüggesztése okozott, míg a főszezon elmúltával 2,8 százalékra mérséklődött az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme, ezen belül a belföldi árak 2,9 százalékkal, a külföldi utazások árai 3,1 százalékkal emelkedtek.

Az albérleti piac lassú magára találása miatt 5,4 százalékra gyorsult a lakbérek árainak növekedése novemberben. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 14,5 százalék volt, a háztartási szolgáltatásoké 8,4 százalék, a járműjavításé pedig 9,1 százalék volt novemberben.